A magyar nemzet sokszínű, hagyományaiban, hitében azonban döntően keresztény. A keresztény világ legfontosabb ünnepe pedig a húsvét, mely során arra emlékezünk, hogy Krisztus értünk a keresztfán meghal, harmadnapra feltámadva pedig kitárja számunkra a mennyország ajtaját.
Pünkösd szorosan kapcsolódik a húsvéti ünnepkörhöz. A feltámadás utáni ötvenedik napon – beteljesítve a húsvéti misztériumot – elsődlegesen azt ünnepeljük, hogy a Szentlélek leszállt az apostolokra.
A Szentírás tanúsága szerint Jézus mennybemenetele után a tanítványok és Szűz Mária visszatértek Jeruzsálembe. Szállásukon hatalmas szélvihar támadt, amely mindent betöltött erejével, majd lángnyelvek formájában a Szentlélek leszállt a jelenlévőkre, amely „szólásra indította őket”. A keresztény közösségekhez az apostolok térítő munkájának köszönhetően nagy sokaság csatlakozott. Jézus a Szentlelket küldte le a Földre, hogy mindörökre az emberiséggel maradjon.
Pünkösd ünnepén tehát három jelentős eseményre emlékezünk: a Szentlélek eljövetelére, mint Krisztus megváltó tettének beteljesedésre, az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére, a hagyomány alapján pedig az egyház megalapítására.
A magyar egyházak és a magyar emberek a világegyház részeként szintén méltó módon ünneplik Pünkösdöt. Napjaink talán legnevesebb pünkösdi zarándoklata, a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság ünnepévé vált.
A székelyföldi vallásos esemény minden évben százezreket visz el a csíksomlyói nyeregbe.
A pünkösd azonban a Kárpát medence minden pontján egyaránt nagy ünnep. Soprontól Budapesten át egészen Sepsiszentgyörgyig. Az alapvetően keresztény ünnephez számos népszokások kötődik.
Magyarországon talán a legismertebb a pünkösdi királyválasztás, illetve a pünkösdi királynéjárás, törökbasázás, májusfaállítás, zöldágazás.
