Egy korrupt politikus bukása mindig örömteli. Legyen az jobb- vagy baloldali, ha bebizonyosodik, hogy bűnös, akkor a bilincs kattanása zene a vájtfülűek számára.
Az elmúlt néhány év tapasztalata azonban az, hogy Európában sorra buktak meg vezető politikusok olyan ügyekben, amelyekről a sajtótermékek és a hatóságok megmagyarázhatatlan úton szereztek tudomást.
A jelenséget különösen aggasztóvá teszi, hogy szinte kizárólag olyan politikusokról kerülnek elő kompromittáló adatok, akiknek a nézetei valamilyen formában eltértek az európai és az amerikai fősodortól.
De kezdjük a legelején.
ANgela Merkel
Néhány éve mérsékelt felháborodást keltett, hogy az amerikai titkosszolgálatok – a dán szolgálatok segítségével – éveken keresztül lehallgatták a vezető német politikusokat. Többek között Angela Merkel telefonhívásainak is volt harmadik hallgatója, illetve a németeken kívül a svéd és a norvég kormányok tagjait is megfigyelték.
Minek ellenség, ha valakinek ilyen remek szövetségesei vannak?
A titkosszolgálatok által megszerzett információkat sokféleképpen fel lehet használni: nemcsak a célpont megbuktatására, hanem zsarolásra is kiválóan használhatóak. Egy ország vezetőjét rá lehet bírni arra, hogy a külkapcsolatok alakításakor a „megfelelő” politikai irányt kövesse.
Ha teszem azt, a német kancellár a német érdekeknek megfelelően jó gazdasági kapcsolatokra törekszik az oroszokkal, akkor egy szorgos kezek által összeállított dosszié jelentően megváltoztathatja a kancellár véleményét arról, mi is a jó Németországnak.
És igen, így akár azt is el lehet érni, hogy egy európai pártcsalád saját érdekeivel szembe menve kiszorítsa az egyik tagpártját a soraiból. De ez csak elméletileg működik így, a valóságban egyetlen nyugati titkosszolgálat sem vetemedne ilyen aljasságra. Vagy csak kivételes helyzetekben.
Nicolas Sarkozy
Példának okáért: gazemberségért a német politikusoknak sem kell a szomszédba rohanniuk. A német lehallgatási botrány nyilvánosságra kerülése után nem sokkal látott napvilágot a hír: az amerikaiak a németek segítségével lehallgatták és megfigyelték a francia elnököt, Nicolas Sarkozyt is.
Az Európai Unió vezető országai egymás ellenében segítették az amerikai szolgálatokat, miközben a kontinens súlyos lemaradásba került a globális gazdasági versenyben.
Vajon van összefüggés a két dolog között? Ugyan, dehogy. Aljas spekuláció és összeesküvés-elmélet!
Mindenki tudja, hogy a nagy nyugati országok csak és kizárólag tiszta játszmákat folytatnak. Távol áll tőlük bármiféle törvénytelenség. Mindez csak véletlen.
Heinz Christian Strache
Éppen olyan véletlen, mint amikor az Osztrák Szabadságpárt elnökéről, az alkancellári pozíciót betöltő Heinz Christian Strachéról került elő egy videofelvétel. Ezen az osztrák parlamenti választások előtt egy állítólagos orosz oligarcha unokahúgával arról egyeztetett, hogy amennyiben az orosz milliárdos megveszi a legnagyobb osztrák napilapot, és azon keresztül Strachéék támogatást kapnak a választási kampányban, cserében az oligarcha zsíros állami megbízásokat kaphat.
Strache az ügy napvilágra kerülése után lemondásra kényszerült, Sebastian Kurz pedig megszakította a koalíciós együttműködést az Osztrák Szabadságpárttal. A titkosszolgálati módszerekkel készített felvételek megtették a hatásukat. Ebben azonban szükség volt két vezető német lap segítségére is. De hát ki hányhatja egy újság szemére, ha kicsit törvénytelenkedik a titkosszolgálatokkal?
Az ügy csattanója, hogy nem sokkal később a kompromittáló videófelvétel teljes, vágatlan változata is előkerült, amely tisztázta az időközben megbukott Strachét.
A vágatlan változatból egyértelműen kiderül, hogy az osztrák jobboldali politikus visszautasította a törvénytelen ajánlatot. Az igazságnak azonban ekkor már nem volt jelentősége.
A sors fintora, hogy Sebastian Kurz, aki a botrány kirobbanása után megszabadult a Szabadságpárttól, és összeállt a zöldekkel, szintén megbukott egy szivárogtatási ügy kapcsán.
Andrej Babiš
Nagyjából hasonló történt Andrej Babiš volt cseh miniszterelnökkel is. A magyar kormánnyal jó kapcsolatot ápoló cseh politikusról a Pandora-iratok nyilvánosságra kerülése után derült ki, hogy offshore cégeken keresztül vásárolt Franciaországban drága ingatlanokat.
Minderre éppen a választások előtt nem sokkal került sor. Babiš és pártja stabilan vezetett a felmérések alapján, aztán rejtélyes körülmények között előkerültek bizonyos iratok, így pedig néhány százalékponttal lemaradtak az első helyről.
Robert Fico
Robert Fico nem a legnépszerűbb európai politikus a hazafias érzelmű magyarok körében. Ennek ellenére fintorral az arcunkon figyeljük, hogy jelen pillanatban éppen ő van soron a véletlenül előbukkanó bizonyítékokkal tönkretett politikusok sorában. Micsoda véletlen, hogy a szlovák szocialista politikus szintén Brüsszel elképzeléseivel szemben politizál hazájában.
SZájer József
Egy jobboldali politikus azonban nem csak korrupciós vádakkal bukhat meg Európában. Szájer József esete tankönyvi példája annak, ha valaki útban van, akkor a szolgálatok kinyírják, akkor is, ha nem tett semmi törvénybe ütközőt.
A Fidesz volt uniós képviselőjét meghurcolta a „magyar” és nemzetközi baloldali sajtó. Mindössze annyit vétett, hogy megszegte a kijárási tilalmat. Ennyi. Mégis a vérét vették. Mert jobboldali, mert nem támogatta a migrációt, és melegsége ellenére sem támogatta az LMBTQ-ideológiát.
Végül a szexuális irányultságát fordították ellene. Mert Szájer József tűzforró jobbos politikus volt, egy melegorgia kedvéért pedig megszegte a járványügyi korlátozásokat.
Hibát követett el, ez kétségtelen, de nem bűnt. Bűnt azok követtek el, akik törvénytelen módszerekkel megfigyelték a tevékenységét, és feladták a rendőrségen.
Hab a tortán, hogy a magyar („magyar”) ballib média a drogügyet is megpróbálta ráerőltetni, miközben erre semmiféle bizonyítékuk nem volt. De ahogy korábban említettük, az igazságnak semmi jelentősége nincs, ha egy politikust fel kell hentelni.
kapcsolódó
-
Beszéljünk végre a lényegről: ezért vadászták le Szájer Józsefet
A személyes történet fájától nem látjuk a külpolitikai erdőt.
Összességében esélye sem volt a menekülésre, Szájer egy titkosszolgálati akció áldozata lett. Kihasználva a fideszes európai politikus homoszexualitását, tőrbe csalták. Jobban kellett volna vigyáznia. Óvatlan volt, pedig jó eséllyel csak a megfelelő alkalomra vártak, hogy politikai értelemben kivégezzék.
ELLENZIK A MIGRÁCIÓT
Az említett politikusok közös jellemzője, hogy ellenzik a bevándorlást, és így vagy úgy, szövetségesei voltak Orbán Viktornak és a Fidesznek. Nem a politikai szerelem hozta össze őket, hanem a szuverenista és hazafias érdek.
Ami még érdekesebbé teszi a jelenséget, hogy a baloldali-liberális politikusokról nagyon ritkán kerülnek elő terhelő bizonyítékok, senki nem hallgatja le őket, nem rögzítik a magánbeszélgetéseiket, nem készül képernyőmentés a messengerüzeneteikről.
Amennyiben ezek hiányában is nyilvánosságra kerülnek korrupciós ügyeik, azokat varázslatos módon a „független” sajtó segítségével olyan jól menedzselik, hogy még csak véletlenül se kelljen lemondaniuk, a pártjukat pedig semmilyen kár ne érje.
Pedig tudvalevő, hogy az új német kancellárnak is komoly korrupciós múltja van, mégis mindenki hallgat. Senki nem kéri számon, nem kerülnek elő kompromittáló felvételek, nem szorítják sarokba.
kapcsolódó
-
Komoly korrupciós múlttal rendelkezik az új német kancellár, mégis mindenki hallgat
A németországi szövetségi parlamenti választásokon győzelmet arató szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjéről, Olaf Scholzról régóta tudni lehet, hogy múltjában több, egészen konkrét korrupciógyanús ügy húzódik. Ám most, hogy Németország kancellárjává választják, szemmel láthatóan sem Brüsszelnek, sem pedig a világsajtónak nem égetően fontos számon kérni rajta a feddhetetlenség garanciáit.
Amennyiben a titkosszolgálatokat bármennyire is érdekelné a korrupcióellenes küzdelem, úgy tucatjával kellene bukjanak azok a pártok és politikusok, akik Brüsszelben tele szájjal szidják a Fideszt.
Üzenet magyarországnak
2022 áprilisában Magyarországon parlamenti választások lesznek. A magyar kormány a következő fél évben egészen biztosan még inkább célkeresztbe kerül majd.
A külföldi titkosszolgálatok pedig mindent meg fognak tenni, hogy Márki-Zay Péter útmutatásai alapján újabb fideszes melegeket dobjanak oda prédaként a telex–444–24.hu–mérce és a többi ganédomb and Co. tényellenőrök elé.
Nem fogják feladni, mennyiben a szükség úgy hozza, ügyet kreálnak, lépre csalnak egy óvatlan politikust, akit zsarolni lehet, addig kutakodnak, amíg valamit találnak.
Azt ki kell hangsúlyozni, hogy nem azért buktatnak meg bizonyos politikai erőket, mert az ellenzék pártjai tiszták lennének. Dehogy!
Mindössze annyi a különbség, hogy azokat jó eséllyel már régóta zsarolják, esetleg más módszerekkel bírják együttműködésre. Ma ilyen az úgynevezett demokratikus alapokon álló nyugati politika. Kontinensünk lassan oda jut, mint Dél-Amerika néhány évtizeddel ezelőtt. Gyakorlatilag a CIA-központban választják meg a kormányokat, az együttműködésben vonakodókat pedig megbuktatják.
A magyar ellenzék egymaga képtelen arra, hogy legyőzze a Fideszt. Nem azért, mert diktatúra van, nem a sokat kritizált választási rendszer miatt, hanem mert egyszerűen nincs mondanivalójuk a magyar emberek számára, nem tudnak vonzó alternatívát kínálni.
Ezért van szükség bizonyos szolgálatok törvénytelen segítségére. Cserébe lesz progresszív LMBTQ-törvény, megengedő migrációs politika és külföldi cégeknek megbízás magyarországi projektekben.
Ezek után felmerül a kérdés: mennyire kell gátlástalanul aljasnak lenni ahhoz, hogy valaki ellenzéki újságíróként a Fidesz-kormányt vádolja meg azzal, hogy lehallgatott ellenzéki politikusokat és újságírókat egy izraeli kémszoftverrel?
