Felháborító sajtóperek 2. rész

Folytatjuk az igazság keresését, még ha a bíróság nem is találta meg azt.


Ahogy korábbi részünkben már megírtuk, nem mindig olyan egyértelmű a helyzet egy-egy elbukott sajtó-helyreigazítási per esetén, mint amilyennek látszik. 

Meg persze amilyennek az ellenzéki média láttatni akarja.

Sorozatunk második részében újabb húsbavágó bírósági döntéseket hozunk példaként, melyek során az igazságszolgáltatás  - nyugodtan kijelenthetjük - a józan ésszel, és sokszor a jogérzékkel is ellentétes döntéssel zárta le valamely jobboldali orgánumot érintő jogvitát.

 

Auróra Közösségi Ház pere

Szép történet volt az  Auróra Közösségi Házzal kapcsolatos sajtóper is, amikor is azért kötelezte helyreigazításra a bíróság a Pesti Srácokat, mert azt „merték" állítani egy cikkben, hogy drogoztak az Auróra Házban, és hogy a lakók kezdeményezték a lebuj bezáratását.

 

A sorosista Mérce.hu persze büszkén hirdette tavaly júniusban, hogy PS az eljárásban nem tudta bizonyítani a drogozást és a petíciót, ezért elbukta a pert.

De nézzük csak meg közelebbről, hogy milyen szórakozóhelyről is van szó!

Ha valaki esetleg nem ismerné az Aurórát, akkor eláruljuk, hogy nemcsak egy balliberális gyűjtőhelyről van szó, hanem számos Soros-pénzzel megtámogatott álcivil szervezet is itt székel - így például A Város Mindenkié, a Labrisz stb.

Emlékezetes, hogy 2017. júniusában egy rendőrségi razzia során 15 embert állított elő a rendőrség kábítószer-birtoklás gyanúja miatt.

Egyébként a rendőri razzia előtt egész nap a Zengető PreParty elnevezésű rendezvény zajlott a szórakozóhelyen, amelynek célja az volt, hogy a látogatóknak ízelítőt adjanak kenderismeretből.

De egy tavaly júniusban tartott másik razzia során ismét sok embernél talált a rendőrség kábítószert, és újfent büntetőeljárások indultak.

A jegyző kétszer is kezdeményezte a lebuj bezáratását. Azonban a PS beszámolója szerint az üzemeltetők nem voltak hajlandóak átvenni a jegyző határozatát, így játszották ki az önkormányzatot.

Persze az újdonsült polgármester, Pikó András megmentette a helyet.

Ilyen előzmények után a Tisztelt Bíróság megállapította, hogy nem találja bizonyítottnak a drogozást,  mivel a PS annak alátámasztásaképpen „csak" egy jegyzőkönyvet tudott felmutatni, amelyben az állt, hogy „kábító hatású szereket" találtak a padlón.

Ki merné ezek alapján azt gondolni, hogy azokat bárki használta volna ezen a helyen!

Hiába, hogy 2017-ben 15 embert előállítottak kábítószer-birtoklás gyanúja miatt, a bíróság nem találta kellően megalapozottnak a kábítószer-használat vádját a szórakozóhelyen.

Vagyis hiába volt kábszer az Aurórában jelen levő fiataloknál és a padlón, a bíróság lényegében azt mondta ki, hogy azokat nem használta ott senki. Nyilván!

Kulcsár Gergely nem csalta a feleségét

De a liberálisok után beszéljünk kicsit a jobbikosok felháborító pereiről is. Mert van ebből is bőven.

Ki ne emlékezne a debreceni Kulcsár Gergelyre, aki beleköpött a zsidó áldozatok emlékére felállított Duna-parti cipőkbe. De ő volt az is, aki horogkeresztekből összerakott üdvözlőlevelet küldött párttársainak újév alkalmából. Felejthetetlen figura.

 

Nos, Kulcsár Gergely amellett, hogy számos antiszemita megnyilvánulás köthető a nevéhez, 2017-ben egy komoly szexbotrányba is keveredett ötgyermekes családapaként.

Több tanú állítása szerint ugyanis Kulcsár egy fiatalkorú jobbikos lánnyal folytatott szexuális kapcsolatot, amit Kulcsár veszettül tagadott és pert kezdeményezett a Ripost cikk alapján a Parlamentben ezt szóba hozó Dömötör Csaba ellen.

A Ripost cikkére hivatkozó Dömötör védelmében felsorakozó tanúk 

a bíróságon is  egyöntetűen állították, hogy Hajdú-Bihar megyében annak idején nagyon sok Jobbik tagot felháborított az eset, amit még magának a félrelépő képviselőnek,  Kulcsár Gergelynek is nyíltan szóvá tettek.

Az egyik tanúvallomást tevő volt Jobbik-tag, egy ügyvédnő azt vallotta:

A Parlament épületében, a Jobbik irodájában maga Kulcsár Gergely ismerte be, velem szemben ülve, hogy viszonyt folytatott a Jobbik Ifjúsági Tagozatában tevékenykedő kiskorú hölggyel.

A tárgyalás során az egyik tanú írásos dokumentumot is bemutatott annak érdekében, hogy bizonyítsa, Vona Gábor akkori pártelnököt is tájékoztatták a botrányról. Nem meglepő módon az új múlt írásában gyakorlott (bár néha botladozó - a szerk.) Jobbik és akkori vezetése minden áron el akarta tussolni az ügyet.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Egy másik tanú azt mondta, hogy legalább 8-10 alkalommal látta a Jobbik fiatalkorú gyakornokát, amint Kulcsárnak mint akkori országgyűlési képviselőnek bérelt fővárosi lakásában együtt voltak.

Sőt, elmondta azt is, hogy egyszer Kulcsár pólójában jött ki a hölgy a szeme láttára.

Mindenesetre a bíróság a patyolattiszta előéletű Kulcsár Gergelynek adott igazat, mert szerintük a fenti konkrétumok ellenére nem tudták kellőképpen bizonyítani az újságban állított félrelépést.

Felmerül az emberben a kérdés, hogy mire lett volna szüksége a Tisztelt Bíróságnak, hogy bizonyítottnak lássa a hűtlenséget. Ha aktus közben levideózták volna Kulcsárt, az vajon elég lett volna-e bizonyítékként?

Sneider Tamás nem szkinhed

Hasonlóan felháborító ügy volt a most már volt jobbikos Sneider Tamás körüli történet is. A Jobbik volt elnökéről ugyanis kimondta a bíróság, hogy nem igaz az, hogy „speciális zsidó- és cigányverő módszert dolgozott ki", valamint „újnáci bandákat vezetett és verte a cigányokat és akikről azt hitte, hogy zsidók" - a fenti állítások miatt helyreigazításra kötelezték az ezeket közzétevő orgánumokat.

Azaz lényegében azt nem találta bizonyítottnak a bíróság, ami számtalan archív cikkben és jogerős ítéletben is bizonyított tény, hogy Sneider szkinhead lett volna.

A gond csak az, hogy a „Roy" becenévre hallgató szkinhed Sneiderről egy halom cikk, sőt még egy könyv is megírta, hogy egykor szkinhed-vezér volt Eger környékén.

Még egy 1992-es Népszabadság is írt róla az úgynevezett „szkinhedper" kapcsán. Ezt a pert azért indították, mert 45 budapesti és 10 egri fiatal  „nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz tartozás miatt okoztak súlyos testi vagy lelki sérelmet. Azért volt különösen érdekes a per a médiának, mert a Btk-nak ezt a fenti passzusát akkor még nem alkalmazta bíróság, ez volt az első ilyen eljárás." - írja a Népszabadság korabeli cikke.

 

Egy Index-cikk beszámolt egy másik esetről is, amikor gyilkosságig fajult a szkinhedtámadás. Ekkor ugyanis Salgótarjánban két bőrfejű, egy 15 és egy 16 éves fiatal a nyílt utcán agyonvert egy cigányt.

Mint kiderült, az egyik gyanúsított egri katonai kollégista volt, ő is ott volt a Sneider-vezette kifütyülésen a Parlamentnél, és tagja volt a szintén Sneider által alapított és vezetett Egri Nemzeti Ifjak Egyesületének.

1993 júliusában szintén a Népszabadság írt Egri skinheadtörténet címmel arról, hogy "Eger városa már attól tart, hogy a bőrfejűek a település jó hírnevét és a turizmust veszélyeztetik. Egy hónappal ezelőtt az egri zsidó temető 19 síremlékét gyalázták meg. Hitler él! - festették fel a tettesek az egyik sírra. Ugyancsak júniusban ütötte le baseballütőjével B. Tibor 17 éves fiatalember a cigány származású Oláh Dezsőt, aki azóta is súlyos állapotban van.", írták, majd Sneider Tamást nevezik meg a város legismertebb szkinhedvezetőjének.

1995-ben a 168 Óra közölt egy hosszú írást az egri szkinhedekről, Ebben idéznek egy 1992-es, Sneider elleni vádiratot. 

A csoportosulást I. rendű Sneider Tamás vádlott irányította. Amikor Sneider Tamás és a társaságában levő többi, önmagát skinheadnek valló személy észlelte a cigány fiatalokból álló csoportot, őket cigányellenes jelszavakat kiabálva sértegetni és fenyegetni kezdték, majd pedig a Széchenyi utcáról menekülni kezdő cigány fiatalokat üldözték. Az üldözés során Farkas Bélát a Sneider Tamás vezette csoport utolérte, majd Farkas Bélát Sneider Tamás vádlott leütötte. Amikor a sértett a földre került, az I. rendű vádlott és a társaságában levő személyek Farkas Bélát kézzel, botokkal és kábeldarabbal ütlegelni kezdték, majd a földön fekvő sértettet összerugdosták.

Sneider végül nyolc hónap felfüggesztettet kapott.

Ilyen előzmények után lényegében azt állapította meg a bíróság, hogy nem kellően bizonyított, hogy a vállaltan szkinhedvezér szkinhedként viselkedett, azaz nem vert romákat, holott még el is ítélték egy ilyen eset miatt Sneidert.

(Folytatjuk.)

Borítókép forrás: Unsplash