Fekete-Győr dicséretesen aktív a járvány harmadik hulláma idején

Persze, nem a védekezés segítésében, hanem a hazudozásban, a vészhelyzeten való politikai élősködésben lett az egyik legaktívabb magyar politikus.

Érthető az igyekezete, hiszen az ellenzéki miniszterelnök-jelölt-jelöltek közül csak az ötödik helyre mérte a Medián, így alaposan meg kell dolgozniuk a közvéleményt a megmérettetésig. Vagy valamilyen mondvacsinált okból vissza kell lépnie, mert ha nagyot veszít, akkor vége lehet a politikai pályafutásának. Ezért szaladt előre a gátlástalan hazudozók ellenzéki sorában.

A Juhász Péteri utat követi, ami szerint liberális oldalról is lehet a csőcselék nyelvén beszélni,

a bulvárlapok címadásai szerint fogalmazni. A gond az, hogy A politikai kommunikáció alapjai című kézikönyv első fejezetében már megemlítik, hogy minden világnézeti iránynak megvan az önazonos kommunikációs stílusa, amit nem érdemes összekeverni egymással.

2017 nyarán összefutottam az utcán egy ismerőssel, akivel korábban, a kilépésem előtt együtt tüsténkedtünk az LMP helyi alapszervében. Azt mondta, hogy szerinte Juhász Petit kéne kövessék, mert nézzem meg, hogy már hetvenezer követője van a Facebook-on. Azt válaszoltam, hogy azoknak a követőknek a többsége a balhé és Peti gyűlölködése miatt megy az oldalára, de nem rá, hanem a Jobbikra vagy a DK-ra fognak szavazni. Nem hitt nekem, de az élet engem igazolt. És a kézikönyvet, mert az tényleg evidencia, hogy a belvárosi libsi úrigyerek nem fog a csőcselék élére állni. Lehet nekik tetszelegni, az érzelmeik szerint fogalmazni, a gyűlölködésüket kiszolgálni, mert örömmel elfogadják, majd ha választásra kerül a sor, akkor arra szavaznak, akit személyében is be tudnak azonosítani, hogy közülük való.

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Egyszer úgy fogalmaztam ezt meg Juhinak, hogy

a lincselésre való uszítás nagyon kockázatos dolog a részéről, mert mi, belvárosi ficsúrok akasztás esetén, hagyományosan nem a kezünkben szoktuk tartani a kötelet, hanem a nyakunkon viselni.

Naivitás a részéről, ha azt hiszi, hogy az élére állhat ilyesminek. Az erőszakban és az oda vezető gyűlöletkeltésben vannak valóban profik, akik nem fogják hagyni őt érvényesülni. Ha sikerül, amit csinál, és elszabadulnak az indulatok, akkor pillanatokon belül agresszorból áldozat lehet belőle.

Talán ezt kéne meghallania Fekete-Győrnek is, mert az a játék a gonosszal, amit folytat, jelenleg kontrollálhatónak tűnik a számára, nem veszi komolyan a veszélyeit, pedig soha életében nem volt tapasztalata az ilyesmiben, fogalma sincs, hogy miként kell kezelni a megvadult csőcseléket.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Emlékezzünk a bárgyú vigyorára, amikor a Parlament előtti tömegből egy égő füstbombát dobott a rendőrökre. Majd az idétlen magyarázkodásukra, ami szerint ez az eszköz játékboltban kapható. Fogalma sincs, hogy mit úszott meg azzal, hogy a tömeg nem kezdett őt, a politikust követve, jelentősebb erőszakba, mint az a lökdösődés és dobálás, ami addig is volt.

Nincs most aktualitása a tömeges erőszaknak, hiszen a nép többsége a kormány oldalán áll, de mi se legyünk naivak, ne higgyük, hogy azzal az óriási pénztömeggel és titkosszolgálati tapasztalattal, amivel az ellenzék mögött álló külföldi erők rendelkeznek, nem lehet bármilyen népszerű politikai erőt megbuktatni.

A fő hadállásokat már elfoglalták, az internetre költözött nép vezető kommunikációs csatornáit az ellenőrzésük alá vonták. És övék a jelenlegi kormány összes alternatívája is, amelyek profi kommunikációs és technikai hátteret kapnak a hazudozásaikhoz.

Az egyik legtöbbet hangoztatott közhely az a kérdés, hogy „hogyan jutottunk el odáig, hogy……?” A holokauszttal, az ötvenes évek terrorjával és más történelmi krízisekkel kapcsolatban szoktuk feltenni ezt a kérdést, hogy megadjuk rá a sablonos, klisés válaszainkat. Általában a politikai nézeteink szerint szoktunk rá válaszolni, megnevezve felelősnek a másik tábort. Nemrégen még klassz film is készült ebben a szellemben, a 444 propagandista szerzője, Ács Dániel készítette hatalmas érdeklődés és szekértáboros ujjongás közepette. Közben sajnos elmondhatjuk, hogy több mint 75 évvel az világégés után sem tartunk szinte sehol, annak objektív megismerésében és feldolgozásában. Ahogy elnézem a közéletünket, a most élő generációk nem is lesznek képesek erre.

kapcsolódó

  • A 444-es Ács Dániel egy hazug filmet csinált a hazugságról

    A 444-es Ács Dániel egy hazug filmet csinált a hazugságról

    A gyilkosok emlékműve jó és fontos film lehetne, Raoul Wallenberg-díjat érdemelne, ha alkotói nem áldozták volna fel az aktuálpolitika oltárán. De megtették, így marad a Leni Riefenstahl-díj, ami azoknak a filmeknek az elismerése, amelyek színvonalas módon szolgálnak gonosz szándékokat.

A jövő számára szeretném jegyzőkönyvbe mondani, hogy amit itt leírtam, az része a „hogyan jutottunk el odáig, hogy….?” kérdésre adott válasznak, amennyiben az ellenzéki politikusoknak és a mögöttük álló erőknek sikerül felszítani a gyűlöletet és erőszakot generálni. Ne legyen így!