- A lett Ineta Ziemele 2020. október 6. óta az Európai Bíróság bírója.
- Bíróként már kétszer is hozott elmarasztaló ítéletet Magyarországgal szemben. Először 2021. november 16-án a „Stop Soros” nevű törvénycsomag migrációval kapcsolatos rendelkezéseivel összefüggésben, aztán 2022. február 16-án a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében szintén Magyarország ellen foglalt állást.
- 2016-ban, még EJEB-es bíróként kiadott egy könyvet, amelynek a Magyarországgal kapcsolatos részét egy CEU-s tanár, Bárd Károly egykori államtitkár írta. Bárd Károly apja az ÁVH főhadnagya volt.
- Ziemele oktat a Riga Graduate School of Law (RGSL) nevű, jogászképzést nyújtó alapítványi egyetemen, amelyet Soros lett alapítványa és a svéd kormány egy, a lett kormánnyal kötött nemzetközi megállapodás alapján hozott létre. Soros alapítványa továbbra is negyedrészben tulajdonosa az egyetemnek.
Az Európai Unió Bíróságának honlapján szereplő adatok alapján Ineta Ziemele 1970-ben született a lettországi Jelgavában. Ez az információ azonban pontatlan, mivel akkoriban Lettország a Szovjetunió részét képezte, a hivatalos neve pedig Lett Szovjet Szocialista Köztársaság volt.
Ineta Ziemele 1993-ban a rigai Lett Tudományegyetemen szerzett jogász diplomát, ezt követően részt vett egy képzésen a dániai Aarhusi Egyetemen. 1994-ben a svédországi Lundi Egyetemen nemzetközi jogi mesteri oklevelet, 1999-ben angliai Cambridge-i Egyetemen pedig doktori fokozatot szerzett.
Szakmai pályafutását a lett parlamentben kezdte, 1990 és 1992 között parlamenti asszisztens volt. Amikor Ineta Ziemele a rigai parlamentben kezdett dolgozni, akkor Lettország még a Szovjetunióhoz tartozott, a függetlenségét ugyanis csak 1991. augusztus 21-én kiáltotta ki.
1992 és 1995 között a lett parlament külügyi bizottsága melletti tanácsadói tisztséget töltött be. 1995-ben a lett miniszterelnök melletti tanácsadóvá nevezték ki, amely beosztást 1999 és 2001 között nem Rigában, hanem a strasbourgi Európa Tanács Emberi Jogi Főigazgatóságán belül töltötte be.
Tanít egy részben Soroshoz köthető rigai egyetemen
Ziemele 2001-től kezdődően tanít a Riga Graduate School of Law (RGSL) nevű, jogászképzést nyújtó alapítványi egyetemen. Az intézményet 1998-ban hozta létre Soros lett alapítványa és a svéd kormány egy, a lett kormánnyal kötött nemzetközi megállapodás alapján.
Az RGSL afféle nemzetközi egyetem, amely kezdetben még intézetként a Lett Tudományegyetem része volt, de később önállósodott. Az RGSL jelenleg 76%-ban a svéd és a lett államé, 24%-ban a lettországi Soros Alapítványé.
Az EJEB és a Soros-birodalom
Ziemele bírói pályafutása 2005-ben indult, ekkor nevezték ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírójává, később ezzel párhuzamosan tanácsvezetővé lépett elő. Az EJEB-ről érdemes megjegyezni, hogy a Kontra korábban beszámolt arról, hogy a bírók jelentős része kapcsolatba hozható Soros Györggyel.
Grégor Puppinck, az European Center for Law and Justice nevű lobbiszervezet igazgatójaként megvizsgálta az elmúlt 10 év bíróinak önéletrajzát, és arra a megállapításra jutott, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül 22-en kapcsolatban álltak – vezetőként, támogatottként vagy rendszeres résztvevőként – a Soros György által finanszírozott nem kormányzati szervezetekkel.
Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok) vezeti a listát a bírók számát illetően. Emellett a másik hat szervezet is finanszíroz bírákat: AIRE Centre, Amnesty International, Helsinki Bizottság, Human Right Watch, Internationale Kommission der Juristen és Interights.
Ziemele 2014-ben távozott az EJEB-től, és 2015-ben a Lett Alkotmánybíróság bírójává nevezték ki. 2017 és 2020 között a rigai Alkotmánybíróság elnöke volt.
Magyarország ellen foglalt állást a „Stop Soros” törvénycsomag ügyében
Ziemele 2020. október 6. óta az Európai Bíróság bírója. Bár maga nem áll Soros zsoldjában, bíróként mégis két jelentősebb ügyben is elmarasztaló ítéletet hozott Magyarországgal szemben. Az első a 2021. november 16-i ítélet volt a 2018-ban elfogadott, „Stop Soros” nevű törvénycsomag bizonyos rendelkezéseivel szemben.
Az ítélet értelmében Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor bűncselekménynek minősítette, ha egyének vagy szervezetek segítséget nyújtanak a menedékkérők számára a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához.
A Bíróság azt is elutasította, hogy a menedékkérelmet elfogadhatatlannak tekintsék, ha a menedékkérő biztonságosnak ítélt harmadik országon (például Szerbián) keresztül érkezett Magyarországra.
Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Bíróság akkori döntését a következőképpen kommentálta: „Sajnálatos, hogy a Bíróság nem vette figyelembe szakmai érveinket, de mindannyian tudjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia szemét valójában az szúrta, hogy bűncselekménynek minősítjük a jogellenes bevándorlás támogatását és elősegítését, mivel nem akarjuk, hogy külföldi NGO-k szervezzék illegális migránsok betelepítését Európába.
A Bíróság mai ítéletével kimondta azt, amit soha nem gondoltunk volna: Magyarországnak gyakorlatilag támogatnia kell az embercsempészetet.”
„Mi lesz ezután? Megbüntetik a tagállamokat csupán azért, mert védik a kontinenst a tömeges bevándorlástól?” – tette fel a kérdést a miniszter.
Magyarországgal szemben foglalt állást a jogállamiság ügyében
Néhány napja a jogállamisági mechanizmusról szóló „kondicionalitási rendelet” ügyében, néhány napja, 2022. február 16-án Ineta Ziemele szintén Magyarország ellen foglalt állást.
Az Európai Bíróság, köztük Ziemele bíró, elutasította a Magyarország és Lengyelország keresetét, ami arra irányult, hogy ne tegyék függővé a tagállamoknak járó kifizetéseket, az EU által mondvacsináltan kitalált elvek betartásától.
Varga Judit magyar igazságügyi miniszter politikai döntésnek minősítette a Bíróság ítéletét, amely egyfajta büntetés a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt.
„A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság” – mondta el Varga Judit.
Campos Sánchez-Bordona, a Bíróság főtanácsnoka tavaly novemberi előzetes állásfoglalása alapján más jellegű döntésre nem is nagyon lehetett számítani, erre Orbán Viktor magyar miniszterelnök hívta fel a figyelmet a 2022. január 28-án közzétett Szamizdatjában.
A luxemburgi testület tulajdonképpen kimondta, hogy lehet politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi források kifizetését.
A mostani ítélet előrelépésként értelmezhető az uniós intézményrendszer által kívánatosnak tartott föderális berendezkedés irányába, amely a tagállamok nemzeti szuverenitását hívatott csorbítani.
a ceu tanára írta a magyarországra vonatkozó részt a könyvében
Ineta Ziemele társszerzője volt egy 2016-ban kiadott könyvnek, amelynek címe „z Emberi Jogok Európai Bíróságának hatásai a közép-kelet-európai demokratikus változásokra” (The Impact of the ECHR on Democratic Change in Central and Eastern Europe) volt.
A könyv másik társzerzője az EJEB egyik román bírója, Iulia Motoc. Az ő férje egyébként Mihnea Motoc, az igen sokoldalú román politikus, aki hadügyminiszter volt magyarellenes múlttal rendelkező Dacian Cioloș kormányában.
Ineta Ziemele és Iulia Motoc könyvének a hazánkkal kapcsolatos részét Bárd Károly írta „Magyarország jogrendje és az Emberi Jogok Európai Egyezménye” címmel.
Bárd Károlyról érdemes megemlíteni, hogy az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt, először az Antall József, majd a Boross Péter-féle MDF-kormányban, később pedig a Horn Gyula-féle MSZP–SZDSZ-kormányban is.
Mező Gábor bejegyzéséből kiderül, hogy Bárd többször megnyilvánult az igazságtétel kapcsán is. A 168 órának elmagyarázta, miért is veszélyes az igazságtétel. Mert „megrendül a bizalom és félnie kell az egész közösségnek” – derül ki a PestiSrácok szemléjéből.
Bárd 2001 óta tanít a CEU-n. Bárd Károly apját szintén Bárd Károlynak hívták, ő pedig a hírhedt ÁVH főhadnagya volt.
