Ennyit a Fidesz erőfölényéről: Amerikai katonai, titkosszolgálati, politikai exvezetők akarták megállítani Orbánt

• Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy 8 részletben közel 2 milliárd forint érkezett Márki-Zay Péter mozgalmának a számlájára  az ellenzék kampányának finanszírozására.
• Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai szervezet gyűjtötte és csatornázta be az amerikai pénzeket az ellenzék számára, kijátszva így a külföldi kampánytámogatás tilalmát.
• Az Action for Democracy-t az a Korányi Dávid alapította, aki egyértelműen Bajnai Gordon embere, olyannyira, hogy 2009-ben még a Soros Györggyel történő találkozóra is magával vitte őt az akkori kormányfő.
• Az általa létrehozott, a magyar választásokba beavatkozó szervezet tanácsadó testületében olyan komoly pozícióban lévő amerikai tisztviselők ülnek, mint például Soros György alapítványának új elnöke vagy épp az International Rescue Committee (IRC) nevű, migránsokat segítő szervezet mostani vezetője. De képviselteti magát itt a NATO egyik tábornoka és Obama miniszterhelyettese is.
• De talán a legelgondolkodtatóbb, hogy – a 444 cikke szerint – itt dolgozik  Jami Miscik, a CIA korábbi igazgatóhelyettese is, valamint más, amerikai nemzetbiztonsággal foglalkozó figurák is, mint például Robert Boorstin, ami komoly nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet.
• Hiszen ezek az emberek mind felsorakoztak a magyar ellenzék mögött, és támogatásukkal, menedzselésükkel igyekeztek USA-ból beavatkozni a magyar választásokba.

Ahogy arról korábban a Kontra beszámolt, néhány hete Márki-Zay Péter a hang.hu podcastjében beszélt arról, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) részére három-négy alkalommal több százmillió forintnak megfelelő támogatás érkezett az Amerikai Egyesült Államokból.

Ez a történet azért is elgondolkodtató, mivel könnyen felmerülhetne a tiltott pártfinanszírozás gyanúja, viszont az alapítványok beékelésével nagyon úgy tűnik azonban, hogy a bukott miniszterelnök csapata megkerülte a jogszabályt.

Márki-Zay azt is elárulta az ATV-ben, hogy az Action for Democracy amerikai szervezet feladata volt, hogy eldöntsék kitől és hogyan gyűjtik a külföldi adományokat, és azt állította, hogy Amerikában élő magyarok adományait csatornázták be ide.

Kész Zoltán vissza akarta juttatni a pénzt az amerikaiknak

Ha kicsit visszamegyünk az időben, eszünkbe juthat, hogy a szintén híresen erős amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltán, aki egyébként a közelmúltig az MMM alelnöki tisztségét is betöltötte, májusban épp azt kérte számon a főnökén, hogy nem számolt el megfelelőképpen a kampánypénzekkel.

Az egykori országgyűlési képviselő Facebook-posztjában arról ír, hogy a mozgalomban felfüggeszti vezetői tagságát amennyiben Márki-Zay nem számol el a hónap végéig a kampánypénzekkel.

Az elszámolás az én szememben két dolgot jelent. Egyrészről, fillérre pontosan megtudjuk, hogy mire költötte el az MMM a támogatók pénzét, illetve kiderül a nyilvánosság számára az is egyértelműen, hogy az adományozóktól a kampányra átutalt támogatásokból a megmaradt összeget milyen módon juttatja vissza az MMM az adományozókhoz – írta Facebook-bejegyzésében Kész.

A háború akkor azért tört ki az ellenzéken belül, mert Márki-Zay mozgalma meg akarta tartani a teljes támogatási összeget. Legalábbis arról cikkezett több balliberális lap, ellenzéki forrásokra hivatkozva. Kész azért lehetett dühös, mivel jó eséllyel komoly része volt a külföldi finanszírozók becserkészésében, emlékezzünk csak vissza Márki-Zay és Kész 2019-es amerikai útjára.

Márki-Zayék akkor május végét ígértek a tételes elszámolásra, ehhez képest a beszámolót is késve, június 8-án, a tételes elszámolást pedig csak most, szeptember legelején tették közzé.

Fideszes erőfölény: Ömlött az amerikai pénz, amit a marketingre szórtak el

Az emberben jogosan felmerülő gyanút tovább erősíti, hogy átnézve a szervezet honlapján közzétett tételes elszámolását, kiderül, hogy Márki-Zayék jelentős részben külföldről, egészen pontosan az Egyesült Államokból kapott támogatásokból folytatták le a kampányt.

A dokumentum kiderült ugyanis, hogy nyolc darab, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány”-t kapott az MMM. Ezekből a legnagyobb tételek a 300 milliót bőven, illetve a félmillárd forintot is majdnem meghaladják.

Persze, a nagy baloldali transzparencia jegyében azt nem árulták el, hogy kik is azok a nagylelkű amerikai adományozók, akik épp a távoli Magyarország ellenzéki mozgalmára szántak – nem túl bölcs módon – több százmillió forintos összegeket.

A Márki-Zayék által közzétett dokumentumból az is kitűnik, hogy a fideszes erőfölény, túlsúly sosem létezett, még az anyagiak terén sem:

Hiszen

• marketingre 145 milliót,
• Facebookra  530 milliót,
• SMS-ekre mindössze 117 milliót,
• robothívásokra 46 milliót,
• egyéb reklámokra 52 milliót,
• a call centerre pedig mintegy 127 milliót költöttek.
• Buszoztatásra 97 milliót,
• tollakra 44 milliót,
• szórólapokra pedig potom 76 milliót szórtak el.

Városdiplomata gyanús amerikai bekötésekkel

No de visszatérve a finanszírozás körüli visszaélésgyanúra, a Kontra olvasóinak nem ismeretlen a Márki-Zayt finanszírozó, illetve menedzselő Action for Democracy nevű amerikai szervezet.  Az egykori miniszterelnök-jelölt az ATV-ben elmondta, hogy ők voltak megbízva a több százmilliós (akár milliárdos) összegek kezelésével. A pénzt állítása szerint nem külföldi állampolgárok, hanem az Egyesült Államokban élő magyar állampolgárok adták össze, és a szervezet dolga  ennek a menedzselése volt.

A szervezetet, a Kontra által sokat emlegetett Korányi Dávid alapította az év elején.

Korányi 2019 decembere óta Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója, amely tevékenységéért havi 900 ezer forintos díjazásban részesül.

Korányi egyértelműen Bajnai Gordon korábbi magyar miniszterelnök embere. Államtitkár volt az utolsó baloldali kormányban, és olyannyira Bajnai bizalmába férkőzött, hogy – ahogy arról elsőként éppen a Kontra írt –, 2009 szeptemberében, államtitkári minőségében elkísérte Bajnai Gordont és Balázs Péter akkori külügyminisztert az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára. Az akkor miniszterelnök találkozott ott a New York-i üzleti élet fontos képviselőivel,  így például Soros Györggyel is.

Korányi teljesen amerikai, globalista körbe tartozik, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan kulcshelyeken is megfordult, például a German Marshall Fund (GMF), de dolgozott a Johns Hopkins Egyetemen is, ahol főnöke, Bajnai is tanított.

Ha valaki esetleg nem tudná, a GMF-et is Soros Nyílt Társadalom Alapítványa és a szintén Soros által támogatott amerikai Helsinki Bizottság pénzelte. A GMF-ről az azóta már elhunyt Udo Ulfkotte mondta, hogy „a German Marshall Fund a legjobb kapcsolatokkal rendelkezik a hírszerző szolgálatokhoz”.

A Johns Hopkins Egyetem szintén Soros Györgyhöz köthető, aki többször is vendégeskedett itt. Tökéletesen mutatja a viszonyokat, hogy Ronald J. Daniels, a Johns Hopkins vezetője „a CEU elüldözése” kapcsán a Washington Postban panaszkodott, amit aztán a 444 szemlézett. Vagyis Korányi csak ezen a körön belül mozgolódott.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy Korányi nem a 2009–2010 körüli időszakban érintkezett először az amerikai milliárdos hátországával, erre már az ezredforduló környékén sor került. LinkedIN-oldala ugyanis arról tanúskodik, hogy az első Orbán-kormány idején, 2001 és 2002 között önkéntes tolmácsként segített az Amnesty Internationalnek.

2012-ben csípte meg az igazán nagy lehetőséget, hiszen ekkor nevezték ki vezetőnek a washingtoni székhelyű Atlantic Councilnál. Soros György  egyébként nagy erőkkel támogatja  a szervezetet, amely egyébként látványosan kötődik a Demokrata Párthoz. Jelzésértékű, hogy 2015. január 29-én az Atlanti Tanács eurázsiai energiaügyekért felelős igazgatójaként Korányit meghallgatták a Szenátus energia- és természeti erőforrásokkal foglalkozó bizottságában.

Korányi munkahelyeként jelenleg is fel van tüntetve a Városháza mellett a Globsec, a szintén magas amerikai, demokrata körökhöz tartozó Atlantic Council és az ENSZ is.

Külföldön élő magyarok toborzása helyett kőkemény pénzügyi beavatkozás

Érdemes megnézünk az ellenzéket támogató szervezet eddigi történetét is.

Az Action for Democracy szervezet első látható tevékenységeként a Magyar Tavasz mozgalmat hirdette meg az év elején, amelynek a célja az volt, hogy mozgósítsa a nyugati nagyvárosokban élő magyar állampolgárokat, vagyis kvázi ártatlan politikai célokat szolgált. Mint utóbb kiderült, csak papíron.

Hiszen Márki-Zay elszólásából az derült ki, hogy valójában komoly gyűjtést szerveztek az ellenzék számára, és a pénzügyi támogatást szervezést. Külföldről. Vagyis hogy világosan beszéljünk, komolyan felmerül a közreműködésükkel a választásokba történő beavatkozás gyanúja.

Egy Amerikai miniszterhelyettes, Egy NATO-tábornok, A CIA korábbi igazgatóhelyettese és Soros Alapítványának elnöke is beállt a szervezet mögé

Érdekes felfedezéseket tehetünk, és a gyanú csak erősödik, ha megnézzük, hogy milyen emberek tevékenykednek az Action for Democracy környékén.

Elöljáróban elmondhatjuk, hogy óriási az átfedés az ügynökgyanús emberek gyűjtőhelyeként működő European Council on Foreign Relations és az Action for Democracy között.

Az előbbi NGO-t Soros és Knaus közösen alapították 2007-ben. A fő finanszírozó az Open Society Foundation már a kezdetektől fogva.

Olyan tagjai vannak a ECFR-nek, mint például Soros György és fia, Alex Soros, de magyar részről Bajnai Gordon, Ficsor Ádám, Szigetvári Viktor, és Dessewffy Tibor, akiknek a neve mind ismerős lehet a Datadat nevű adathalász cégcsoportból.

Ezek után nem nagy meglepetés, hogy az Action for Democracy alapítója, Korányi Dávid is feltűnik a névsorban.

Az Action for Democracy honlapján három fő célkitűzést tüntettek fel: „A kritikus politikát támogatunk a kulcsfontosságú fővárosokban a demokráciapárti szereplők támogatásának mozgósítása érdekében”.

Második fő célkitűzésként azt jelölte meg a szervezet, hogy „Egy emberközpontú digitális stratégia segítségével demokráciapárti aktivisták határokon átívelő online közösségét építjük és mozgósítjuk.” 

(Vagyis jó eséllyel közösségi médiás stratégiaalkotásról van szó. Felmerül bennünk a kérdés, hogy csak nem véletlenül a Datadat segítségét vették igénybe ehhez.)

És mindezek mellett harmadik célkitűzésként a „Partnerségre lépünk a demokrácia élvonalbeli szervezeteivel a helyszínen.” Vagyis kifejezetten helyi - magyar és brazil - szervezeteket támogatnak.

A honlapot böngészve meg is találjuk a partnerszervezeteket, amelyek közül három magyar is van: a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Nyomtass Te is! és a Közélet Iskolája nevű Soros-szervezetek.

Korányi elnökként és ügyvezető igazgatóként ül az Action for Democracy élén, két elnökségi taggal. Elisabeth Jenningset az ENSZ-ből igazolta, de ott van mellette Chris Maroshegyi is, akit a 444 csak Meta-stratégiaalkotóként aposztrofál, és aki szintén tagja a Soros által alapított European Council on Foreign Relationsnek.

Az utóbbi szervezet tagságából Korányi bőven merített ötleteket a magyar választásokba beavatkozó Action for Democracy meggründolásakor, hiszen olyan személyek találhatóak a tanácsadó testületben, mint például Timothy Garton Ash baloldali történész, az Oxfordi Egyetem tanára vagy Mark Malloch-Brown, aki jelenleg az OSF, tehát Soros házi alapítványának elnöke.

Ami azonban még aggályosabb, hogy a 444 elszólásából megtudtuk, hogy itt ténykedik Jami Miscik, a CIA korábbi igazgatóhelyettese is. Ennek kapcsán pedig felvetődik a kérdés, hogy pontosan mit is akart ez a szervezet Magyarországon.

A hölgy nevét nem lehet megtalálni a honlapon, Robert Boorstin-t azonban igen. Vele kapcsolatban szintén elgondolkodtató, hogy nemzetbiztonsági területen dolgozott igazgatóhelyettesként, az Center for American Progressnél. Utóbbi Demokrata közeli szervezet érdekessége – és láthatjuk, hogy valóban minden mindennel összeér – hogy  2011-ben és 2012-ben a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány 110 millió forintnak megfelelő támogatást kapott tőlük. A szervezet ötletgazdája egyébként Soros György volt személyesen.

És ha végignézünk az egyéb tanácsadó tagok között, akkor azt láthatjuk, hogy szó sincs lelkes civilekről, hanem ezek bizony egytől egyig kőkemény, tapasztalt amerikai politikusok és katonai vezetők, ami bizony tovább erősíti a külföldi beavatkozás gyanúját.

Így például tagja a tanácsadó testületnek az International Rescue Committee (IRC) nevű, migránsokat segítő szervezet mostani vezetője, David Miliband is.

De szintén tag Wesley K. Clark tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek a volt főparancsnoka is. Rajta kívül tanácsadó Zeid Ra'ad Al Hussein is, az ENSZ volt emberjogi főbiztosa is, vagy épp Evelyn Farkas – Barack Obama Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős egykori védelmi miniszterhelyettese.

A szervezet vezetője pedig Kati Marton, aki korábban a hazánkat folyton bíráló Soros-féle Human Rights Watch vezetője volt, majd a New America Foundation elnöki posztját töltötte be, de tevékeny a CEU körül is.

Vagyis nagyon úgy fest, hogy a baloldal és az ellenzéki sajtó által folyton lesajnálni szándékozott  - elszigetelt - magyar miniszterelnök és kormánya olyannyira az útjában áll a globalista erőknek, hogy tapasztalt amerikai katonai, titkosszolgálati és politikai vezetőkből álló sereg, magyar hazaárulók iránymutatása alapján igyekezett elgáncsolni a 12 éve tartó sikeres politikát. Szerencsére nálunk még az – élő – választópolgárok dönthetnek a politika jövőjéről.