Játszunk el a borzongató gondolattal, mi lenne, ha 2022-ben az egybesült ellenzék kerülne hatalomra!
Eposzi jelzőik szinte a végtelenségig fokozhatóak, így az „egybesültön” túl például a fel igekötős („felsült”) változattal is találóan jellemezhető lenne a hataloméhes konglomerátum. Egybesültek, mert egy régi „dakota” mondás szerint annyian vannak, mint az oroszok, felsültek, mert addig variálták a főnépbiztosuk kiválasztását, amíg az addigi elsőkből lettek az utolsók. Valamint felsültek annyiban is, hogy ezredszer forrósítják fel a sütőt, hogy a szocialista zsíros kenyerükből demokratikus hamburgert kreáljanak.
Amennyiben hozzájutnának a „KONCHOZ” (itt természetesen nem a táncdalfesztiválok cézével írt énekes üdvöskéjére gondolok, aki a rendszerváltás előtti, akkor hitelesnek ható „Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág” sorát érthetetlen módon újkori demokráciánk jobboldali kormányzása alatt tekinti érvényesnek) nos, akkor bizony kő kövön nem maradna hazánkban.
Képzeletben csak egyetlen évet ugrok, és 2023 tavaszáról küldöm riasztó országjelentésemet a balos kormányzás eredményeiről.
- A „nemlétező” migrációra tekintettel az országunk határáról elbontott védelmi kerítést a nagylelkű öt-hat-hétpárti szövetség folyóméterben „jutányosan” (az eredeti ár kétszereséért) kiárusítva kötelezte az érintetteket az összes külterületi ingatlan bekerítésére a szivárványos panelprogram első lépéseként. A szinte „észlelhetetlen” kétmegyényi és „azonnal” asszimilálódott bevándorlóknak Ujhelyi „Müezzin” István veri félre a „harangokat” az időközben felépített mecsetekben. Ahogyan eddig ezt rendíthetetlenül Brüsszelből tette, imára szólítva a betiltott kereszténység új hitre vágyó tagjait.
- A kétszeresére emelt családi pótléknak köszönhetően minden család évekre előre betárolta már a kaviár- és libamájpástétom-konzerveket a stelázsijára. A közüzemi szolgáltatók és stratégiai vállalatok nyugati tulajdonba adásával végre kijelenthető, a kormány elérte, hogy a piaci ár háromszorosáért kaphassuk meg az élethez szükséges energiahordozókat. Ez a fagyos téli időszakban önmagában is szívmelengető érzés. Az autózás betiltásának köszönhetően (Karácsony Gergely után szabadon) mindenki biciklivel vagy gyalogosan jár az országban. Az így felszabadult, fűtött parkolóházak birtokba adásával pedig leleményesen megoldották itthon a hajléktalankérdést, ami egyébként világszabadalom. Külföldre is többnyire gyalog, a tengerentúlra meg úszva érkezhetünk. A tehetősebbek belföldön és külföldön egyaránt a reneszánszát élő, Petőfi által is megverselt négyökrös szekéren suhanhatnak a zöld Magyarország elérésének útján, hiszen a metán problémájának megoldására már előrehaladott kísérletek zajlanak a világban a szarvasmarhafélék közvécékre szoktatásának módszerével. És ez nem vicc!
- Házasságkötő-termeinkben csak fél évre előre lehet időpontot kérni az új frigyek szentesítésére. Az elhanyagolható számú férfi és nő között kötött házasság mellett óriási a túljelentkezés a férfinők és a nőférfiak részéről egymással és a különböző mértani testekkel, valamint az állatvilág egyedeivel való egybekelésre. Mert „mi egy család vagyunk”, ahogy a most publikált reklám is mondja. A pusztán férfi és nő közötti házastársi kapcsolatot vállalók hátrányos megkülönböztetésüket kizárólag saját idejétmúlt gondolkodásuknak köszönhetik. Gyerekvállalásuk esetén az emelt, gigászi összegű, Korózs Lajos fémjelezte családi pótlék sem jár számukra, hiszen maradi nyárspolgári csökevények számára „Hungaroglobáliában” ez kifejezetten ellenjavallt.
- Az évente egyszer megtartott Márki „Zajos” kormányinfón, amennyiben 2023-ban ő lesz még a kapitány, mindenki felteheti az előzetesen kezébe adott kérdést, amely válasz nélkül is magában foglalja a szivárványosok nagyszerűségét, kiválóságát. A háttérember, Gyuriferi „nem kell félni, nem fog fájni” sokat idézett klasszikusát a lakosság jelentős része, különösen a „sötétben tartott, trágyával etetett gombák” nem érezhetik át. Hiszen az esetükben a kötelezően adagolt morfium ezt a problémát hathatósan kiküszöböli, a többiek meg rásegítés nélkül és a tapasztalati tények ellenére is képesek a szocialisták iránti végtelenített hozsannára.
- Városainkban, falvainkban a brüsszeli kvóta alapján megszabott nyelvi sokszínűséget személyesen Vera Jourová ellenőrzi. A bábeli hangzavar zene a globalista „sokszínű” egyszínűség apostolainak, az európai népek falanszterének kapitalista pénzügyi egyszeregye is végtelenül egyszerű: egy egység betét, tíz egység kivét, minden egyéb csak „járulékos veszteség”. Ezt a jelzős szerkezetet nem Dobrev Klárától idéztem, ő soha nem mondott ilyet, és nem is gondolt.
- Végezetül ejtsünk még szót a balos kormány 2023-ban elért legnagyobb vívmányáról, a szükségszerűen az országunkat fenyegető újabb államcsőd reális lehetőségéről. Ezt egy jól irányzott IMF-hitellel ideig-óráig még lélegeztetőgépen (van belőle elég) lehet tartani, de mint már annyiszor, el fog következni az igazság pillanata. Akkor sajnos nem lesz elég a „következő Fidesz-kormány majd rendbe teszi a dolgokat” reménye.
Feladatunk annyi, hogy ne adjunk esélyt ennek a forgatókönyvnek. Ne engedjük, hogy balosaink Magyarországot felvonszolják Taigetosz hegyére, és onnan a mélybe taszítsák. Énekeljük hangosan Koncz Zsuzsa másik örökzöldjének, a „Ha én rózsa volnék” című dalnak az utolsó sorát immáron királyi többesben, hogy még idejében eszmélhessünk, és dönthessünk arról: mi, magyarok „NEM LESZÜNK JÁTÉKA MINDENFÉLE SZÉLNEK”.
Ennek észben tartásával kívánok boldog, sikerekben gazdag új esztendőt a tisztelt olvasónak.
A szerző a Madách Színház színművésze
