Eljött az ideje, hogy Orbán Viktort Magyarország királyává koronázzák

Minek bohóckodunk négyévente a választásokkal? Úgyis mindig ugyanaz a vége. Nem lenne költséghatékonyabb államformát váltani? Váltsuk valóra az ellenzék egyik legrégebbi vízióját!

Fontos ciklusindító beszédet mondott parlamenti eskütétele után Orbán Viktor miniszterelnök. Beszélt kül- és belpolitikáról, a ránk váró nehéz évekről, a magyar érdekek képviseletéről, céljainkról.

Az ellenzék számára valószínűleg teljesen érthetetlen módon nem mondott semmi eget rengetően újat. Éppen csak azt, amit megígért a választóknak a kampány során.

Bejelentett azonban egy érdekes döntést: Esztergom, a történelmi koronázóvárosaink egyike végre megkapja a megyei jogú státuszt. Bár Miniszterelnök Úrnak valószínűleg a történelmi igazságtételen kívül semmilyen burkolt szándéka nincs ezzel a lépéssel, mi mégis úgy érezzük, javaslatot kell tennünk. Ha már az egykori koronázási helyszínnek adunk nagyobb rangot, egy füst alatt

Váltsuk valóra az ellenzék egyik legrégibb vízióját: Legyen végre Orbán Viktor Magyarország királya.

Facebook
A baloldal gyakorlatilag 2010 óta folyamatosan sulykolja, hogy itt már semmiféle demokrácia nincs, a fékek és ellensúlyok rendszerét leépítették, Magyarországot Észak-Koreával szokták egy lapon említeni. Hazánkat cinikusan Orbanisztánnak nevezve élcelődnek azon, hogy a stabilitásnak köszönhető fejlődés többségében egy ember szorgalmának, rutinjának és tehetségének köszönhető, miközben a választók négyévente helyreteszik őket. Egyharmados biodíszletként sipákolhatnak a parlamentben jó pénzért.
Forrás: MTI/Illyés Tibor

Ugyanazt csinálni, és más eredményt várni egyenlő az elmebajjal.

Ez volt sorozatban a negyedik alkalom, hogy kiderült: az MSZP–SZDSZ-kormányok idején bizonyítottan kudarcot vallott, pitiáner hatalmi érdekek által terhelt törvényhozó-végrehajtó hatalmi ágak viszonyát a magyarok egyáltalán nem kívánják vissza.

  • Most komolyan: nincs elég valóságshow a kereskedelmi tévékben?
  • 2026-ban is szükségünk lesz előválasztásra?
  • Tényleg arról szeretnénk hónapokon keresztül híreket olvasni, hogy az ellenzék hosszas tanácskozás alapján arra a következtetésre jutott: valaki mögé bújva ismét Gyurcsány Ferenc vezeti majd az eleve kudarcra ítélt támadást a kormány ellen?
  • Tényleg kell a kampány, ahol négyévente cserélődő szerencsétlenek próbálják maguknak és nekünk vágyhazugsággal bebizonyítani, hogy egy fokkal kevésbé alkalmatlanok, mint a korábbiak?
  • Akarjuk, hogy a csapból is a baloldal alternatív (fiktív) valóságértelmezése szóljon?

Mennyi pénzbe kerül, hogy négyévente újra és újra elmondják „elemzők” „szakértők” és „független újságírók”, hogy Magyarország politikailag elszigetelődött, gazdaságilag a csőd szélén áll, Orbán pedig végleg megbukott (erkölcsileg mindenképpen, közjogi értelemben meg csak ki kell várni)? Nem lehetne helyette mondjuk az ellenzéki pártok normatív finanszírozási keretével együtt ezt is értelmesebb dolgokra költeni: oktatásra, egészségügyre, a korrupció felszámolására, az euró bevezetésének előkészítésére stb.

 

Esetleg odaadhatnánk Tiborcz Istvánnak vagy Mészáros Lőrincnek. Pályázat nélkül, csak úgy.

Hadd legyen egyszer igaza a baloldali ellenzéknek!

Egyszóval a következő télen a Duna jegén (ezúttal mondjuk Esztergomnál) sorakozzanak fel az aktuális országgyűlési képviselők, és közfelkiáltással (kétharmadunk van, azt csinálunk, amit akarunk) válasszák meg Magyarország királyának dr. Orbán Viktort (I. Viktor az Orbán-házból), aki remélhetőleg a Dűne című science fiction-könyvsorozat II. Leto istencsászárához hasonlóan legalább 3000 évig uralkodik majd, Magyarország felvirágoztatásán fáradozva.

 

Természetesen a baloldali ellenzéknek minden további nélkül biztosítunk majd szereplési lehetőséget. Az új udvarban is szükség lesz udvari bolondokra. Fekete-Győr András és Jakab Péter  jövőbeni egzisztenciája – eddigi ígéretes teljesítményük alapján – már most körvonalazódik, de lássuk be, a többieknek is jut majd valami lehetőség.

Vagy folytathatjuk ezt a négyéves körforgást, amelyet választásnak hívunk, és a következőképpen zajlik: a választó bemegy a fülkébe, bejelöli a számára szimpatikus jelölt és párt nevét, majd Orbán Viktor folytatja a kormányzást.
Medium

Nekünk igazából mindegy, de a Szent Koronát azért kár abban a vitrinben hagyni porosodni. Még akkor is, ha az egy pompás, a kontinensen egyedülálló vitrin!

< a várhatóan visongó lipsik kedvéért: az írást szórakoztató, ironikus véleménycikknek szántuk >