Jövőre népszámlálást tartanak Romániában. Magyar szempontból nagy jelentőséggel bír a 22-es cenzus, ez alapján dől el, hogy az egyes erdélyi településeken a magyarok élhetnek-e a nemzetiségi jogaikkal vagy sem. A húsz százalékos részarány a fordulópont: ezalatt szinte semmi nem jár a szülőföldjükön kisebbségbe került testvéreinknek.
Románok
A következő népszámlálásnak azonban román szempontból is nagy jelentősége van.
A román pszichét ugyanis nagyon megterheli, hogy a 23 milliós román nemzet sebes iramban zsugorodik. A kivándorlás és az alacsony népszaporulat következtében kifejezetten aggasztóak a számok.
Éppen ezért mindenki arra kíváncsi, hogy mi történt az elmúlt 10 évben.
A 2011-es népszámlálás alkalmával első körben 19 millió embert hoztak ki. Ők azok, akik életvitelszerűen Romániában éltek. Pontosabban, akik a számlálást megelőző tizenkét hónapban az országban laktak vagy akik a következő tizenkét hónapot ott tervezték eltölteni.
A végeredmény megrendítette a románokat, a számok mögé nézve ugyanis még nagyobbnak tűnik a baj, mint a 23 milliós „nagy nemzet” ábrándjának a halála.
Ha az adatsorokat figyelmesen tanulmányozzuk, fel kell tenni magunknak a kérdést:
Tulajdonképpen hány román él Romániában?
De ne szaladjunk ennyire előre! A lényeg, hogy a következő népszámlálás mindenkinek fontos, a Romániában élő nemzetek versenyt futnak. Valódi versengés zajlik, a cenzus lehet sikeres és sikertelen. Ezért a pontos adatok megismerése közös érdek. És nem csak technikai szempontból mérhető a siker.
A módszertan
A végrehajtásnak azonban számos buktatója van.
A hatékony összeszámlálás érdekében idén először lesz online lekérdezés is, emellett a települési önkormányzatok összeírópontokat is létesítenek. Ezt követi majd a személyes lekérdezés, amikor a kérdezőbiztosok bejárják azokat a háztartásokat, amelyek még nem nyilatkoztak.
Jövőre is alkalmazzák, az úgynevezett statisztikai imputálás módszerét. Ez azt jelenti, hogy az adminisztratív adatbázisokban szereplő személyeket, akikről a statisztikai intézet feltételezi, hogy az ország rezidens lakosságához tartoznak - csak valamilyen oknál fogva nem lettek megszámlálva - azokat hozzáadják a végeredményhez. 2001-ben is így lett a 19 millióból 20.2 millió lakosa Romániának.
Magyarok
Ilyen körülmények között az lenne a kívánatos, ha a magyarok részt vennének a népszámlálásban. A kedvező számoknak a közérzeti komponens szempontjából komoly jelentősége van, a végeredmény befolyásolhatja az erdélyi magyarok önképét.
A nyelvhasználati jog függ az összeíráson, az etnikai küszöböt ez alapján számolják ki. Illetve a jövőt tervezni is csak a biztos számok alapján lehet, ahogy a tanulságokat is ennek függvényében lehet levonni.
Idén lesz magyar nyelvű kérdőív, lesz magyar nyelvű tájékoztató, és az önkormányzatok joga marad a számlálóbiztosok toborzása. A települési számlálópontokon lesznek magyarul tudó számlálóbiztosok, már ahol a magyarok aránya eléri a 20 százalékot.
Aggodalomra ad okot, hogy idén márciusban volt a népszámlálás főpróbája, és az előzetes eredmények lesújtó képet mutatnak. Az online kitöltés során a megcélzott populáció 4 százaléka vett részt az összeírásban, ezt a számot hatvankét százalékra sikerült megemelni személyes lekérdezéssel.
A számok azért ijesztőek, mert 2011-ben 88 százalékos hatékonysággal működött a főpróba, végül élesben 94 százalékos siker volt a népszámlálás. Kérdés, hogy ilyen előjelekkel mennyire lesz pontos a 2022-es összeírás végeredménye. A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a kérdőív hosszú és bonyolult, annak kitöltése átlagosan 26 percet vesz igénybe.
A hatékonyság azért sem mellékes, mivel az előrejelzések szerint nagyjából 1 millió 150 szer magyar él Romániában, és ha (alacsony hatékonyság mellett) egy millió alatt mérik a számukat, akkor az demoralizálni fogja a közösséget.
Azt tudni kell, hogy a romániai népszámláláson egyetlen etnikai identitást lehet választani, kettős identitást nem mérnek. Nem létezik székely és magyar, magyar, de kicsit német (sváb) is. Ezért fontos, hogy hangsúlyozva legyen, hogy a magyar identitás megvallása a legfontosabb. Az még egy nyerhető ügy.
A külföldön tartózkodó romániai magyarok mobilizálása is sorsdöntő fontosságú lehet. Sőt, a magyar ajkú romák egy részének a meggyőzése is. Az elvándoroltakról érdemes tudni: hivatalosan 4 millió román dolgozik/él külföldön. Jellemzően Európa nyugati felében. Arra nézve nincs információ, mennyien élnek külföldön úgy, hogy semmilyen bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Miután beléptek a schengeni övezetbe, eltűntek a radar képernyőjéről.
A számlálás szempontjából azonban az az érdekes, hogy akiknek van valamilyen adminisztratív kapcsolata Romániával, azokat végül úgy számolják, mintha otthon laknának.
Az előzetes adatok alapján észrevehető a negatív szaporulat, minden évben 55 ezer fővel csökken Románia lélekszáma. Becslések szerint a jövőre esedékes népszámlálás eredménye azt mutatja majd, hogy 19 millió ember él Romániában. Mindennel együtt, a bevándorlókkal – ezeknek többsége olyan nyugaton született román gyerek, akiket otthon is anyakönyveznek, de nem lakik Romániában – azokkal a kint élőkkel, akik fél lábbal Romániában is „rezidensek”.
Jövő év decemberében elméletileg már meglesznek az előzetes adatok.
Cigányok
A népszámlálás technikai buktatói miatt jó eséllyel most sem kapunk választ az egyik legfontosabb kérdésre:
pontosan hány cigány él Romániában?
Ez ugyanis nagyban megváltoztathat mindent, amit a "román nemzetállamról" gondolunk vagy amit a románok gondolnak. A hivatalos adatok alapján 2011-ben 619 ezret számoltak össze az ország egész területén. Ezt a számot azonban még azok sem veszik komolyan, akik amúgy fenntartások nélkül elhiszik, hogy a románok a római birodalom egyenesági leszármazottai.
Szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy két, de meglehet, hogy hárommillió cigány él Romániában. Vagy még több. Erre ugyanis csak becslések vannak. Tömegével vannak ugyanis olyan cigány csoportok az országban, akik semmilyen hivatalos pappírral nem rendelkeznek, az állam szempontjából nem is léteznek.
Így könnyen előfordulhat, hogy a 19 millió lakosból 1 millió magyar, 4-5 millió cigány, néhány százezer más nemzetiségű és már nem is annyira román az a Románia.
Jövő év decemberében elméletileg már meglesznek az előzetes adatok. Izgatottan várjuk az eredményeket!
