Egyre nagyobb bajban Ukrajna, titokban több szövetségese is elárulta

A dél-európai országok olajcégei továbbra is vásárolnak az orosz nyersolajból. Az Európai Unió tilalmának bevezetése előtt sok térségbeli ország alaposan feltölti tartályait az Ural-típusú olajból.

Az olaszországi és törökországi kikötőkbe szállított orosz nyersolaj mennyisége több hetes csúcsra emelkedett az augusztus 5-ig tartó négyhetes időszakban – erre a Bloomberg cikke hívta fel a figyelmet, amely a hajókövetési adatokból következtetett a megnövekedett forgalomra.

Az Oroszországból a Földközi-tenger térségébe irányuló szállítmányok június közepe óta látványos megszaporodtak. A balti-tengeri és a fekete-tengeri exportterminálokból az olaszországi finomítókba szállított nyersolaj mennyisége héthetes csúcsra emelkedett, míg a törökországi szállítás az elmúlt hat hétben rekordot döntött. Spanyolországba is jelentős mennyiségű uráli nyersolaj érkezett, a kazah Kaz-Trans-Oil közvetítésén keresztül, közben február óta az első hasonló típusú olajszállítmány érkezett meg Görögországba.

Forrás: AFP

A Bloomberg cikke arra is rámutat, hogy az olajszállítmányok egy része bár orosz kikötőkből indul, rendeltetési helyére azonban már nem orosz olajként fut be. Némi anyagátemelési manőver után ugyanis ki lehet majd játszani a szankciókat. Már régen megvannak arra a módszerek, hogyan kell követhetetlenné tenni egy fontos áru mozgását, hogy kikerüljék a tilalmakat.

Ne feledjük, hogy a szankciók alatt álló arab országok is mindig el tudták adni az olajukat – kerülőúton. Ezzel azonban nem az eladó, hanem a vásárló veszít.

Az oroszokat sem éri valódi veszteség a szankciók miatt, ugyanis a plusz költségeket a vásárlóknak kell állniuk. Jelen esetben az európai országok lesznek azok, amelyek sokkal drágábban veszik az olajat, mint ahogy azt a piaci körülmények indokolnák.

A helyzetet Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője magyarázta el nemrégiben:

A fentieket erősíti, hogy az orosz tengeri nyersolaj-szállítmányok mennyiségi értéke a február végén indult inváziós támadás óta alig változott. Ez azt jelenti, hogy az oroszok gond nélkül értékesítik az ásványkincseiket, csak mi, európaiak nem jutunk hozzá azokhoz.

Az orosz olaj Ázsiában áramlik az európai szankciók bevezetése óta. A jelek szerint azonban kontinensünk déli része is igényt tart arra. Az észak-európai országok fegyelmezettséget mutatnak a szankciók önkéntes vállalása kapcsán. A balti országok például egyre kevesebbet fogyasztanak az orosz nyersolajból. Dicséretes az engedelmességük.

A dél-európai országok esetében azonban nem a mediterrán térségre jellemző fegyelmezetlenségről van szó. Aminek szemtanúi vagyunk, az az észszerűség időszakos megvillanása az európai horizonton.

A déliek vásárlási láza azt jelzi, hogy az érintett országok még a szankciók bevezetése előtt szeretnék feltölteni tárolóikat az olcsó orosz olajjal. A legtöbb európai országnak ugyanis jelentős nehézséget okoz majd a moszkvai olajról való kényszerű lemondás. Az amúgy is gondokkal küzdő gazdaságok nem lesznek képesek lábon kihordani egy olyan megrázkódtatást, amit az orosz nyersanyagról való lemondás jelent majd.

Az északiak pedig saját forrásokból gazdálkodhatnak, ez az oka annak, hogy sokkal készségesebbek a szankciók betartásában.

A helyzet így továbbra sem változott. Azok vállalják az oroszokkal szembeni dacpolitikát, akiknek nincs mit veszíteniük. És azok kárára keménykednek, akiknek hatalmas károkat okoz az uniós szankciók bevezetése.

A magyar álláspont az orosz olajra kivetett szankciós tiltással kapcsolatban egyértelműen európai érdek, a blokkolás nemcsak a hazai, hanem más európai gazdaságoknak is létszükség volt.

Abban lehet reménykedni, hogy még a tél beállta előtt fordulat áll be az olasz belpolitikában, így az észszerűség egy újabb szövetségest nyer az Európai Unión belül.