A Digitális Közönségmérési Tanács és a Gemius által közzétett, nyilvános forgalmi adatok tanúsága szerint a 20 legnagyobb online közéleti/politikai híroldal által generált forgalom 75-80 százaléka ellenzéki orientációjú felületeken zajlik – akár a napi látogatások, akár a letöltött oldalak számát vizsgáljuk. A Századvég közvélemény-kutatása arra kereste a választ, hogy mik a főbb felhasználói trendek a hírfogyasztásban ma már piacvezetőnek számító online médiában.
A nagymintás adatfelvételek kutatási eredményei arra világítanak rá, hogy az elmúlt tíz évben ellenzéki orientációjúvá vált médiumok törzsközönsége is ennek megfelelően alakult: azaz döntően ellenzéki szavazókból áll. Az oldalak egyes híreinek teljes heti, havi elérése ennél persze jóval szélesebb, de maguk a lapok igazolhatóan egy szűk, politikai törzsolvasó táborhoz beszélnek.
Az online médiavilág kínálati oldala első pillantásra plurális és fragmentált: számos változatos méretű, valamint önmeghatározása szerint különböző tartalmi elvek szerint felépülő oldal működik párhuzamosan. Az első ránézésre kedvező kiindulópont azonban gyorsuló ütemben egyoldalúvá váló valóságot takar. A politikai értelemben, érték-orientáció és elkötelezettség tekintetében polarizálódó piac, az internet természeténél fogva (tartalmait tekintve) egyre integráltabb, hálózatosabb (visszhangkamra) formában működik. A napi, heti, havi közéleti hírfogyasztás egyre nagyobb része koncentrálódik mindössze 4-5 nagyobb portál köré – ezek közül, egy kivétellel, mindegyik ellenzéki elkötelezettségű, vagy azzá vált az elmúlt évek során. Ma egy átlagos napon, 10 elolvasott politikai hír, cikk, vagy letöltött oldal közül 8 ellenzéki hírforrásból származik (ha az újságírók által előállított tartalmat vizsgáljuk).
Az internet átveszi az uralmat a hírfogyasztásban
A Századvég közvélemény-kutatásai konzisztensen jelzik, hogy 2020-ban, a koronavírus járvány okozta új társadalmi helyzetben, az internet átvette a vezető szerepet a közéleti-politikai információfogyasztás frontján, előidézve ezzel a korábban meghatározó hagyományos médiumok (rádió, televízió, nyomtatott sajtó) részleges vagy közel teljes visszaszorulását.
A 2020 novemberében készült felmérés tanúsága szerint például, a magyarok fele (51 százaléka) elsődleges közéleti hírforrásaként az internetet jelölte meg, míg 38 százalékuk a televíziót, 5 százalékuk a rádiót és mindössze 3 százalékuk a nyomtatott sajtót.
Jól érzékelhető, hogy a fogyasztási szokások gyökeres átrendeződése okafogyottá és értelmetlenné teszi az elmúlt harminc évben rendszeresen fellángolt, klasszikus médiaháború vitát a hagyományos, offline médiumok szerepének gyors leértékelődése következtében.
A DKT-Gemius nyilvánosan is hozzáférhető adatai szerint, havonta hat millió magyar, egyedi felhasználó fogyasztja az online tartalmakat. Ennek tükrében megállapítható, hogy a médiafogyasztási szokások átalakulásából egyenesen következik – a tájékoztatás funkciója mellett – az online sajtótermékek politikaformálási szerepének jelentős erősödése is.
A Századvég felmérése szerint a magyar közönség 71 százaléka tájékozódik valamilyen rendszerességgel az internetről. 29 százalék azok aránya, akik továbbra is a hagyományos médiumokat (elsősorban a televíziót) tekintik elsődleges hírforrásnak.
Kik a legnagyobb online hírportálok olvasói
A Századvég felmérése az egyes portálok törzsolvasó táborának azokat tekintette, akik elsődleges online hírforrásként az adott oldalt jelölték meg. Ezek alapján a legnagyobb törzstábora jelenleg az Origonak van (az internetről tájékozódók 16 százaléka tartozik ide), a második az Index (12 százalék), őt követi a Hvg, a 24.hu és a 444 nevű blog.
A DKT-Gemius forgalmi adatai is ezt az öt oldalt jelölik a leginkább látogatottként a közéleti, politikai kategóriában, a sorrend azonban némileg módosul, ha nem a törzsolvasókat, hanem a napi, heti teljes látogatottságot vizsgáljuk. Ezen felül a Századvég összeállítása rávilágít arra, hogy novemberben az oldalletöltések 74, illetve a látogatók 78 százaléka ellenzéki médiumokhoz kötődött. Ezzel szemben a jobboldali illetve közszolgálati sajtótermékek „részesedése” az oldalletöltések tekintetében 26, a látogatókat vizsgálva 22 százalék volt a hónapban.
A legnagyobb híroldalak közül az Origo és az Index törzstábora a legkevésbé egyoldalú: az Origo olvasóinak 55 százaléka tartja magát kormánypárti szavazónak, 28 százaléka ellenzékinek (a többi bizonytalannak), az Index esetében ez az arány fordított, azaz 51 százalék tartja magát ellenzékinek és 35 százalék kormányszavazónak.
Kijelenthető, hogy az egyéb jelentősebb híroldalak törzsközönségének összetétele nagyobb mértékben igazodik az adott médium politikai orientációjához. Ennek megfelelően a Hvg törzsolvasóinak 75 százaléka ellenzéki szavazó, a 444 esetében ez az arány 73 százalék. Az Index körül kialakult botrány során távozott újságírokból nemrég alakult Telex nevű oldal olvasóinak 88 százaléka ellenzéki orientációjú. A 24.hu törzsközönségének 60 százaléka ellenzéki szavazó.
Összegezve elmondható, hogy az online média térnyerésének ténye, valamint az e körbe tartozó ellenzéki médiumok mennyisége és látogatottsága cáfolja tehát a jobboldali médiatúlsúlyt vizionáló állításokat. A médiafogyaszási szokások átrendeződése révén kialakult sajtóviszonyok sokkal inkább az ellenzéki orientációjú médiumok javára billentik a mérleg nyelvét.