Slowthai, született nevén Tyron Kaymone Frampton egy széttetkózott suttyó London külsőből, aki egészen meggyőzően hozza a nehézsúlyú, kamu gengszterrappert. Három éve robbant be a brit könnyűzene krémjébe, amikor is negyedik helyen végzett a BBC Sound of 2019 elnevezésű vetélkedőjén.
Annyira, hogy Mercury-díjra is jelölték, amit akár jóra is használhatott volna, de inkább maradt a megjátszós pöcsfejségnél. A gálán ugyanis Boris Johnson brit kormányfő levágott fejével (vagyis egy azt imitáló kellékkel) jelent meg a színpadon, sokak ellenérzését kiváltva.
De hát ilyen ez a popipar: provokáció, provokáció és provokáció (meg szar zene).
Ebben pedig a barbadosi anyukától származó Slowthai meglehetősen tehetséges, hiszen klipjeiben parádézott már terhes férfiként, gizdázott kamu drogdílerként, feküdt bevert fejjel kórházi ágyon, és hempergett öngyújtóval koporsóban. Bár szó szerint bármire képes tizenötperc hírnévért, rajongótábora csak nem akar nőni, klipjeinek Youtube-os megtekintései valahol 1 és 9 millió között mozognak.
De hát nem is jöhet össze minden az életben, elég, ha egy valamiben jó az ember. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy Slowthainak a jövendölés az az egy. Akármilyen megdöbbentőnek hangzik, képes volt arra, amire a magyar/amerikai baloldali politikai tanácsadók tömkelege nem:
már évekkel ezelőtt kristálytisztán megmutatta, mi fog történni idén áprilisban a magyar ellenzékkel.
Bár nem igazán tűnik politikai zseninek, a 2019-es Nothing Great About Britain második számához, a Doormanhez kanyarított videóklipben minden benne van, amit a hazai belpolitikai folyamatokról tudni érdemes.
Ha Gyurcsány Ferencék vették volna a fáradságot, és megtekintették volna a háromperces felvételt, akkor gyorsan rájöttek volna arra, hogy amit csinálnak, az
totális szétcsúszáshoz, lealjasodáshoz és végül durva pofonokhoz vezet majd.
De hát a baloldal vezére és csapata látványosan szart az egészre, így bekövetkezett, aminek be kellett következnie.
Slowthai rendezői zsenijét mutatja, hogy egy váratlan húzással egyből a történet végével kezdte: április 4-ével.
Teljes kiégés, remegő ajkak, fennakadt szemek, kínzó másnaposság, fejfájás, kóválygó gondolatok és mély depresszió – ilyen állapotba került a választás másnapján a baloldali elit,
amit Művész Úr egy ellenzéki politikus – feltételezhetően Tordai Bence – történetén keresztül mutatott be.
Pedig minden olyan szépen indult: ezerrel ment a pörgés, rég nem látott szellemi pezsgés vette kezdetét. Csak úgy záporoztak az ígéretek, és tömegével születtek a tervek. Eltöröljük az Alaptörvényt! Börtönbe zárjuk Mészáros Lőrincet! Földönfutóvá tesszük a jobboldali művészeket! A másodosztályba küldjük a Felcsútot!
A magától önkívületi állapotba kerülő baloldali elit éppen ezért elkezdett a kormányváltásról és a hatalom megszerzéséről álmodozni. Igaz, kisebb pofonokkal már ekkor is jelezték nekik, hogy nem igazán érdemes álomba ringatniuk magukat.
Ekkor még a jó kedvből sem volt hiány, hiszen úgy tűnt: nemsokára meg fog bukni Orbán Viktor, és ezzel megnyílik az út a jól fizető kormányzati munkák előtt.
Nem sokkal később azonban felszínre törtek a problémák, és kezdett világossá válni, hogy a sokféleség sokkal inkább hátrány, mint előny. Ennek egyik legegyértelműbb jele a 14 százalékos Fidesz-előnyt mutató, elvileg belső használatra készített mérés kiszivárogtatása volt. Szégyenükben inkább lehúzták magukat a WC-n!
Borzasztó napok voltak ezek, szó szerint megmerítkeztek a politika legmélyebb bugyraiban. Ez volt az az időszak, amikor átgondolták a dolgaikat.
De végül úgy döntöttek, akármennyire nem szeretik egymást, a rezsim megbuktatása elemi érdekük, ezért ha fogcsikorgatva is, de megpróbálják újra együtt. Ezzel közösen tértek vissza a politika nagyszínpadára.
De aztán kicsit túltolták a hülyeséget, pont úgy, mint a srác, aki a tilalom ellenére rágyújt a tánctéren.
Nem csoda, hogy a baloldal meggyengülését észlelve felbukkant a színen a rendpárti Mi Hazánk Mozgalom, amely komolyan veszélyeztetni kezdte az összefogás pozícióit.
A választás estéjén aztán jött a hidegzuhany: Toroczkai Lászlóék bevittek egy komoly gyomrost Gyurcsány Ferencéknek. Ezzel pedig gyakorlatilag visszaállt a centrális erőtér.
Aki videós formában is szeretné megnézni a páratlan jóslatot, itt tudja megtenni.
/A szám egyébként egy bepörgött partiarcról szól, aki összetűzésbe keveredik a biztonsági emberekkel/
Amúgy mennyivel kifizetőbb lett volna, ha Márki-Zay Péterék a méregdrága amerikai tanácsadóik helyett erre a bunkó, barbadosi rapperre hallgattak volna. Vagy legalább megnézték volna az üzenetét.
