Egy körbe tartoznak: Szabó Tímeához is eljuthatunk a Márki-Zayt támogató amerikai szervezettől

• Korányi Dávid Karácsony Gergely New Yorkban élő városdiplomáciai főtanácsadója korábban Bajnai Gordon főtanácsadója és államtitkára volt.
• Korányi egyértelműen Bajnai emberének számít, aki főnökéhez hasonlóan már számos Soros-szervezetnél és az amerikai Demokrata Párthoz köthető intézményeknél megfordult, például Amnesty International, Atlantic Council, German Marshall Fund, Johns Hopkins Egyetem.
• Ő a vezetője a Márki-Zay Péter kampányát finanszírozó Action for Democracy nevű amerikai alapítványnak, amely közel kétmilliárd forintnyi dollárral támogatta a baloldalt külföldről, kijátszva a magyar jogszabályokat.
• Az Action for Democracy tanácsadó testületének jelentős része a Soros által létrehozott European Council on Foreign Relations (ECFR) tagja, ideértve Korányit is. A tanácsadó testület elnöke, Kati Marton szintén Soroshoz és demokratákhoz köthető.
• Fontos adalék, hogy két ECRF-s név feltűnik a baloldali DatAdat-botrányban: Bajnai Gordon és Dessewffy Tibor. Meg kell említeni, hogy Dobrev Klára és Alex Soros is ECFR-tagok.
• Az Action for Democracy számára a magyar választás csak afféle bemelegítő volt, a közeljövőben olyan jelentősebb államok választásaiba is be kívánnak avatkozni, mint például Olaszország, Brazília, Lengyelország és Törökország.
• Időközben eltűntették az Action for Democracy holnapjáról Korányi nevét, ahogy az amerikai alapítvány hazai aloldala, a Londonban bejegyzett „Magyar Tavasz” honlapja is elérhetetlenné vált.
• Hogy mennyire egy körbe tartoznak az ügynökgyanús figurák, jól mutatja, hogy az Action for Democracy tanácsadó testületének tagja David Miliband, aki egyébként az ECFR-nél az International Rescue Committee (IRC) nevű, migránsokat segítő szervezet mostani vezetője. Érdekességként megjegyzendő, hogy a párbeszédes Szabó Tímea 2001-ben három hónapig az IRC-nek dolgozott Pakisztánban, elvileg az ottani afgán menekülteket segítette.

Hogyan kerültek amerikai pénzek Márki-Zay kampányába?

A baloldal kampányfinanszírozási botránya augusztus 27-én kapott nagy nyilvánosságot, amikor a bukott miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter a hang.hu podcastjében arról beszélt, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) részére három-négy alkalommal több százmillió forintnak megfelelő támogatás érkezett az Egyesült Államokból. Még júniusban is kaptak pénzt, Márki-Zay augusztus 30-án, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy akkor több mint 400 millió forint érkezett, amit a kampányszámláik utólagos kifizetésére költöttek. A kifizetések után pedig megmaradt közel 100 milliójuk. A baloldali politikus az ATV-ben összesen kétmilliárd forintnak megfelelő támogatásról beszélt.

Márki-Zay elszólásaiból, illetve időközben a saját oldalára kikerült, a Kontra által elsőként részletesen feldolgozott beszámolókból megtudhattuk, hogy az Action for Democracy amerikai alapítvány gyűjtötte össze a Márki-Zay mozgalma részére érkezett külföldi adományokat. A baloldali politikus által közzétett főkönyvben viszont nem találtuk nyomát a megmaradt közel 100 milliónak, azt azonban megtudhattuk, hogy összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő dollár landolt az MMM számláin.

Ahogy arra a Századvég egy korábbi elemzése rámutatott, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: párttörvény) 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

Márki-Zay a gyanú szerint úgy játszotta ki a törvényt, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalmat egyesületként jegyeztette be, egyesületek ugyanis elfogadhatnak pénzt külföldiektől. Azt azonban tiltja a törvény, hogy egy ilyen egyesület pártoknak utaljon külföldről származó pénzeket. Márpedig Márki-Zay arról beszélt, hogy részben az amerikai adományokból finanszírozták a baloldal kampányát.

A politikus azzal védekezik, hogy az Action for Democracy Amerikában élő magyar állampolgárok adományait gyűjtötte össze, tehát nem külföldi állampolgárok pénzéből finanszírozta a kampányát.

Amikor Márki-Zayt megkérdezte az ATV műsorvezetője, „tudja-e bizonyítani, hogy amerikai magyar állampolgárok adományoztak”, a politikus azt válaszolta, hogy

ezt természetesen nem mi követtük, hanem az Action for Democracy.

A műsorvezető közbevágva rákérdezett, hogy az amerikai alapítvány tudja-e ezt bizonyítani. 

Márki-Zay erre azt felelte, hogy

Action for Democracy feladata, hogy kitől és hogyan gyűjtik, az MMM feladata pedig ennek az elköltése.

Néhány perccel ezt megelőzően a baloldali politikus viszont még azt állította, hogy az amerikai pénz az Egyesült Államokban élő magyar állampolgároktól érkezett. A rendelkezésre álló információk alapján tehát könnyen elképzelhető, hogy nem magyar állampolgárságú amerikaiak is adományoztak az MMM-nek.

A Márki-Zay által közzétett főkönyvből ugyanis éppen a legfontosabb dolgok nem derülnek ki, nevezetesen, hogy egész konkrétan kik és mennyit adományoztak, és hogy az a pénz pedig milyen cégekhez, érdekkörökhöz vándorolt a kampányköltségek kifizetése címén.

Kicsoda az amerikai pénzeket a baloldal kampányába becsatornázó Korányi Dávid?

Az Amerikában alapítványként bejegyzett Action for Democracy elnöke/vezetője Korányi Dávid, aki 2019 decembere óta Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója. Korányi havi 900 ezer forintjába kerül a magyar adófizetőknek. 

Ahogy arról a Kontra korábban beszámolt, Karácsony 2020 júniusában úgy módosította Korányi munkakörét, hogy „részben távmunkában” is dolgozhat.

Korányi ezt ki is használja, hiszen az ideje jelentős részét New Yorkban tölti, ahogy az sajtóinformációkból és a felesége, Mihalik Enikő szupermodell gyakori posztjaiból kiderül.

A páros a hírekbe elsősorban a luxuséletmódja miatt szokott bekerülni.

A 2019-es fővárosi baloldali hatalomátvétel előtt Korányi egy tipikus háttérember volt. Ahogy arról a Kontra korábban beszámolt, a városdiplomata 1999-ben a baloldalhoz bekötött GKI nevű gazdaságkutató elemzőjeként kezdte pályafutását, majd Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő mellett dolgozott. 2009-ben a 16. helyre verekedte fel magát a szocialisták EP-listáján, később pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója, sőt, a Bajnai-kormány kül- és biztonságpolitikáért felelős államtitkára lett.

A 2010-es kormányváltás után Bajnaival az Egyesült Államokba ment. Korányi 2010 és 2017 között a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának (CTR) volt a kutatója. Bajnai vendégtanár volt a Johns Hopkinson, de bekapcsolódott a CTR munkájába is. A CTR-t ekkor Dan Hamilton, Bill Clinton volt külügyi államtitkára vezette.

Az egyetemen Soros György többször is előadott. Úgy tudni, hogy Korányi az amerikai milliárdos által finanszírozott German Marshall Fund (GMF) ösztöndíja segítségével került a Johns Hopkinsra. Udo Ulfkotte, a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azóta elhunyt külpolitikai szerkesztője, haditudósítója személyes tapasztalatai alapján arról írt egyik könyvében, hogy „a German Marshall Fund a legjobb kapcsolatokkal rendelkezik a hírszerző szolgálatokhoz”.

Természetesen Korányi más módon is kötődik Soroshoz és a demokratákhoz. 2012-ben lett a milliárdos által bőkezűen támogatott Atlantic Council eurázsiai energiaügyekért felelős igazgatója. A washingtoni székhelyű Atlantic Council hivatalosan egy külpolitikai agytröszt, a gyakorlatban azonban a Demokrata Párt globalista szemléletű háttérintézményének tekinthető. 2015. január 29-én, tehát Barack Obama elnöksége alatt Korányit meghallgatták az amerikai Szenátus energia- és természeti erőforrásokkal foglalkozó bizottságában.

Ezen időszakból Korányinak még közös fotója is van az akkor még alelnök Joe Bidennel. A képen Kóka János volt SZDSZ-es miniszter is szerepel. A fotót a 2020-as amerikai elnökválasztás napján osztotta meg, jelezve ezáltal, hogy hova van bekötve.

Korányi 2018-tól energiapolitikai tanácsadó az ENSZ-nél, ezzel párhuzamosan kezdett dolgozni Fővárosi Önkormányzatnál, nagy valószínűséggel Bajnai Gordon jóvoltából.

A New Yorkban „végzett” budapesti munkája mellett 2020-tól „stratégiai tanácsadó” a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által finanszírozott, pozsonyi székhelyű Globsecnél, illetve 2011-től tagja az amerikai milliárdos támogatásával létrejött European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű külpolitikai lobbiszervezetnek.

Vagyis igazi álláshalmozó.  

Érdemes kiemelni, hogy a LindkedIn-profilja alapján 2001–2002-ben önkéntes tolmács volt az Amnesty International nevű Soros-szervezetnél.

A DatAdat-botrány a magyar választásokba való külföldi beavatkozás tükrében

A Magyar Külpolitikai Évkönyv szerint 2009 szeptemberében, államtitkári minőségében Korányi elkísérte Bajnai Gordont és Balázs Péter akkori külügyminisztert az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára.

A New York-i látogatásnak azonban közel sem csak ez volt a célja. Mint a külpolitikai évkönyv beszámolójából kiderült, a három főből álló magyar küldöttség a színfalak mögött a nemzetközi pénzvilág képviselőinek színe-javával egyeztetett. Mielőtt találkoztak volna Ban Ki Mun akkori ENSZ-főtitkárral, a nagy befektetési bankházak vezetőivel beszélgettek a magyar gazdaság helyzetéről.

Az eseményen jelen voltak a világ legnagyobb pénzügyi befektetői, így a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatója, valamint a Citigroup elnöke. Ezenkívül Bajnai találkozott a New York-i üzleti élet képviselőivel, Soros Györggyel és Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövettel is.

A magyarországi társaság nemcsak az üzleti világ képviselőinek mutatkozott be, hanem az Egyesült Államokban élő magyar értelmiség tagjainak és magyar szervezetek vezetőinek is. Kissé meghökkentő módon a sajtószabadságot örökösen féltő baloldali politikusok ellátogattak a The Wall Street Journal szerkesztőségébe is.

Bajnai egyébként útja során kitüntetést adott át a Soroshoz erősen köthető, Orbán-gyűlölő politológusnak, Charles Gatinak. Charles Gati pedig „egész véletlenül” tagja a Korányi által vezetett Action for Democracy tanácsadó testületének.

A Soros Györggyel szorosan együttműködő Bajnai központi szerepet vállal Márki-Zay Péter tavaszi kampányában.

Sajtóértesülések szerint a volt titkosszolgálati miniszterével, Ficsor Ádámmal közös adathalász céghálójuk nemcsak szakmailag támogatta a baloldali jelöltet, de úgy tűnik, annak finanszírozásából is részt vállalt.

Az Index által márciusban nyilvánosságra hozott dokumentumon ugyanis az látszik, hogy a DatAdat Professional Kft. vállalta Márki-Zay és csapata számláját egy vecsési étteremben.

A lap egyébként arról is írt, hogy Bajnaiék adatelemzéssel és kampánytanácsadással foglalkozó cégekkel befolyásolhatták az előválasztás kimenetelét. Ennél is problémásabbnak tűnik, hogy nem lehet tudni, a DatAdat-cégcsoport pontosan mit is csinál  a begyűjtött választói adatokkal.

A Kontra egyébként elsőként cikkezett arról, hogy Bajnaiék erőteljesen nyomulnak Márki-Zay gazdasági hátországában: cikkünkből kiderült, hogy a politikus weboldalának Google-hirdetéseit ők finanszírozzák.

A DatAdathoz kötődik az áprilisi országgyűlési választások előtt kirobbant SMS-botrány. A baloldal kampánycsapatától tömegesen kaptak szavazásra buzdító SMS-eket olyan személyek is, akik soha nem adták meg az elérhetőségüket semmilyen politikai szervezetnek. Nem mellékesen, az idei választási kampány alatt Bajnai Gordon Londonban találkozott Márki-Zay Péterrel.

A DatAdat vezető tisztségviselői között szerepel Dessewffy Tibor és Szigetvári Viktor neve.

• Dessewffy Gyurcsány Ferenc egykori bizalmasa, jelenleg az ELTE TáTK oktatója, valamint az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.
• Szigetvári pedig Medgyessy Péter, majd Gyurcsány mellett is dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban, később Bajnai tanácsadója és kabinetfőnöke volt. A 2010-es kormányváltás után a Bajnai által létrehozott, Haza és Haladás Alapítvány kurátora lett. Szigetvári aztán Együtt társelnökeként, majd miniszterelnök-jelöltjeként folytatta politikai pályáját. Az Együtt 2018-as bukását követően – hivatalosan –visszavonult a politikától.

A DatAdat meglehetősen bonyolult céghálójában feltűnik Soros egyik közeli brit szövetségese, Paul Hilder is, aki az openDemocracy.net nevű, OSF által támogatott médiaplatform alapítója.

 

Ezen információk birtokában nem kell túl nagy képzelőerő annak eldöntéséhez, hogy a Bajnai embere, Korányi által létrehozott Action for Democracy mégis honnan gyűjthetett össze közel kétmilliárd forintnyi dollárt, amely aztán a Márki-Zay-féle MMM számláján landolt, és a baloldal kampányát finanszírozták belőle, egyenesen Amerikából.  

A fentiek alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Korányi Dávid egyfajta kapcsolattartó az amerikai és a hazai baloldal között, akinek első számú feladata volt az országgyűlési választások előtt a külföldi pénzek becsatornázása a magyarországi kampányban.  

A European Council on Foreign Relations és az Action for Democracy körüli, személyi jellegű összefonódások

A European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű lobbiszervezet a Magyar Nemzet 2020 szeptemberi tényfeltáró cikksorozatának hatodik része alapján a találkozási pont, ahol a két Soros, György és Alex, illetve az osztrák Gerald Knaus, a fizetett lobbistájuk és számos hazai baloldali politikus útja keresztezi egymást.

A magyarországi baloldali politikusok, politika közeliek a következők: Bajnai Gordon, Ficsor Ádám, Szigetvári Viktor, Korányi Dávid és Dessewffy Tibor. Közös bennük, hogy 2022 márciusában feltűnt a nevük a már említett DatAdat-botrányban.

A Magyar Nemzet és az Origo szerint Soros és Knaus közösen vettek részt az ECFR megalapításában, amelyre 2007-ben, Londonban került sor. Az egyik alapítószervezet az Open Society Foundations volt. A külpolitikai lobbiszervezet jelenlegi székhelye Berlinben található.

Az ECFR honlapján szereplő információk szerint kicsit más a magyar tagok névsora. Szigetvári és Ficsor nem tagok, de Dobrev Klára és Meszerics Tamás a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára viszont igen. Természetesen Soros György és fia, Alex Soros is a szervezet tagjai.

Az OSF tekinthető az ECFR fő finanszírozójának. Az amerikai milliárdos alapítványa a honlapja alapján az utóbbi években rengeteg pénzt adományozott az ECFR részére, ahogy ez az alábbiakból kitűnik. Jól látható, hogy 2016 és 2020 között Soros összesen 11,7 millió dollárt költött az külpolitikai lobbiszervezetre.

Az ECFR igazgatója Mark Leonard, a Soros György üzenőfalaként működő Project Syndicate nevű médiaplatform/véleményportál munkatársa.

• Az ECFR brit tagjai között feltűnik Timothy Garton Ash baloldali történész, az Oxfordi Egyetem tanára, aki „egész véletlenül” a Korányi Dávid-féle, Márki-Zay mozgalmát pénzelő Action for Democracy tanácsadó testületének a tagja.
• Említésre méltó híres brit tag, Gordon Brown volt munkáspárti miniszterelnök egykori államtitkára, Mark Malloch-Brown, aki jelenleg az OSF elnöke.

További fontos tag az ECFR-nél az International Rescue Committee (IRC) nevű, migránsokat segítő szervezet mostani vezetője, David Miliband, aki szintén szerepelt vállalt Gordon Brown kormányában, mégpedig külügyminiszteri minőségben. Érdekességként megjegyzendő, hogy a párbeszédes Szabó Tímea 2001-ben három hónapig az IRC-nek dolgozott Pakisztánban, elvileg az ottani afgán menekülteket segítette.

Miliband szintén az Action for Democracy tanácsadó testületének a tagja.

Az IRC 2013 novemberében kitüntette Soros Györgyöt, aki cserébe egymillió dollárt adományozott a szervezetnek.

• Az ECFR egyik lengyel tagja Rafal Trzaskowski, Varsó LMBTQ-párti, genderideológiát terjesztő főpolgármestere, bukott államfőjelölt, akinek Karácsony Gergely 2020-ban kampányolt[5]. A Donald Tusk pártjában (PO) politizáló Rafal Trzaskowski is ott ül az Action for Democracy tanácsadó testületében.
• Tusk egykori külügyminisztere, Radoslaw Sikorski jelenlegi EP-képviselő is ECFR-tag. Sikorski ugyan nem vállalt szerepet az Action for Democracyban, de a felesége, Anne Applebaum igen. Applebaum történész, a liberális Washington Post újságírója és – micsoda véletlen – a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatója. Donald Tusk egyébként idén március 15-én, Budapesten Márki-Zaynak kampányolt.

Az Action for Democracy tanácsadó testületének további fontosabb tagjai:

• Wesley K. Clark tábornok – a NATO európai szövetséges erőinek a volt főparancsnoka Bill Clinton idejében. Európai főparancsnokként az ő személyéhez kötődik Szerbia 1999-es NATO általi bombázása.   
• Francis Fukuyama – japán származású amerikai liberális történész
• Zeid Ra'ad Al Hussein, az ENSZ volt emberjogi főbiztosa, erősen bevándorláspárti politikus, a jordán királyi család tagjai. Szijjártó Péter ENSZ-beli tisztségéről való lemondásra szólított fel őt, mivel rasszistának nevezte Orván Viktort.
• Evelyn Farkas – Barack Obama Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős egykori védelmi miniszterhelyettese
• Robert Boorstin – Bill Clinton volt beszédírója
• Eleni Kounalakis – Obama egykori magyarországi nagykövete

Az Action for Democracy tanácsadó testületének elnöke egy Amerikában élő magyar származású írónő, Kati Marton. Kati Marton korábban a Soros-féle Human Rights Watch vezetője volt, majd a New America Foundation elnöki posztját töltötte be, de tevékeny a CEU körül is.

 

Néhány napja Tényi István jogász feljelentette a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalmat az Amerikából érkezett pénzek miatt.

Eltűntették Korányit és a nyomokban létező „Magyar Tavasz”-t

Időközben eltűntették az Action for Democracy holnapjáról Korányi nevét, de a LinkedIn-profilján még látható, hogy ő az amerikai alapítvány elnöke.

Ezzel egy időben az Action for Democracy hazai aloldala, a magyartavasz.hu is elérhetetlenné vált.

A Facebook-oldaluk még hozzáférhető, ahogy a csekély, mindössze 16 feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornájuk is.

A Londonban bejegyzett Magyar Tavasznak papíron mindössze az volt a feladata, hogy mozgósítsa a nyugati nagyvárosokban élő magyar állampolgárokat az országgyűlési választáson való részvételre, de a számok tükrében e törekvésük nem aratott nagy sikert.

Valójában a mögötte lévő Action for Democracy viszont pénzzel, illetve azok kezelésével avatkozott be a magyar választási kampányba.

ter.html