Kontra: Sokan szkeptikusan viszonyulnak a Putyin által elrendelt részleges mozgósítás sikeréhez. Hogy látja Ön, milyen hatékonysággal harcolnak majd a fronton a most behívott orosz tartalékosok?
Georg Spöttle: Olyan tartalékosokat hívnak be első körben, akik az elmúlt öt évben aktív katonai szolgálatot teljesítettek.
Ezek az emberek alapos kiképzést kaptak, és valószínűleg nem felejtettek el mindent, amit a katonai szolgálatuk alatt tanultak. Persze évről évre megújulnak a fegyverrendszerek, új technikákat vezetnek be, új programokat telepítenek a különböző fegyverrendszerekhez.
Az ismeretanyag felfrissítése akár több hónapba is telhet, azonban megkerülhetetlen a katonák bevetése előtt. Azt is tudni kell, hogy nemcsak a harcokba vonják be a tartalékosokat, hanem az egészségügyi szolgálat ellátására is behívnak szakembereket, de sofőrökre, pilótákra is szükség lesz.
Kontra: Miért volt szükség arra, hogy mozgósítást rendeljenek el?
Georg Spöttle: Az ukránok emberfölényben voltak az utóbbi időben, boldog-boldogtalant besoroztak. Durván 700 ezer ukrán katona fogott fegyvert, míg az Orosz Föderáció katonai ereje 300 ezer fő körül volt. Nyilvánvalóan lehetett érezni, hogy minél több nyugati nehézfegyvert küldenek az ukránoknak, minél több információt kapnak a külföldi titkosszolgálatoktól, műholdfotókat, kémdrónok felvételeit az orosz csapatmozgásokról, annál inkább érvényesült ez az embertöbblet.
Ennek köszönhetően tudtak áttörni északon. Ezt az emberhátrányt kell pótolnia az orosz vezetésnek, éppen ez a tartalékosok behívásának a jelentősége.
Kontra: Akkor mostantól egálban lesznek az erőviszonyok?
Georg Spöttle: Az oroszoknak nyilvánvalóan újra át kell csoportosítaniuk az embereiket és a nehézfegyvereiket, mert arra számítottak, hogy Herszon felől érkezik az ukrán támadás. Így átcsoportosították oda a rakétázó egységeket, a tüzérséget, a páncélozott járműveket, az ukránok azonban Harkov felől támadtak. Ez nyilvánvalóan meglepte az oroszokat.
Most az északi frontvonalat kell megerősítenünk. Ez egy 1000 kilométer hosszú front, nagyjából mint a Budapest–Hamburg távolság. Az orosz erőknek ezt tartaniuk kell, ehhez rengeteg emberre van szükség. Közben folyamatosan figyelniük kell az ellenség mozgását is, hogy reagálni tudjanak. Tehát ez egy elég komplex dolog mind a két oldalról.
Kontra: Mikor érezteti hatását a mozgósítás?
Georg Spöttle: Ahogy mondtam, először a tanfolyamok elvégzésére kerül sor. Heteket vehet igénybe, míg ezek a katonák megkapják a tudásfrissítő tréninget, és bevethetőek lesznek. Tehát nem azonnal kerülnek a frontra, de rövid időn belül.
Egy hónapon belül érezhető lesz annak a hatása, hogy friss és jóval nagyobb számú orosz katona kerül majd a frontra.
Kontra: A mozgósítás hatással lesz a háború intenzitására vagy arra, hogy mikor lesz vége a harcoknak?
Georg Spöttle: A háború évekig fog tartani, valószínűleg addig, ameddig Joe Biden az Egyesült Államok elnöke. Mert azt látni kell, hogy a fegyveres konfliktust nagyrészt Amerika kezdeményezte, így amerikai gazdasági érdekek miatt folyik most vér Európa keleti szegletében.
Az intenzitás tekintetében nem lesz nagy változás, a részt vevő felek már így is térdig gázolnak a vérben. Aminek jelentősége van, az a ma kezdődő referendumok. Ahogy nézem az orosz tévé felvételeit, rengetegen vesznek részt a szavazáson, azzal számolnak, hogy 80-85 százalékos lesz a részvétel.
Ha pozitív lesz a népszavazások eredménye, és ezek a területek csatlakoznak Oroszországhoz, akkor az ukránok rakétatámadásai már orosz területen csapódnak be. Ez a helyzet egész más lépésekre kényszerítik majd Oroszországot, hiszen így az ukránok már az Orosz Föderációt fogják támadni. Moszkva akár formálisan is hadat üzenhet, és a háború egy teljesen új, sokkal erőszakosabb fordulatot vehet.
Kontra: Sokan arról beszélnek, hogy az ukránok sikerei részben arra vezethetőek vissza, hogy a katonák morális állapota jobb, mint az oroszoké. Az anyaföldet védik, míg az oroszok a támadó fél. Mit gondol erről, valóban baj van az oroszok harci szellemével?
Georg Spöttle: Az oroszokat nem féltem ez ügyben. Az orosz társadalom is tudja, értesült róla, hogy az ukránok 14 ezer kisebbségben élő orosz gyilkoltak le a Donyecki-medencében. Egy nagyon hosszú állóháború előzte meg az oroszok februári támadását.
Az ukránok ukrán területen ukrán állampolgárokat gyilkoltak le, akik történetesen az orosz kisebbséghez tartoztak. Ennek a háborúnak van egy kiváltó oka, nem úgy kezdődött, hogy az oroszok hirtelen nem tudtak mit kezdeni az erejükkel. Az oroszok a határaikon kívül élő testvéreiket védték.
Nem kell messzire menni egy könnyen érthető példáért. Olyan, mintha a románok elkezdenék lemészárolni az erdélyi magyarokat. Nyilvánvalóan a magyar kormány is mindent megtenne annak érdekében, hogy megvédje a magyarokat.
Szóval az oroszok megvédték a sajátjaikat, miközben diplomáciai megoldást is kínáltak, amellyel Ukrajna nem akart élni. Putyin már korábban felvetette, hogy rendezzenek népszavazást, döntsenek az emberek a saját életükről, hogy hova akarnak tartozni. Zelenszkij azonban tudta, hogy a népszavazással Ukrajna elveszítené a keleti területeit, ami olyan politikai krízist idézett volna elő Kijevben, ami a bukásával járt volna.
Kontra: Mi várható ezután? Kiszélesedik a háború?
Georg Spöttle: Benne van a pakliban, hogy igen. Egyre több fegyver érkezik Ukrajnába – az amerikaiak modern páncélosokat akarnak küldeni, a CDU/CSU azt akarja elérni, hogy a kormány küldjön modern leopárd páncélosokat az ukránoknak –, és ez óhatatlanul eszkalálja a háborút.
Félő, hogy az Oroszországot végül annyira sarokba szorítják, hogy egy nukleáris csapás is benne lesz a pakliban.
De az is, hogy Oroszország háborús félnek tekinti azokat az országokat, amelyek támadó fegyvereket küldenek az ukránoknak.
Kontra: Várható egy európai fordulat? Hogy a politikai elit kilép a háborúból? Esetleg az emberek kényszerítik őket erre?
Georg Spöttle: Németországban több ezren tüntettek a növekvő energiaárak miatt és az oroszországi szankciók ellen. Az egyszerű emberek látják, hogy ennek a háborúnak a német gazdaság és úgy általában a német nép issza meg a levét. De a régiónkról is elmondható ez. Hogyha megnézi, hatalmas tüntetések voltak Csehországban is. Arra lehet számítani, hogy Európa-szerte komoly megmozdulások lesznek. A szankciók miatt az emberek megélhetése kerül veszélybe, hamarosan eljutunk oda, hogy képtelenség lesz kifizetni a rezsiköltségeket.
Kontra: Európa is belesodródhat a fegyveres konfliktusba?
Georg Spöttle: Akár ez is megtörténhet, persze. Ha megnézzük, az amerikaiak már rég nem egy proxy-háborút vívnak ukrán területen, hanem ahhoz a legtöbb NATO-tagállam is csatlakozott támogatóként. Ennek nem lesz jó vége. A magyar kormányon kívül senki nem beszél a békéről.
