Nem esett messze az alma a fájától: édesanyja néptáncos volt, édesapja a híres mesemondó és énekes, Berecz András. Már gyerekként megtanulta, hogyan lehet ezeken a műfajokon keresztül igazán örülni az életnek, az ő életében pedig a tánc vált mindennek a kiindulópontjává.
Sokszor mérlegre került a hite, de soha nem tért le az útról. A piaristáknál rocker pólót hordott és a torzítós gitárt élvezte, mégis hű maradt önmagához, gyökereihez, és egy életre szóló szerelemre talált bennük.
„Másfél óra legényessel kitáncoltam magamból a kudarcot a sikertelenséget és tudtam folytatni tiszta levegővétellel. Nekem ez adta meg az identitásomat is.”
Az Adoma mai adásában Berecz István néptáncossal mindemellett arról is beszélgettünk, hogyan szólt a dobszerkó a kocsiban, és miért jegyezték meg a nevét egy életre tanárai.