Ami a bevándorlást illeti, épp ésszel megmagyarázhatatlan folyamatok zajlanak az Egyesült Államokban: miközben évtizedes migrációs rekordok dőlnek meg az amerikai-mexikói határon, addig Joe Biden amerikai elnök még magasabbra emelte az országba befogadható emberek számát. Azonban a felmérések alapján a demokraták migránspárti szavazótáborának effajta kiszolgálása kifejezetten kockázatosnak minősülhet a jövő évi, félidős választások tükrében.
Szinte precedens nélküli migrációs krízissel kell az Egyesült Államoknak szembenéznie azóta, hogy januárban beiktatták az ország 46. elnökét, Joe Bident.
A Vámügyi és Határvédelmi Ügynökség által közrebocsátott adatok szerint soha nem érkezett annyi kísérő nélküli gyerek a határhoz, mint az elmúlt hónapban. Szám szerint több mint 18 ezren, azaz kétszer annyian, mint februárban. Továbbá az amerikai határőrök csak a múlt hónapban 172 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel a határon, ez pedig több mint 70 százalékkal haladta meg a februári 101 ezret. Az egyértelműen romló tendencia azonban nem késztette sem Bident, sem pedig a bevándorláspárti demokrata szavazókat arra, hogy átértékeljék a tömeges migrációval kapcsolatos álláspontjukat. Mi több, a szavazótáborának megelégedésére
az elnök nemrég a négyszeresére – 15 ezerről 62 ezerre - emelte az országba befogadható migránsok számát, végérvényesen letérve az elődje, Donald Trump által kitaposott, felelős bevándorláspolitika útjáról.
Emlékezetes, Trump elnök hivatali ideje alatt folyamatosan csökkent a befogadási plafon, amelyet még az Obama-adminisztráció idején emeltek 110 ezerre. A Trump-kormányzat már 2017-ben 50 000 főben korlátozta a befogadható migránsok számát, 2018-ban évi 45 000-es kvótát állapított meg, amelyet először 30 000-re, majd végül 15 000-re csökkentettek.
Példának okáért a brit YouGov által megkérdezett amerikaiak mindössze 43 százaléka ért egyek az elnök bevándorláspolitikájával, de egy, a The Washington Post és az ABC televízió által közösen készített felmérés még rosszabb eredménnyel zárult: a válaszadók alig 37 százaléka ítélte meg kedvezően a migráció helyzetének kezelését.
Amennyiben figyelembe vesszük azt is, hogy Biden kifejezetten az alelnökét, Kamala Harrist bízta meg a bevándorlás ügyének kezelésével, akkor érdemes egy szintén nemrégiben készült kutatás eredményeit is górcső alá venni. Harris személyével összefüggésben a Rasmussen közvélemény-kutató intézet végzett felmérést, amely egyenesen lesújtó számokat produkált: az amerikaiak 51 százalékának kifejezetten negatív véleménye van róla, ez pedig egy merőben rosszabb mutató az elődjéhez, a viszonylag karakter nélküli Mike Pence-hez képest, akit a beiktatása után 63 százaléknyi megkérdezett támogatott. Persze tagadhatatlan, hogy Harris népszerűtlenségéhez az is nagymértékben hozzájárult, hogy dacára annak, hogy az ő neve fémjelezi az új-adminisztráció migránspolitikáját, az alelnök a mai napig nem volt hajlandó leutazni a déli határszakaszhoz annak érdekében, hogy szemügyre vegye az ott kibontakozó katasztrófahelyzetet.
Perspektívánkat a jövő évi félidős választásokra helyezve, érdemes az amerikai Heritage Foundation két felmérésére is rápillantani, amelyekben a korábban említettekhez képest hasonló eredményekkel találkozhatunk. Az egyik felmérést a 15 legfontosabb kongresszusi körzetben végezték, a másik kutatást pedig 19 külvárosi körzetben.
Az eredmények szerint a bizonytalan szavazók 55 százaléka Bident okolja a migránshullámért; 48 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy a demokratákra szavazna, és 67 százaléka ellenzi az Egyesült Államok déli határára épült fal eltávolítását.
Mindemellett 60 százalékuk úgy véli, hogy az országba belépő illegális bevándorlók rohama komoly közbiztonsági problémává vált, ugyanis erőszakos bűnözők is vannak köztük, akik a rendfenntartó szervek elől menekülnek hazájukból. Érdekesség, hogy a felmérésben azt is megkérdezték a potenciális szavazóktól, hogy szerintük a kormánynak mennyi legális bevándorlót kellene évente beengednie az országba. Ez ügyben a válaszadók mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi több mint 1 millió fős beáramlás kedvező hatással van az országra, míg a megkérdezettek nagyjából 50 százaléka azt mondta, hogy ezt a számot évente kevesebb, mint 250 000-re kellene lecsökkenteni.
A kérdés csupán az, hogy a jövő novemberben esedékes félidős választásokat szem előtt tartva, az elnök vajon meddig lesz hajlandó vállalni e politikai kockázatot, s vajon képes lesz-e arra, hogy időben nyisson a szélesebb választói rétegek irányába?