Kontra: Mennyire eszkalálódhat az orosz–ukrán konfliktus? Korábban az volt az általános szakértői vélekedés, hogy az oroszok csak a Donyeck medencéjét foglalhatják el, aztán az egykori Novorosszija területét, a Fekete-tenger partját Odesszával, esetleg még Harkovot. De most már azt látjuk, hogy Kijevet ostromolják.
Demkó Attila: A mostani orosz invázió túlmutat a legtöbb előrejelzésen. Nagyon úgy tűnik, hogy az ország nagyobbik felét érinti, és Kijev egy-két napon belül eleshet. Ez azt jelenti, hogy az ukránok nem készültek fel megfelelően a fővárosuk védelmére, noha az amerikaiak előre figyelmeztették őket.
Az oroszok ott hajtanak végre támadásokat, ahol orosz nemzetiségűek vagy orosz ajkúak élnek,
például Dél-Ukrajnában, illetve a stratégiailag fontos pontokon, tehát Kijevnél. Kárpátaljára és Nyugat-Ukrajnába valószínűleg nem vonulnak be.
Kontra: Mi lehet Vlagyimir Putyin orosz államfő célja a kijevi kormányváltás és a katonailag semleges Ukrajna garantálása mellett? Ezek az orosz részéről mennyire reális célkitűzések? Mit szólhat hozzá a Nyugat? Lehetséges az úgynevezett „finlandizáció” Ukrajna esetében, amiről korábban Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is beszélt?
Demkó Attila: A finlandizáció egy valós orosz cél, de lehetséges, hogy messzebb is elmennek: nemcsak finlandizálják Ukrajnát, hanem a hadsereg leszerelését is megkísérlik (Finnországnak erős hadserege van). Célkitűzés az is, hogy Ukrajnának ne legyen erős hadserege. A harmadik cél lehet a föderalizáció, ami még erősítené az oroszlakta régiókat, akár úgy, hogy a Donbasz visszalép Ukrajnában, akár úgy, hogy nem. Negyedik lehetőség is van: népszavazásokkal elveszik a déli és keleti részeket, ez lehet Novorosszjia egészen a Budzsákig (Odessza régió – a szerk.). Lehet, hogy Novorosszjia orosz bábállam lenne, vagy esetleg Oroszországhoz csatolhatják, ez sem elképzelhetetlen.
Kontra: Érthető okok miatt Putyin elnök ellenzi Ukrajna NATO-hoz való csatlakozását, de ez úgysem egy reális forgatókönyv, mivel Krím orosz megszállás alatt van, és keleten már nyolc éve harcok dúlnak. Putyin és más orosz vezetők viszont egyáltalán nem beszéltek a „reálisabb” forgatókönyvről, nevezetesen hosszabb távon az Európai Unióhoz való ukrán csatlakozás lehetőségéről. Vajon Putyin ezt is ellenezné?
Demkó Attila: Putyin Ukrajna uniós csatlakozását is ellenzi, emiatt tört ki 2013–2014-ben a konfliktus. Emlékezetes, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán elnök nem írta alá a társulási szerződést.
Putyin úgy látja, hogy az uniós csatlakozás is a nyugati irányba vinné el Ukrajnát, akárcsak a NATO.
Kontra: A nyugat liberális elitet látszólag kicsit sem érdeklik a közép-kelet-európai megoldatlan etnikai konfliktusok. Várható, hogy a mostani orosz–ukrán helyzet miatt meggondolják magukat? Vagy ez reális forgatókönyv, hiszen ennek fontosságára a 2014-es krími események óta lett volna idejük rádöbbeni?
Demkó Attila: A nyugati liberális elit abszolút nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nem értette meg, hogy az ukrán fellépés az orosz, a magyar, a román nyelvvel szemben voltaképpen az orosz törekvéseket segítette Ukrajnában, mivel Kijevet komoly kritika nem érte a kisebbségek miatt az Európai Unió részéről. Ezek az ukrán államtól az orosz kisebbséget rendkívül elidegenítették. Nem valószínű, hogy rájöttek arra, hogy a nemzeti kérdés milyen fontos, sőt továbbra is központi kérdés, mivel ez nem fér bele az ideológiájukba.
Teljes félreértés Ukrajnát a demokrácia és az autoritárius ideológiák közötti küzdelem megtestesítőjeként felfogni. Az ukrajnai válság alapja a küzdelem a nyugat-ukrajnai nacionalizmus és kelet-ukrajnai oroszok identitása között, illetve a nagyorosz nacionalizmus és a nyugat-ukrán nacionalizmus között.
Amíg nem értik meg a nemzeti kérdés és identitás fontosságát, addig maga az Európai Unió és a NATO is sebezhető, hiszen az ilyen ellentéteket külső erők felerősíthetik és kihasználhatják. Például a magyar kisebbségek NATO és EU tagországaiban ma is másodrendű polgárok, akiket akár még vagyontárgyaiktól is meg lehet fosztani pusztán a származásuk miatt, gondoljunk csak például a szlovákiai földelkobzásokra.
Kontra: Mit jelentett régebben, és mit jelent most a kárpátaljai magyarság számára, hogy be kell vonulni?
Demkó Attila: Eddig ez az jelentette, hogy több mint egy tucat áldozata van a kelet-ukrajnai harcoknak, illetve sok ezer férfi hagyta el a hazáját emiatt.
Várható, hogy még többen fognak eljönni, ami egy rendkívüli csapás a kárpátaljai magyarok számára. A magyar közösséget ez még tovább gyengíti, és az elmúlt években is gyengítette, mivel férfiak nélkül család sincsen.
Kontra: Hogy gondolta a kijevi vezetés, hogy az enyhén szólva is vitatott megítélésű Stepan Bandera emlékének hivatalos ápolásával számukra megnyílik az út az európai integráció felé?
Demkó Attila: Nem akarok véleményt mondani egy olyan történelmi szereplőről, akinek tevékenységét részleteiben nem ismerem. Úgy tudom, hogy a világháború nagyobb részét Bandara német fogságban töltötte. Az más kérdés, hogy az ukrán erők sok tízezer lengyel haláláért felelősek ebben az időszakban, és nem úgy tűnik, hogy megtörtént volna az ezzel való megfelelő szembenézés Ukrajnában. Nincsenek ártatlan nemzetek, a múlttal mindenhol szembe kell nézni, és tény, hogy ez az elmúlt 30 évben Ukrajnában ezt nem tették meg.
Az bizonyos, hogy Ukrajnának a liberális-progresszív körök és sajtó sokkal többet néznek el, mint bármely más térségbeli országnak, de hogy ennek milyen okai lehetnek, az még egy komoly kutatást is megérne.
Nyilván ennek geopolitikai oka is vannak, hiszen Ukrajna Oroszország számára ellensúly.
Kontra: Amennyiben orosz nyomásra Kijevben a jelenlegi nyugatbarát helyett egy oroszbarát kormány áll fel, akkor tőlük mit lehet várni?
Demkó Attila: Nem tudom, hogy mi az oroszok fogatókönyve, de az biztos, hogy Ukrajna egyik legnagyobb pártja közel áll az oroszokhoz. A Régiók Pártjának utódja, az Ellenzéki Platform – Az Életért 13 százalékot szerzett legutóbb. A párt Viktor Medvedchuk oligarchához tartozik, személyes jó barátságban van Vlagyimir Putyinnal, aki gyermekének a keresztapja. De a 13 százalék körüli támogatottság nem elégséges ahhoz, hogy valódi demokratikus legitimációja legyen egy ilyen kormánynak.
Kontra: Mi lehet hosszabb távon az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokkal? Elképelhető, hogy „befagyott konfliktuszónák” lesznek Abháziához és Dél-Oszétiához hasonlóan? Azt kizárhatjuk, hogy a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat felveszik az Orosz Föderációba?
Demkó Attila: Ez attól függ, hogy milyen megoldást szán Ukrajnának Vlagyimir Putyin, tehát ha egész Novorossziját elcsatolja, akkor ezeket a területeket is elcsatolja. De önmagában a Krímmel való összeköttetése nélkül kérdés, hogy miért lenne értelme annektálni Donyecket és Luhanszkot.
Kontra: Elképzelhető, hogy amennyiben az oroszok kivonulnak Ukrajnából a hadműveletek lezárása után, akkor hagynak az ország területén orosz támaszpontokat? Ha ez megtörténik, akkor Ukrajna tulajdonképpen a Nyugat helyett Oroszország felé fog orientálódni?
Demkó Attila: Kizárni nem lehet a katonai támaszpontok létrehozásának a tervét, bár a legfontosabb helyeken, például a Krímen ott vannak az orosz támaszpontok. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Oroszországnak olyan nagy szüksége lenne továbbiakra Ukrajnában.
Kontra: Miért beszélnek arról a nyugati politikusok és sajtóorgánumok, hogy Putyin a Szovjetuniót akarja feltámasztani, amikor láthatóan nem ez a cél, hanem inkább az 1917 előtt Orosz Birodalom iránt táplál egyfajta nosztalgiát. Egyáltalán mennyire lehetséges egy új Orosz Birodalom felépítése a XXI. századi keretek között?
Demkó Attila: Sem az Orosz Birodalom, sem a Szovjetunió újjáépítése nem reális cél, ehhez Oroszországnak sincsen elég ereje. Ami szóba jöhet, az Ukrajna orosz nemzetiségűek, illetve orosz ajkúak lakta területeinek, Belarusznak és esetleg valamilyen módon Kazahsztán oroszlakta északi régiónak az integrálása. Ezen nagyjából megfelel a modern orosz nacionalizmus Oroszország-képének.
Kontra: Mit tehet Magyarország a jelenlegi helyzetben? Annyi világos, hogy elsősorban a kárpátaljai magyarok érdekeit kell képviselnie, de ezen túlmenően mi a budapesti kormányzat és a diplomácia feladata?
Demkó Attila: A legfontosabb feladat az, hogy kimaradjunk ebből a válságból, amennyire csak lehetséges, de úgy, hogy az uniós és a NATO-s kötelezettségeinknek mindenben megfeleljünk. A kárpátaljai magyarok tekintetében Magyarország számára a legfontosabb, hogy őket ne érje semmilyen bántódás. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a kárpátaljai magyarság nem valami különálló entitás, ők teljes mértékben a magyar nemzet részei, ők mi vagyunk.
