A háborús hírek egyik napról a másikra átírták a prioritásokat. A közvetlen szomszédunkban történő, brutális és megrázó eseményeken túl szinte mindenki azt találgatja: lehet-e még rosszabb, továbbterjedhet-e a harc, és mi lesz velünk a háború utáni új világban?
Nem is nagyon vannak különösebben releváns hírek a szivárványos jogegyenlőségi harcosok törekvéseiről, ezért úgy döntöttünk, egy múltbeli, de annál tanulságosabb történetet mutatunk be Olvasóinknak.
Ez ugyanis remekül illusztrálja, hogy a genderelmélet harcosai időnként emberéletekbe kerülő hibákat követnek el, testileg-lelkileg visszavonhatatlanul megnyomorítva ártatlan fiatalokat.
John Money a társadalmi nemek fogalmának bevezetéséhez talán legszorosabban köthető szakember volt. Az új-zélandi születési pszichológus és szexológus munkássága éppen annyira vitatott, mint a többek között általa indított jog- és esélyegyenlőségi mozgalom biológiai és társadalmi alapvetések ellen indított kíméletlen keresztes hadjárata.
Az 1965-ben született Reimert ikertestvérével együtt csecsemőkorában körülmetélték, de súlyos hiba miatt az akkori orvostudomány számára helyrehozhatatlan kárral járó roncsolódás érte a nemi szervét.
Bár részleteket nem ismerünk, de a szülők – aggódva attól, hogy a gyakorlatilag pénisz nélkül maradt kisfiú mennyire fog tudni teljes életet élni – úgy döntöttek, külső segítséghez folyamodnak.
Így felkeresték Money-t, aki ekkor már elismert szakértőnek számított ezekben az ügyekben. A javarészt az Egyesült Államokban praktizáló szexuálpszichológus a baltimore-i John Hopkins kórházban fogadta a csecsemőt. Hogy őszintén segíteni akart-e, vagy elméletének gyakorlati tesztelésére kapóra jött neki a súlyosan sérült kisfiú, az valószínűleg már sosem fog kiderülni.
Money doktor azt javasolta, hogy mivel a pénisz restaurációja már nem lehetséges, alakítsák át a gyermek teljes szervezetét az akkor elérhető minden technológiával, és nevelkedjen gyanútlanul kislányként, mit sem tudva arról, mi történt vele. Az akkor alig 22 hónapos kisfiút nemváltoztató műtétek és hormonkezelések sorozata után átkeresztelték Brendának.
A gender-Frankeinstein „szakember” kísérletezése a csonkításokkal nem ért véget, a fiút remek tesztalanynak tartotta a nemváltoztatáshoz, hiszen ikertestvére személyében a fejlődésének remek kontrollja is volt. Ez pedig – David Reimer későbbi elmondása alapján – brutális és megdöbbentő módszerekkel történt. Az ikreket arra buzdította, hogy egymással gyakorolják a szexuális aktus mozgását (ebben nyilván Davidnek kellett játszania a női szerepet).
Talán nem meglepő, hogy az ikrek súlyos személyiségzavar jeleit kezdték produkálni. Brian skizofrén lett, Davidnek pedig 13 éves korára öngyilkos gondolatokig fajult depresszióval is meg kellett küzdenie.
14 éves korábban fény derült a titokra, és a megcsonkított tinédzser úgy döntött, minden őt ért sérelem ellenére visszatér oda, ahonnan indult: a férfiak közé. Műtéti és egyéb terápiás módszerekkel mindent megtett, amit akkoriban lehetett, hogy a csecsemőkori roncsolást és a hormonkezelés mérgezését visszafordítsa, majd felvette a David nevet.
Megpróbált a társadalomba reintegrálódva normális életet élni: megházasodott, kispolgári állást vállalt, és még 3 gyermeket is örökbe fogadott. Testvére gyógyszertúladagolása következtében bekövetkezett korai halálát és felesége válási szándékát azonban nem tudta elviselni:
38 évesen, tragikusan fiatalon fejbe lőtte magát egy lefűrészelt csövű puskával.
Az úgynevezett szakma Money eljárását és megközelítését évtizedekig sikerként könyvelte el, ennek megítélése azonban egyre kevésbé egységes, és korántsem makulátlan. Számos riport és egy BBC által készített dokumentumfilm-sorozat is foglalkozik a tragikus történettel.
