- A KONTRA új sorozatában annak nézünk utána, hogy a folyton a magyar sajtószabadság miatt aggódó Nyugat-Európában mennyire kiegyensúlyozott a média, és milyen mértékben érvényesül a sokat emlegetett médiapluralizmus. Ennek fényében pedig megvizsgáljuk, hogy mennyire igazak azok a vádak, amelyeket többek közt Vera Juorová jogállamiságért felelős biztos vág időről időre a magyar fél fejéhez. Így például, hogy „a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal, és Magyarországon eltűnőben van a sajtó sokszínűsége”, vagy hogy „eltűnőben van a demokrácia is, mert a társadalom nem tud szabadon tájékozódni, így nincs abban a helyzetben, hogy önállóan tudjon véleményt megfogalmazni”.
- Sorozatunk harmadik részében Franciaországba látogatunk, ahol már a törvényi szabályozás is ellehetetleníti a külföldi próbálkozókat, hiszen a külföldiek nem szerezhetnek 20 százaléknál nagyobb tulajdonrészt a televíziók vagy a rádiók részesedésében. De ha jobban megnézzük, szinte valamennyi nagyobb francia médiavállalkozás állami tulajdonban van, és a hatalom szolgálatában áll, így például a France Télévisions vagy France Médias Monde (FMM) is.
A European University Institute médiapluralizmussal és médiaszabadsággal foglalkozó központjának (Centre for Media Pluralism and Media Freedom) az Európai Unió által is támogatott Media Pluralism Monitor elnevezésű projektje Franciaországról is készített jelentést.
Ebben az áll, hogy kilenc fontos országos napilap van, amiből a következő négy lefedi a teljes francia lappiac 72%-át, nevezetesen:
- a konzervatív Le Figaro (23,91%),
- a baloldali Le Monde (20,58%),
- a sporttal foglalkozó L’Equipe-Edition Générale (17,18%) és
- a semlegesebb hangvételű Aujourd’hui en France (10,68%), amely kiadja a Le Parisien című napilapot.
A francia médiapiac 75%-át négy nagy kiadó, a Canal+, a Bertelsmann, a Buygues és a Lagardère uralja.
A francia törvények ellehetetlenítik a külföldi próbálkozókat
Gondoljunk csak egy pillanatra arra, hogy mit mondana Jourová asszony, ha Magyarországon lenne olyan diszkriminatív törvény hatályban, mint amilyen Franciaországban van!
Hiszen Franciaországban még csak működési engedélyt sem adnak egy olyan, francia nyelven sugárzó rádiónak vagy televíziós társaságnak, amelyben a részvények vagy a cég igazgatótanácsában a szavazati arányok több mint 20%-a közvetve vagy közvetlenül külföldi állampolgároknál van.
VALAMENNYI JELENTŐSEBB TELEVÍZIÓ Hazai tulajdonban Van, és a hatalom szolgálatában áll
Bár a jelentésben nem szerepel, de a 2017-es államelnök-választási kampány óta sokan kritizálják a 100%-ban állami tulajdonban lévő francia köztelevíziót, a France Télévisionst, hogy elfogult Emmanuel Macron államfő és kormánya irányában.
- A France Télévisionsnak számos csatornája van: így a France 2, a France 3, a France 4, a France 5, a France Q és a France Info. Más társaságokban a France Télévisions kisebb részesedésekkel rendelkezik, ilyen a Euronews, az Africanews, az Arte, a TV5 Monde és a Mezzo.
- Senki nem szólja meg a franciákat azért sem, hogy szintén 100%-ban állami tulajdonban van a külföldre 18 nyelven sugárzó France Médias Monde (FMM) médiakonglomerátum, amely aztán központi irányítás alá vonta a France24-et, a Radio France Internationale-t (RFI), valamint a Monte Carlo Doualiya-t (MCD) is.
- A France24 franciául, angolul, spanyolul és arabul tudósít, az RFI 16 nyelven, a közép-kelet-európai régió nyelvei közül azonban csak románul és oroszul, az MCD pedig a francia mellet csak arabul informál.
- Az FMM továbbá 12,5%-ban birtokolja a TV5 Monde francia nyelvű televíziós csatornát is, amely Párizsból a világ valamennyi frankofón közössége számára sugároz, Kanadától Belgiumon át Svájcig.
Az FMM-konglomerátum a L’Agence française de développement médias (CFI) nevű, a Külügyminisztérium által birtokolt cég felügyelete alá tartozik, és 1989-től kezdődően már a jogelődjei is odatartoztak, tehát kvázi képviseli a mindenkori francia kormány politikáját külföldön.
Ezzel ugye semmi probléma nincs? Itt nincs gond a médiaszabadsággal?
2019-es adatok alapján világszinten több mint 207 millióan követik az FMM birtokában lévő csatornákat, és ebben a franciaországi látogatottság még nincs is benne.
Sokat elmond, hogy a három nagy közösségi oldalon (Facebook, Instagram, Twitter) együttesen 1,5 milliárd interakciót is képesek elérni. A médiakonglomerátum költségvetése teljes egészében az államtól származik, a francia adófizetők évi 250-260 millió eurójába kerülnek.
Az RFI az Európai Unióban hivatalos nyelvek közül románul, spanyolul és portugálul működtet adásokat.
Bertelsmann France
De persze a Bertelsmann ékkövének számító RTL Group is jelen van Franciaországban, és fő részvényese – 48,3%-kal – a Groupe M6 (Metropole Télévision S.A) nevű francia televíziós társaságnak, amely számos csatornát működtet:
2021. január 29-én a Reuters brit hírügynökség arról írt, hogy a Bertelsmann eladná valamennyi részvényét a Groupe M6-ban, az állítólagos vevők két francia médiavállalat lennének, a Vivendi és az Altice Europe. Az ár akár 3 milliárd euró körül is lehet.
Miután megjelent ez a sajtóhír, a Groupe M6 részvényei egy nap alatt 9%-kal nőttek a tőzsdén. A televíziós társaság amúgy már eddig is a legértékesebb volt a francia médiapiacon, de az eladás híre láthatóan jót tett nekik.
Az egyelőre nem világos, hogy a Bertelsmann miért válna meg a francia érdekeltségeitől, egyesek a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható anyagi nehézségekről beszélnek, de ennek ellentmond az a tény, hogy a német alapítvány éppen most vásárolja fel a Simon & Schuster amerikai kiadóóriást, amiért közel 2,2 milliárd dollárt fizet. A Bertelsmann egyelőre nem reagált az eladással kapcsolatos sajtóhírekre.
