- A KONTRA új sorozatában annak nézünk utána, hogy a folyton a magyar sajtószabadság miatt aggódó Nyugat-Európában mennyire kiegyensúlyozott a média, és milyen mértékben érvényesül a sokat emlegetett médiapluralizmus. Ennek fényében pedig megvizsgáljuk, hogy mennyire igazak azok a vádak, amelyeket többek közt Vera Juorová jogállamiságért felelős biztos vág időről időre a magyar fél fejéhez. Így például, hogy „a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal, és Magyarországon eltűnőben van a sajtó sokszínűsége”, vagy hogy „eltűnőben van a demokrácia is, mert a társadalom nem tud szabadon tájékozódni, így nincs abban a helyzetben, hogy önállóan tudjon véleményt megfogalmazni”.
- Sorozatunk negyedik részében néhány érdekességet mutatunk be Lengyelországból, ahol Jourová asszonyságnak szintén nem volt semmi problémája azzal, hogy a német tulajdonban lévő média megpróbált beavatkozni a lengyel elnökválasztásba, a kormányzó PiS ellenében. De Lettország kapcsán sem szörnyülködött az Európai Bizottság jogi biztosa, hogy a lett médiahatóság felfüggesztette az orosz nyelvű csatornák sugárzását, pedig az ország negyede, Riga lakosságának a fele orosz nemzetiségű. És a kisebbségi nyelvi jogok? Hol van ilyenkor Jourová asszony?
Lengyelország
A Ringier Axel Springer Polska beavatkozási kísérlete a lengyel választásokba
A 2010-ben létrejött Ringier Axel Springer Polska 50%-ban a német Axel Springer és szintén 50%-ban a svájci Ringier tulajdonában van. A cég helyi központja Varsóban található.
A lengyel médiapiacon az Axel Springer már 1994 óta jelen van.
A Ringier Axel Springer Polska fölénye a lengyel médiapiacon nyomasztónak nevezhető.
A német-svájci kiadó tulajdonában van a legolvasottabb napilap, a FAKT, a Newsweek Polska hetilap, valamint annak online változata, a newsweek.pl, amely a legnépszerűbb hírportál az országban.
De hozzájuk tartozik a Forbes Magazine nevű havilap, a Przegląd Sportowy sportlap, illetve 75%-ban az övék a harmadik legolvasottabb online hírportál, az Onet.pl. is.
A német-svájci konglomerátum és a lengyel kormány közötti konfliktus 2015 végén kezdődött, miután ismét hatalomra került a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt.
A döntően német tulajdonban lévő lengyel média, élén a Ringier Axel Springerrel ugyanis a Donald Tusk-féle jobboldali liberális, Polgári Platform (PO) párt vezette kormányt támogatta, és a PO veresége után nehezen nyugodott bele a helyzetbe.
Tusk kormányának jó viszonya a német vezetéssel – különösen Angela Merkel kancellárral – közismert.
Az Axel Springeren keresztül való német beavatkozás a lengyel belpolitikába leginkább a 2020-as elnökválasztási kampányban mutatkozott meg, amikor a német-svájci kiadó sajtóorgánumai egyértelműen felsorakoztak a PO liberális jelöltje, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester mögé.
Végül a 2020 júliusában rendezett második fordulót kis többséggel, alig 2%-kal (400 ezer szavazat) megnyerte a hivatalban lévő államfő, a PiS-es Andrzej Duda.
A választás után néhány nappal Jarosław Kaczyński, a PiS elnök és miniszterelnök-helyettes meghirdette a döntően német kézben lévő lengyel média „repolonizációját”.
Mivel tisztában volt vele, hogy az Axel Springer által birtokolt országos orgánumokat nem tudja megszerezni, a helyi, vidéki médiát célozta meg, amely többségében a Polska Press Group kiadóhoz tartozik, a Polska Press Group pedig teljes egészében a német a Verlagsgruppe Passau (VGP) tulajdonában van.
A Polska Press Group 24 nagy regionális napilapot birtokol, továbbá övék 120 helyi hetilap és 500, a kisvárosokban működő online portál.
Összesen mintegy 17,4 millió felhasználóhoz jutnak el, ez a lengyel internetezők 60%-át jelenti. A regionális és a helyi médiapiacon a vezető szerepük megkérdőjelezhetetlen. Sajtóinformációk alapján Jarosław Kaczyński javaslatára a legnagyobb állami lengyel vállalat, az olaj- és petrokémiai iparral foglalkozó PKN Orlen akarja megvenni a német Verlagsgruppe Passautól a Polska Press Groupot teljes egészében. 2020 decemberében a lengyel olajipari vállalat állítólag már vételajánlatot is tett a német kiadónak. Új fejlemény a lehetséges tranzakcióról egyelőre nincsen.
A Riporterek Határok Nélkül (Reporters without Borders), Soros György által finanszírozott szervezet persze máris aggódik a lehetséges tranzakció miatt.
Nem ismerős ez a hiszti valahonnan?
Az álcivil szervezet kiemelte, hogy a 2015-ös kormányváltáskor Lengyelország a sajtószabadság tekintetében világszinten a 18. volt, míg 2020-ban már csak a 62. helyen állt.
De mielőtt nagyon aggódni kezdenénk a lengyel sajtó sokszínűsége miatt, meg kell említeni, hogy a másik német médiakonglomerátum, a Bertelsmann Alapítvány is jelen van Lengyelországban az Arvaton keresztül, amely a Facebookot is cenzúrázza, ahogy erről a korábbi részünkben már beszámoltunk.
Egy kis német történelemhamisítás
Érdemes megjegyezni, hogy a lengyel elnökválasztás után 2020. augusztus 15-én az Európát a bolsevizmustól megmentő varsói csata 100. évfordulója alkalmából
a német Axel Springer tulajdonában lévő Onet.pl hat darab propagandacikkben azzal vádolta meg a lengyel fővárost védő hősöket, hogy kegyetlenkedtek az egyébként rájuk támadó szovjet Vörös Hadsereg katonáival.
Az ellenzéki lap cikke kísértetiesen emlékeztetett az 1920-as évek sztálinista propagandájára, amikor a Pravdában ehhez hasonló, történelmileg nem bizonyított vádakkal támadták az akkori Lengyelországot.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök az óriási botrányt kiváltó téma kapcsán levelet írt az egyesült Ringier Axel Springer közép-kelet-európai régióért felelős vezérigazgatójának, Mark Dekannak, felszólítva őt, hogy fejezze be a svájci-német lapkiadó a lengyel történelem bolsevik stílusú meghamisítását.
(2019-ben egyébként Mark Dekan egyik interjújában a magyar sajtószabadságért „aggódott”, de sietve hozzátette, hogy a német kiadó nem tervez kivonulni Magyarországról.)
A Remix nevű közép-európai portál emlékeztetett rá, hogy a Newsweek Polska (Axel Springer) már 2008-ban is kizárólag szovjet szempontból mutatta be az 1919 és 1921 között zajló lengyel-bolsevik háborút, a hazájukat védő lengyel katonákat pedig barbároknak titulálta.
A Centre for Media Pluralism and Media Freedom Media Pluralism Monitor projektje a lengyel sajtó tulajdonviszonyoknál azt tartja fontosnak kiemelni, hogy az Európai Unión kívüli médiaszolgáltatók maximum 49%-os részesedést vehetnek Lengyelországban működő sajtóorgánumokban.
Lettország
Lettország nemzeti médiahatósága, a NEPLP 2021. február 1-től kezdődően az orosz állami médiakonglomerátum,
a Rossiya RTR által sugárzott 16 televíziós csatorna működését egy évre felfüggesztette.
A lett NEPLP a felfüggesztést kettős beszéddel indokolta, egyrészt szerintük a Rossiya RTR megsértette a lett törvényeket, másrészt elmondásuk szerint „fel kívánnak lépni az orosz dezinformációs propaganda és médiamanipuláció” ellen.
Fontos megemlíteni, hogy Lettország negyede, Riga lakosságának pedig közel a fele orosz nemzetiségű.
Nem ez az első alkalom, hogy a lettek korlátozták az orosz nyelvű médiát, hiszen 2016-ban és 2020 elején is 3 hónapra felfüggesztették az orosz televíziók sugárzását.
Érdekességként megjegyzendő, hogy a lett fővárosnak, Rigának 2020-ig orosz főpolgármestere volt, a város lakosságának legalább a 45%-a pedig orosz ajkú, de egyes becslések alapján a kisebbség valójában többséget alkot Rigában.
A jogtipró példa ragadós, hiszen 2015 áprilisában Litvánia is felfüggesztette 3 hónapra a Rossiya RTR adásait, pedig Litvániában 140 ezer orosz él, ami az összlakosság 5%-a.