Volodimir Zelenszkij a nyugati világ kikezdhetetlen becsületű hősévé vált az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt idő alatt. A komikusból lett népvezér számára a jelek szerint kifizetődő üzletnek bizonyul, hogy az oroszellenes fegyveres harc élére állt. Ahogy a V4NA tényfeltáró cikkéből kiderül,
vagyonát ugyanis megközelítőleg egymilliárd dollárra becsülik.
Saját bevallása szerint azonban nem a politikából, hanem a szórakoztatóiparban eltöltött évek alatt gazdagodott meg. A szorgalom és a tehetség ugyanis Ukrajnában éppúgy kifizetődő, mint bárhol a világban.
Zelenszkij védekezésének némileg ellent mond a Forum voor Democratie holland konzervatív párt kutatása, akik az ukrán elnök vagyonát ugyan mindössze 850 millió dollárra becsülik, ugyanakkor gyanakvással vegyes kétkedésüknek adtak hangot a vagyongyarapodás természetét illetően. A jelek szerint Zelenszkij
vagyonának nagyobb részéhez azután jutott hozzá, hogy elnökké választották.
Ilja Kiva, korábbi ukrán parlamenti képviselő nemrégiben adatokat tett közzé arról, hogy Zelenszkij elnökségének két és fél éve alatt gyűjtötte össze vagyonát. Kiva azonban közel 1,2 milliárd dolláros vagyonról tud, amelyet Zelenszkij Costa Ricában vezetett számláin helyezett el.
Az expolitikus közlése szerint a hatalmas összeget apránként hordták össze neki a nagylelkű ukrán oligarchák. 12-35 millió dolláros részletekben érkeztek az adományok különböző csatornákon keresztül, többek között Rinat Ahmetovtól, Viktor Pincsuktól, valamint Igor Kolomojszkijtól.
A szorgalmas gyűjtögetésnek hála, Zwelkenszkij Olaszország egyik legdrágább üdülőhelyén, Forte dei Marmiben tart fenn egy luxusvillát, pontosabban a tulajdonosi jogokat több cégen keresztül birtokolja az ukrán elnök.
A kastély a San Tommaso S. R. L. cég nevén szerepel a tulajdoni lapon, amelynek vezetője Pishchanska Svitlana, Zelenszkij egyik régi barátja. A vállalkozás egy másik cég, az Aldorante Limited nevű, Cipruson bejegyzett vállalat irányítása alatt áll, melynek egyetlen részvényese Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij felesége.
Zelenszkij azonban nem minden területen annyira szerencsés, mint a pénzügyekben. Munkájában kifejezetten akadályoztatva van túlságosan is ambiciózus kollégái által.
Saját bevallása szerint ugyanis rengeteg gondot okoz neki, hogy tehetetlen a hírhedt Mirotvorec nevű oldal működtetőivel szemben – olvasható a V4NA másik, Zelenszkijjel foglalkozó cikkében.
De mi az a Mirotvorec?
Erről a médiafelületről azt kell tudni, hogy nettó halállistaként működtetik ukrán hazafiak. Az oldalon nyolc éve teszik közzé Ukrajna ellenségeinek nevét, címét, fényképét és egyéb személyes adatait.
Hogy kik kerülnek fel a listára?
Többek között gyerekek is. NAgy port kavart, hogy a Mirotvorec egy 12 éves luhanszki orosz kislányt is felvett a halállistára, ukránellenes propaganda vádjával. Erre azután került sor, hogy a lány az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Emmanuel Macron francia elnöknek címzett videóüzenetében beszélt a donbászi gyermekeket fenyegető veszélyekről.
Ombudsmani jelentések szerint azonban nem a luhanszki kislány az egyetlen kiskorú a halállistán. A gyermekek mellett pedig külföldi hírügynökségek riporterei, az AFP, az Al Jazeera, a Le Monde, a BBC, a Reuters és a Forbes munkatársai is a listára kerültek.
Hogy mennyire hatékony a lista működése?
Nos, 2015-ben Oles Buzina ukrán újságírót a lakása közelében gyilkolták meg, miután a Mirotvorec közzétette pontos lakcímét. Az ukrán hatóságok által vezetett nyomozás során a bizonyítékok egy jelentős része eltűnt, az elkövető kiléte így rejtve maradt. Oleg Kalashnikov, ukrán parlamenti képviselőt a lakásában ölték meg, neve és pontos címe szintén elérhető volt a lajstromon.
A listán való szereplés tehát nem üres fenyegetés, akit el tudnak, azt el is kapják és megölik.
Minket, magyarokat közvetlenül is érint az ügy, tekintve, hogy számos kárpátaljai és magyarországi magyar neve rajta van a listán. A beregszászi magyar főiskola dékánasszonya éppúgy szerepel a meggyilkolandó személyek névsorában, mint kistelepülések polgármesterei, közéleti személyiségek, illetve maga Orbán Viktor és Szijjártó Péter is.
Hangsúlyozni kell, hogy a holnap az ukrán kormány hallgatólagos támogatása mellett működik. Üzemeltetője ugyanis nem más, mint Anton Gerascsenko, aki már 2014-ben is a belügyminisztérium külsős tanácsadója volt, majd parlamenti képviselő lett. A Zelenszkij-érában a belügyminiszter-helyettesi pozíciót birtokolta 2021-ig, napjainkban pedig a belügyminisztérium fontos tanácsadója. Talán csak véletlen lehet, de a halállistát a belügyminisztérium is aktívan használja körözött személyek felkutatására.
Garascsenkóról egyébként az hírlik, hogy olyan befolyással bír az ukrán politikai életben, hogy tevékenységében az ukrán elnöknek sincs alárendelve. Érdekes adalék, hogy Garascsenko a Simon Wiesenthal Központhoz hasonlította a honlapot egy nyilatkozatában.
Amikor Zelenszijt számonkérték a Mirotvorec miatt, akkor válaszában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a demokratikus normák betartására érzékeny ukrajnai vezetés keze meg van kötve az ügyben:
Elnökként nem nyithatok vagy zárhatok be honlapokat.
Nos, a szavahihetőségéről sokat elárul, hogy állítása szerint tehetetlen az oldallal szemben, de a hatalomra kerülése után az összes ellenzéki televíziót, rádiót és újságot napok alatt bezáratta.
Egy gyilkosságra buzdító honlap elvileg bagatell ügy egy televízió megszüntetéséhez képest, valamiért mégsem sikerül véget vetni az ukrán nácik tombolásának.
Az Európai Parlament ugyan követelte az ukrán vezetőktől, hogy tiltsák be a Mirotvorec tevékenységét. Az EP szavai azonban nem hatották meg az ukrán nácikat és az őket leplező Zelenszkijt. Más esetekben az EU és Washington nem riad vissza a fenyegetéstől sem, a Mirotovec-lista esetében azonban engedékenynek mutatkoztak, még csak nem is tiltják ki az oldal működtetőit az Európai Unióból vagy Amerikából.
Nem úgy, mint a moszkvai patriarchát, akit az Unió szankcióval fenyeget az egyházfő ukrán–orosz háború kapcsán elmondott véleménye miatt.
Vagyis a nyilvánosan emberi jogokat sértő ukrán náci oldal továbbra is zavartalanul működhet, miközben Ukrajna a gyorsított EU csatlakozásra pályázik, illetve a NATO-tagság irányába is kész lépéseket tenni.
Az oldal működése pedig teljesen nyilvános, szó sincs orosz propagandáról. A Mirotovec működéséről az ukrán és a kárpátaljai magyar lapok is beszámoltak.
Hogy a nyugati országok mikor elégelik meg a gyilkos honlap működését, illetve Zelenszkij gyanús meggazdagodása mikor kerül terítékre a nagy lapok hasábjain, az egyelőre rejtély.
Annyi biztos, hogy Amerika és az Európai Unió meglehetősen furcsa mértékkel mér, mikor a demokratikus jogok érvényesülését számonkéri a szövetségesein.
