- Egy új tanulmány szerint a Facebook feje, Mark Zuckerberg korábban két ál-nonprofit céget hozott létre annak érdekében, hogy befolyásolja a 2020-as amerikai választást.
- A két ál-nonprofit cégen keresztül, a Facebook közbeiktatásával Zuckerberg közel 420 millió dollárt juttatott el különböző állami választási irodáknak.
- Zuckerberg-ék főleg a kulcsállamok billegő körzeteit célozták meg a demokraták, illetve Joe Biden segítése érdekében.
- Mindezt úgy érték el, hogy kihasználták a jogi kiskapukat, így tulajdonképpen pénzzel befolyásolták a választás végkimenetelét.
- A kutatás szerint a Facebook manipulációja hozzájárult Joe Biden győzelméhez a billegő körzetekben.
- Korábban a 2020-as választások befolyásolása miatt Wisconsin államban vizsgálatot indítottak Mark Zuckerberg és felesége ellen. A Facebook-vezér szóvivője végül elismerte, hogy főnöke közel 420 millió dollárt adott az általa létrehozott ál-nonprofit vállalatoknak, de szerinte ez nem azt jelenti, hogy Zuckerberg kizárólag a demokratákat támogatta volna.
- A Facebook és a Twitter az elnökválasztási kampányban nem engedték megosztani a felületükön Joe Biden családjának a külföldi korrupciógyanús ügyeiket, ezáltal is segítve a demokrata jelöltet.
- A Facebook rendszeresen szokta korlátozni Magyarországon is a jobboldali tartalmakat, főleg választási kampányok idején, ez várható jövőre is.
Az amerikai konzervatív The Federalist október 12-én publikált tanulmányából kiderül, hogy a Facebook alapítója és vezére, Mark Zuckerberg ál-nonprofit vállatokat hozott létre és szponzorált annak érdekében, hogy támogassa Joe Biden, illetve a Demokrata Párt 2020-as kampányát, győzelemre segítve ezáltal a progresszív erőket az Amerikai Egyesült Államokban.
Mark Zuckerberg és a Facebook az úgynevezett kulcsállamok billegő körzeteit célozták meg, tehát ahol hagyományosan megegyezik a demokraták és a republikánusok támogatottsága.
Tulajdonképpen ezekben az államokban, körzetekben dőlt el a 2020-as választás (is). Zuckerberg ezt úgy érte el, hogy kihasználta a különböző államokban az úgynevezett jogi kiskapukat. Ez még Amerikában sem része a hagyományos lobbitevékenységnek.
A Federalist tanulmányának szerzője, William Doyle és munkatársai szerint a Facebook-vezér közel 420 millió dollárt adott két, általa létrehozott ál-nonprofit vállalatnak, a
- The Center for Technology and Civic Lifenak (CTCL) és a
- The Center for Election Innovation and Research-nek (CEIR). Ez két vállalat – a Facebook közbeiktatásával – a pénzt pedig továbbította az állami választási irodáknak.
A The Center for Technology and Civic Life (CTCL) és a The Center for Election Innovation and Research (CEIR) „szavazati útmutatókat" is fizetett Zuckerberg. Az útmutatás lényege a következő: a szavazókörzeteknél az aktivisták megválaszolták a választópolgárok felmerülő kérdéseit, és ügyeltek arra, hogy a demokrata szimpatizánsok biztosan érvényes szavazatot adjanak le.
Továbbá a koronavírus-járványra hivatkozva a CTCL és a CEIR mozgósítottak is a billegő körzetekben. Az úgynevezett önkéntes aktivisták valódi célja persze nem a szavazópolgárok segítése volt pártszimpátiától függetlenül, hanem arról gondoskodtak, hogy minél több demokrata járuljon az urnák elé. A CTCL pedig a közösségi médiában influencerek segítésével népszerűsítette a demokraták által propagált levélszavazást.
A tanulmány alapján a Facebook által az ál-nonprofit szervezeteken keresztül a választási irodák számára nyújtott pénzügyi támogatás hozzájárult ahhoz, hogy azok meghosszabbítsák a rendkívül vitatott levélszavazatok leadásának határidejét. A tanulmány szerint ennek fő oka az volt, hogy így a (demokrata) aktivistáknak elég ideje legyen arra, hogy a hibásan kitöltött szavazólapokat ki tudják javíttatni a tulajdonosaikkal.
A leggyakoribb hiba ilyenkor az szokott lenni, hogy a választó elfelejti a szavazólapot aláírni. William Doyle és munkatársai szerint a CTCL törvénytelenül kihelyezett, ellenőrzés nélküli urnának is használt a levélszavazatok begyűjtéséhez.
A CTLC összesen 25 alkalommal fizetett ki egymillió dollárt, vagy annál többet szavazóirodáknak többek között Arizona, Georgia, Michigan, Észak-Karolina, Pennsylvania, Texas és Virginia államokban. Texast leszámítva úgynevezett kulcsállamokról beszélhetünk ezekben az esetekben, de természetesen Texasban is vannak szép számmal billegő körzetek.
A 25 Mark Zuckerberg által támogatott állam közül végül 23-ban nyert Joe Biden. Texasban például az volt tapasztalható, hogy azokat a (billegő) körzeteket nyerték meg a demokraták, ahová a legtöbb pénzt juttatta a Facebook-vezér két ál-nonprofit vállalata.
A kutatás szerint továbbá a Facebook manipulációja hozzájárult ahhoz, hogy Biden Georgiában 12 ezer szavazattal nyerjen, míg a korábban republikánus Arizonában mindössze 10 ezres szavazatkülönbséggel győzött. A Foundation for Government Accountability-nek van egy tanulmánya, amely Georgia államra vonatkozik.
Ennek alapján Zuckerberg 29 millió dollárt juttatott el olyan megyéknek, amelyekben végül Biden nyert – derül ki az Origo cikkéből.
A Federalist tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a Facebook a hatalmas támogatásokkal tulajdonképpen egy árnyék választási-rendszert hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy segítse a demokraták jelöltjeit.
Korábban a 2020-as választások befolyásolása miatt Wisconsinban vizsgálatot indítottak Mark Zuckerberg és felesége ellen, mivel az állam öt településén is befolyásolhatták a választás eredményét.
A kutatás alapján a Facebook más jellegű fontos adatokat is megosztott a demokratákkal, amelyek segítették őket a győztes kampányukban.
Marc Zuckerberg szóvivője, Ben LaBolt végül kénytelen volt elismerni, hogy a Facebook alapítója 350 millió dollárt adott a CTCL-nek és 69,5 millió dollárt a CEIR-nek. Ez egy elképesztően magas összeg, összesen 419,5 millió dollár! Ben LaBolt ugyanakkor kiemelte, hogy ez nem jelenti azt, hogy Zuckerberg kizárólag a demokratákat támogatta volna – írja a konzervatív New York Post.
A Facebook és a Twitter egyébként más módon is beavatkoztak a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányba, például ezáltal, hogy nem engedték a felületükön megosztani Joe Biden családjának a külföldi korrupciógyanús tevékenységükről szóló cikkeket, anyagokat.
A Facebook folyamatosan cenzúrázza a jobboldali tartalmakat
Az Origo egy korábbi cikkéből kiderül: a Facebook-moderátorok közé beépült férfi titkos videófelvételekkel bizonyította, hogy a moderátorok minden eléjük kerülő konzervatív bejegyzést cenzúráznak, míg a baloldali tartalmakat, akkor sem, ha azok közösségi alapelveket sértenek.
Így történhetett meg az, hogy a közösségi-oldal akkor is törölte a Donald Trumpot támogató bejegyzéseket, ha azok egyébként semmilyen közösségi irányelvet sem sértettek.
Az egyik moderátort arról kérdezték a rejtett kamerás felvételen, hogy törli-e az összes konzervatív tartalmat, ami elé kerül, mire azt felelte:
Igen! Lesz*rom, én törlöm őket”.
Ugyanez a moderátor a felhasználói feltételeket sértő Trump-ellenes bejegyzésekkel kapcsolatban elmondta, hogy „azokat bár törölnie kellene, de ő fent hagyja őket." A titkos felvételek között akad egy olyan is, amely szerint a moderátorok túlnyomó többsége az összes Make America Great Again (MAGA) sapkás képet törli. „Ha valaki MAGA sapkát visel, azt terrorizmusért törlöm. Azt hiszem a többiek is ezt csinálják” – hallhatjuk Lara Kontakos Facebook-moderátort a felvételen.
Ahogy az köztudott, a Facebook, a Twitter és a YouTube a Capitolium 2021. január 6-i ostromára hivatkozva először ideglenes jelleggel tiltotta le Donald Trump amerikai elnököt. A Twitter ezt a tilalmat később véglegesnek mondta ki, a Facebook pedig 2023 elejéig hosszabbította meg.
Magyarországon is cenzúrázz a Facebook
A legnépszerűbb közösségi médium ezen a héten Bohár Dániel, a PestiTV munkatársának az oldalát tiltotta le. Korábban többször járt hasonlóképpen Apáti Bence, a Magyar Nemzet publicistája is.
A hírportálok közül a Facebook elsősorban az Origót szokta korlátozni, illetve tartalmait leszedni, vagy a hirdetéseit megtagadni. Vélhetően azért az Origót, mert az a legolvasottabb jobboldali hírportál Magyarországon.
Az Origo esetében jól megfigyelhető, hogy választási kampányokra időzítve cenzúrázz a Facebook.
- A 2018-as országgyűlési választás kampányhajrájában például olyan videókat tiltott le, amelyek Nyugat-Európában migránsok által elkövetett bűncselekményeket mutattak be.
- A 2019-es európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányban pedig a Facebook nem engedte az Origónak, hogy hirdesse a politikai tartalmú cikkeit, jelentősen korlátozva ezáltal azok elérhetőségét.
A közösségi médium tehát már több alkalommal beavatkozott magyar választási kampányokba, ez nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy így lesz jövőben is.
