- Varju László politikai karrierje a KISZ úgymond „utódszervezeteiben” kezdődött: egészen pontosan a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnél (DEMISZ) és a Baloldali Ifjúsági Társulásnál (BIT).
- 2002 óta folyamatosan országgyűlési képviselő, előbb az MSZP majd a DK színeiben. Szorosan kötődik Gyurcsány személyéhez, a bukott miniszterelnök „jobbkezének” tartják őt. Valóban magasra vitte, volt már Gyurcsány és Bajnai államtitkára is.
- „Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót” – Lamperth Mónika ezekkel a szavakkal buktatta le Varjut, aki a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a családi cége 16 összkomfortos faházzal, egy medencével és egy rendezvényházzal rendelkező taksonyi panziókomplexumát.
- Varju a taksonyi ingatlanról sokat sejtetően azt mondta: „egy kicsit a baloldal bölcsője is”. Kiderült, hogy a komplexumot Horn Gyula idején 24 millióért vásárolta meg a Honvédség egyik főigazgatóságától, 2016-ban viszont már 120 millióért árulta azt.
- Bár a felesége tulajdonában áll egy rózsadombi luxusvilla, Varju 2010–2011 környékén több mint 2 millió forint lakhatási támogatást vett fel, ami budapesti lakosként nem járt volna neki.
- A Varju László-féle Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetség úgy lett DEMISZ-alapító, hogy a szervezet be sem volt jegyezve. A KISZ megszűnése után a „jogutódnak” hazudott DEMISZ-hez került át a volt Kommunista Ifjúsági Szövetség összes vagyona.
- 1995 és 1999 között a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának elnökeként Varju László több mint hatvan, korábban a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) kezelésében lévő ingatlan privatizálásában vett részt.
- A gyurcsányista politikus feltűnően közel került a csillebérci úttörőtábor vadászházának áron aluli, gyanús körülmények között történő eladásához. A vadászházat megvásárló cég egyik tulajdonosa egy kínai üzletember volt, akinek kézbesítési megbízottjaként Varju László felesége tevékenykedett. Magától adódik a kérdés, hogy vajon Varju a kínai üzletember strómanja volt-e.
- Az ügyben a MÚSZ elnökét elítélték, a csillebérci úttörőtábort a vadászházzal együtt a magyar állam pedig 15 év pereskedés után kapta vissza.
- Varju korábban három céges érdekeltségét is „elfelejtette” feltüntetni a vagyonnyilatkozatában.
- Bár kifogyhatatlan a botránylista, Varju mégis felhatalmazva érzi magát, hogy ilyen múlttal morálbajnokként lépjen fel, és támadja a köztiszteletben álló, szentéletű Böjte Csabát.
Kicsoda Varju László?
Varju László veterán baloldali politikus, a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, továbbá a Gyurcsány-párt egyik alelnöke. Mivel rendkívül közel áll a bukott miniszterelnökhöz, ezért sokan „Gyurcsány jobbkezének” tartják őt.
A nyilvánosan elérhető önéletrajzaiból azt tudhatjuk meg, hogy 1979 és 1989 között a Mecseki Ércbányászati Vállalat osztályvezetője volt, 1989 óta pedig vállalkozó, de erről majd később még szót ejtünk.
A legtöbb baloldali politikushoz hasonlóan Varju László karrierje is a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséghez (KISZ) „utódszervezetében” kezdődött.
Az 1990-es évek elején a KISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) és Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) jogutódlási ügyeinek idején, Kiss Péter későbbi MSZP-s csúcspolitikus vezetése alatt az MSZP ifjúsági tagozatában, a Baloldali Ifjúsági Társulásban (BIT) politizált, ahol egészen az alelnökségig vitte. 1994 és 2002 között tagja volt a Pest Megyei Közgyűlésnek, MSZP-s színekben. 2002-ben került be első alkalommal az Országgyűlésbe, azóta is képviselő.
Dacára annak, hogy a Fudan-ügy kapcsán rendre Kína-ellenes hangokat üt meg, már 2002-től tagja az Interparlamentáris Unió Magyar Kínai Baráti Tagozatának, 2007-ben pedig a szervezet elnöke volt.
Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy a Fudan Egyetem magyarországi beruházása ellen aláírásokat gyűjtsön.
2002 és 2006 között a Pest megyei Taksony polgármestere volt. 2002-től és 2007-ig az MSZP frakcióvezető-helyettese tisztséget töltötte be. 2007 és 2008 között a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke volt, 2008-tól két éven át előbb Gyurcsány Ferenc, majd pedig Bajnai Gordon államtitkáraként tevékenykedett a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban.
2011-ben átlépett az MSZP-ből a frissen megalakuló DK-ba, amelynek 2014-től az országgyűlési képviselői csoportját vezette, mivel 2018-ig a Gyurcsány-pártnak nem volt frakciója.
Varju László hosszúra nyúlt politikai pályafutása bővelkedik a botrányokban, alább ezekre térünk ki részletesen.
Eltitkolt ingatlan: „Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót”
2016 áprilisában robbant ki az eddigi legnagyobb botránya, amely az eltitkolt ingatlanokhoz, illetve cégügyekhez kapcsolódik. Az egész ott kezdődött, hogy Varju László a taksonyi Zöld Sziget Panziót ajánlotta ismerőseinek a Facebookon.
Az első hozzászólás Lamperth Mónika egykori szocialista belügyminiszteré volt: „Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót”. Ezt követően a Magyar Idők és még a Direkt 36 is foglalkozott Varju ügyeivel.
A Direkt36 cikke alapján a panzió tényleg Varju Lászlóé és családjáé, és az épületegyüttes valóban nem szerepelt a 2016 januárjában leadott, a 2015-ös évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában.
A panzió ugyanis Varju Zöld Sziget Panzió Kft. nevű cégének a tulajdona, a képviselők cégeinek vagyonát pedig nem kell feltüntetni a nyilatkozatokban. Jó trükk, mi?
Az aktuális cégadatok alapján a Zöld Sziget Panzió Kft. 100%-ban Varju László, illetve a felesége, Czeglédi Katalin tulajdonában áll, az ügyvezető pedig Czeglédi Katalin. A Zöld Sziget Panzió Kft. a DK-s politikus 2022-es vagyonbevallásában már szerepel, de taksonyi épületegyüttest még mindig nem tüntette ott fel.
Varju 2015-ös vagyonnyilatkozata alapján úgy tűnt, mintha szinte semmije sem lett volna a gyurcsányista politikusnak: nem volt sem lakás, sem autó a nevén, és a nyilatkozataiban nem szerepeltek műtárgyak, ajándékok és támogatások sem.
A botrány kirobbanása idején, 2016-ban a lakcíme egy II. kerületi, 116 m²-es, 3 szobás lakás volt, ami Varju feleségének a tulajdona. A DK-s politikus a Direkt36-nak odaadta a felesége és két gyermeke vagyonnyilatkozatát is.
A portál munkatársa szerint „ezek az űrlapok is szinte üresek” voltak: a II. kerületi közös otthonukat, egy kisebb szőlőt és egy harmadrészben birtokolt garázst leszámítva ezekben sem szerepelnek vagyontárgyak vagy megtakarítások.
A DK-s politikus feleségének jelenleg is ez a lakcíme, az egyik cégadatbázisban Varjunak viszont egy másik címe is szerepel.
A Google Maps alapján ez azonban csak egy üres telek Újpesten.
Hol lakik akkor Varju László?
Erre a kérdésre nem egyszerű válaszolni. A Magyar Nemzet még 2011 novemberében próbálta ezt kideríteni, de Varju nem tanúsított túlzott együttműködést a tisztánlátás érdekében.
A polgári napilap ekkor arról írt: „Gyurcsány Ferenc azt mondta: mivel új pártja annyira »szegény, mint a templom egere«, ezért a szervezetet egyelőre Varju László lakására jegyezték be."
A probléma csak az volt, hogy a 2010-es vagyonnyilatkozata szerint Varjunak semmilyen ingatlan nem volt a birtokában.
A Magyar Nemzet akkor arról értesült, hogy az a luxuslakás, amelyben a DK ülésezni szokott, a Rózsadomb egyik legpatinásabb részén található, néhány utcányira a Gyurcsány–Apró család által lakott, Szemlőhegyi utcai villától.
A szóban forgó háromlakásos ingatlan egyik 116 m²-es lakása Varju László felesége, Czeglédi Katalin tulajdonában van.
Ez az értesülés megegyezik a Direkt36 fentebb felvázolt információival. És hogy miért is fontos ez? Dacára a rózsadombi luxusvillának, az Országgyűlés honlapja szerint Varju 2010 októberében 116 ezer forintnyi lakhatási támogatást kapott.
A politikus a Magyar Nemzetnek azt mondta: nem az ő, hanem felesége tulajdonában van az az ingatlan, ahol a DK vezetősége ülésezik. Majd rákérdeztek, hogy ő is itt lakik-e, amire a politikus – nem sejtve következő kérdésüket – igennel válaszolt. Ekkor viszont szembesítették az újságírók azzal, hogy lakhatási támogatást is felvesz, amely budapesti lakosként nem járna neki.
Erre Varju a feleségével való „speciális viszonyára” utalt, majd egy tárgyalásra hivatkozva visszahívást ígért. Később Varju valóban visszahívta az újságírót, de ekkor saját korábbi szavaival ellentétben már arról beszélt, hogy mégsem Budapesten, hanem Taksonyban lakik, ezért jogszerűen igényli a lakhatási támogatást.
A Magyar Nemzet érdeklődésére, hogy ezek szerint külön él-e a feleségétől, Varju László azt kérte:
hadd tartsam meg magamnak a magánéletemet.
A vagyonnyilatkozataiban rendre szerepel a felesége neve „házas-/élettárs” kategóriában, tehát nem válhattak el.
Varju továbbá azt állította: Gyurcsány Ferenc nem azt mondta, hogy az ő (mármint Varju László) lakásában üléseznek, hanem hogy az egyik tagjuknál, aki történetesen az ő felesége.
Az Országgyűlés Hivatala akkor a Magyar Nemzet megkeresésére azt közölte, hogy Varju 2010 májusa óta kap lakhatási támogatást. Ez az újságírók számítása szerint azt jelentette, hogy a politikus tizennyolc hónap leforgása alatt több mint 2 millió forintnyi közpénzhez jutott, melynek jogossága igencsak vitatható.
Varju egy korábbi lakcíme a Ráckevei-Duna partján, Taksonyban volt: ott, ahol a családi panzió működik. Ez az ingatlan, valamint a hozzá tartozó, szomszédos telek a Varju Kft. tulajdonában van, korábban Varju egyéni vállalkozóként birtokolta, a kilencvenes években pedig még csak bérelte a területet. A két telek összesen 6270 m²-es, rajta 16 összkomfortos faházzal, egy medencével és egy rendezvényházzal. Korábban Varju gyakran tartott itt összejöveteleket a párttársaival, a politikus szerint ennek köszönhetően a panzió „egy kicsit a baloldal bölcsője is”.
Varju jelenlegi, a 2022. májusi állapotokat tükröző vagyonnyilatkozatában sem szerepelnek a fent említett ingatlanok. Abban mindössze egy 1455 m²-es mágocsi (Baranya megye) ingatlant tüntetett fel, amit „örökléssel és vásárlással” szerzett 2016 novemberében. Az aktuális vagyonnyilatkozata alapján még mindig nincs autója.
Horn Gyula idején jutott Varju az eltitkolt ingatlanához
A Magyar Idők arról írt a 2016. augusztusi cikkében, hogy Varju László a Horn-kormány idején, a Magyar Honvédség Fenntartási és Elhelyezési Főigazgatóságától jutott ahhoz a taksonyi ingatlanhoz, ahol a családja azt a panziót üzemelteti, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. A Magyar Idők ezt úgy tudta meg, hogy kikérte a tulajdoni lapot.
A dokumentum szerint Varju 1996-ban, azaz Keleti György (MSZP) honvédelmi minisztersége alatt lett az ingatlan tulajdonosa – ekkor a politikus a Pest Megyei Közgyűlésben az ifjúsági és sportbizottság tagja, az MSZP frakciójának helyettes vezetője, illetve az MSZP parlamenti frakciószakértője volt – úgy, hogy arra a Magyar Honvédség Fenntartási és Elhelyezési Főigazgatósága rögtön 18,5 milliós jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat jegyzett be.
A tulajdoni lap szerint ezek 1998 októberében kerültek le az ingatlanról, amire viszont még ugyanazon a napon az állami tulajdonú Konzumbank 21 millió forint jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat jegyzett be. Az ingatlan végül 2004 márciusában, jogutódlás útján került a Varju Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft. tulajdonába.
A Magyar Idők nemsokára közérdekű adatigényléssel fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz.
A minisztérium által kiadott információk alapján Varju a Horn-érában 24 millió forintért vásárolta meg az ingatlant, amit aztán 2016-ban az Ingatlantájoló.hu-n 120 millióért árult.
Varjunak szerepe lehetett a KISZ-es vagyon „átmentésében”
Többször felmerült, hogy Varjunak is köze lehetett a KISZ-es vagyon „átmentéséhez”. 2021 januárjában a PestiSrácok tényfeltáró riportot jelentett meg a KISZ és utódszervezeteik zavaros ügyeiről, amelyekben Varju László is komoly szerepet vállalt.
A KISZ XII. kongresszusán, 1989. április 22-én a szervezet megszűnéséről döntött. Ezen az ülésen részt vett egy bizonyos Gyurcsány Ferenc is.
Fontos kiemelni, hogy a KISZ a határozathozatallal azonnal megszűnt. Az 1989. január 24-én hatályba léptetett II. törvény pedig kimondta, hogy ha a társadalmi szervezet megszűnés kimondásával szűnik meg, akkor vagyona azonnal (!) állami tulajdonba kerül…
A törvényben nem találni átalakulást vagy jogutódlást lehetővé tévő rendelkezést. Mivel emiatt a KISZ-es vagyon kicsúszott a korábbi vezetőség kezéből, ők elhatározták, hogy trükkök segítségével szerzik meg azt.
A volt vezetőség így frissen gründolt, és még a bíróságon való bejegyezést sem kért (ezért nemlétező), be nem jegyzett „szervezetek” összeboronálásával – közöttük volt a Varju László-féle Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetsége – megalapítottnak hazudtak egy újabb szövetséget.
Ez lett a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ). A Varju-féle Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetséget azonban csak 1989. július 7-én jegyezték be, ennek ellenére az április 22-i KISZ-kongresszuson már részt vehetett…
Érdemes megjegyezni, hogy a DEMISZ-t alapító 44 „szervezet” közül 18-at a bíróság soha nem jegyzett be. Nem mellékesen, a megszűnt KISZ KB utolsó első titkára, Nagy Imre lett a DEMISZ első elnöke, az alelnöke pedig Gyurcsány, de ő két hónap után távozott a szervezetből.
Nagy Imre volt az, aki a bíróságnak beadott iratokban előbb leírta, hogy a KISZ megszűnt, majd „kinyilatkoztatta”, hogy a DEMISZ a jogutód. A DEMISZ persze nem volt jogutód, ezt a bíróság azonban csak 2015 novemberében mondta ki.
De térjünk vissza 1989-re. Ekkor pont azok a bírók segédkeztek a DEMISZ elismertetésében, akik később az MSZMP/MSZP-puccs kapcsán is feltűntek.
Így például dr. Perge Lajos (ő rendelte bejegyezni a DEMISZ-t jogutódként 1989. június 23-án, noha jogutódlást a törvény nem tett lehetővé!) és dr. Almásy Mária. Egy másik „trükköző” szervezet a Kiss Péter által akkor vezetett a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) volt, amely szintén részt vett a DEMISZ megalapításában.
Kiss Péter 1990 májusában levelet írt a Fővárosi Bíróságnak, amelyben közölte, hogy a BIT a KISZ Budapesti Bizottságának jogutódja, és ezt kéretik átvezetni a nyilvántartásban… 1992 és 1995 között aztán „egész véletlenül” Varju László volt a BIT elnöke.
Perczel Tamás pszichológus, befektetési tanácsadó halálos ágyán, 2004-ben interjút adott Brády Zoltán újságírónak. Igen érdekes dolgokat mondott Varju Lászlóról, például azt, hogy hatalmas szerepe volt a KISZ-vagyon eltüntetésében…
Varju Lászlónak köze lehetett a csillebérci úttörőtábor vadászházának áron alul történő eladásához IS
Lássuk csak a téma kapcsán a konkrétumokat. A Magyar Idők 2016 augusztusában arról írt, hogy 1995 és 1999 között a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának elnökeként Varju László több mint hatvan, korábban a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) és a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) kezelésében lévő ingatlan privatizálásában vett részt.
A KISZ megszűnése után a „jogutódnak” hazudott DEMISZ-hez került át a volt Kommunista Ifjúsági Szövetség összes vagyoneleme. A jobboldali elhajlással nem vádolható Népszabadság már 2008 októberében arról írt, hogy a vagyonelemek felosztásáról a DEMISZ-t alkotó szervezetek vezetői döntöttek, köztük Kiss Péter és Varju László.
A vagyon egy része pedig a Varju-féle Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványba került, de a csillebérci úttörőtábor például nem, mert azt az Úttörőszövetségnek ajándékozták.
Itt jön képbe a csillebérci ingatlanmutyi. A HVG 2011 augusztusában írt arról, hogy Rácz Péter 1999-ben, az Úttörőszövetség ügyvezető elnökeként 14,2 millió forintért eladta a csillebérci úttörőtábor 94 millió forintot érő, mintegy 200 m²-es összlakóterületű vadászházát.
A vadászházat megvásárló Bau-Bérc Kft. egyik tulajdonosa egy időközben elhunyt kínai állampolgár (Sen Csung-csiang) volt, akinek magyarországi kézbesítési megbízottjaként Varju László országgyűlési képviselő felesége (Czeglédi Katalin) tevékenykedett.
A cég másik tulajdonosa pedig – pár héttel az adásvétel után – Rabb Attila vált, aki nem mellesleg Rácz Péter unokatestvére. Ráadásképpen a vadászházat az Úttörőszövetség utóbb visszabérelte.
A Bau-Bérc Kft.-nek az ingatlant „kedvezményes áron” eladó Rácz Péter úttörőszövetségi elnököt 2002 februárjában Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő feljelentette, 2007 májusában pedig jogerősen is elítélték őt hűtlen kezelés miatt.
Rácz kapcsán a bíró megjegyezte: „elfogadhatatlan, bűnös szándékot jelez az, hogy az ingatlan tényleges értékének 16%-áért adták el, de önmagáért beszél a rokoni kötelék is”.
Az úttörőszövetségi elnök felfüggesztett börtönbüntetést és egymillió forintos pénzbüntetést kapott – írta akkor az Origo. Érdekességként megjegyzendő, hogy Rácz korábban MSZP-s országgyűlési képviselő-jelölt volt.
Csupán 15 év pereskedés után, 2015. november 4-én döntött úgy jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék, hogy a magyar állam visszakaphatja a csillebérci, egykori úttörőtábort, ideértve a vadászházat is.
A per kulcsmegállapítása az volt, hogy a DEMISZ nem jogutódja a KISZ-nek, így kaphatta vissza az állam az ingatlanját.
A téma kapcsán, 2015 decemberében Hollik István KDNP-s politikus arról beszélt, Varju László magyarázattal tartozik az üggyel kapcsolatban. Tisztáznia szükséges, hogy „a kínai üzletember nem csak a strómanja volt-e”, és ha igen, „mi történt a bevétellel, ami a céghez érkezett, szerepelt-e ez a DK-s politikus vagyonnyilatkozatában, illetve ez a jövedelem hozzájárult-e bármilyen formában valamelyik baloldali párt vagy politikus feketekasszájához”.
Három céges érdekeltségét „elfelejtette” feltűntetni a vagyonnyilatkozatában Gyurcsány jobbkeze
Ráadásképpen a gyurcsányista politikus a céges érdekeltségeit sem mindig vallotta be pontosan, a nyilatkozatai 2015 előtt több ponton is hiányosak voltak.
A Direkt36 szerint a Pro-Mix Bróker Kft. nevű céget 6, a Siva.hu Kft.-t 9, az Europaimpex Kft. pedig 3 alkalommal „felejtette el” feltüntetni a vagyonnyilatkozatában.
Abban a két évben is hiányos vagyonnyilatkozatokat adott le, amikor a Gyurcsány- illetve a Bajnai-kormányok idején államtitkár volt. Mentségére legyen mondva, hogy a 2022-es vagyonnyilatkozatában mindhárom cég szerepel.
Szerepe lehetett Varju Lászlónak a parkolási mutyiban?
A fővárosi baloldali politikusokat érintő vesztegetési botrány Fuzik Zsolt kétes hírű üzletember vádalku keretében tett vallomását követően robbant ki. A fiktív számlázási ügyben meggyanúsított Fuzik a nyomozók előtt terhelő nyilatkozatot tett Tóth Csaba volt és Molnár Zsolt jelenlegi szocialista országgyűlési képviselőkre, Horváth Csaba zuglói MSZP-s polgármesterére és Baja Ferenc volt MSZP-s miniszterre, aki jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester informatikai főtanácsadója.
A téma kapcsán a Mediaworks Hírcentrumához 2022. március 2-én Anonymus egy hangfelvételt juttatott el. A felvétel a baloldal korrupciós viszonyait mutatja be, szó esik egy újabb több milliárdos ügyletről, a főszereplő pedig Patek Gábor, a baloldal jól informált háttérembere, aki – saját bevallása alapján – azt érzékeltette, a DK-nál üdvözölték, hogy keresztbe tett az MSZP prominenseinek, és nem utolsósorban azt reméli, hogy ebből később pénzt lehet majd csinálni.
Patek szó szerint ezt mondta:
Napi szinten bejárásba vagyok [...] Varju Lacihoz, izé. Hát nem azt mondom, hogy átléptem a DK-ba, de azt mondom, hogy begyűjtöttem most egy-két piros pontot, amit remélem, hogy megint be tudunk majd kp-ra váltani.
Patek Gáborról ezt megelőzően Anonymus olyan felvételt hozott nyilvánosságra, amelyen ő és egy máig ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint kenőpénzzel számolt el.
Több ügyben is vádat emeltek Varju ellen
Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogát – Polt Péter legfőbb ügyész indítványára – az Országgyűlés 2019. november 4-én felfüggesztette.
Az ügyészség ezt követően Varju Lászlót gyanúsítottként hallgatta ki, amely során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A beszerzett bizonyítékok alapján az ügyészség választás rendje elleni bűntett, súlyos testi sértés bűntette és garázdaság vétsége miatt 2020. április 2-án vádat emelt Varju László országgyűlési képviselővel szemben.
- Választás rendje elleni bűntett: az ügyészség szerint Varju Budapest 11-es szánú egyéni választókerületének (Újpest és Angyalföld) országgyűlési képviselőjelöltjeként egy függetlenként induló jelöltnek – nyerési esélyeinek növelése érdekében – anyagi juttatást ígért azért, hogy lépjen vissza a javára. A jelölt egyébként visszautasította Varju „ajánlatát”.
- Súlyos testi sértés bűntette és garázdaság vétsége: 2018 decemberében több baloldali képviselő behatolt az MTVA székházába, ahol öt pontból álló követelést akartak a köztelevízió adásában beolvastatni. A helyszínen a biztonsági osztályvezető közölte, hogy a zárt, védett területekre nem lehet belépni, a képviselők azonban továbbra is az élő műsor helyszínére való beengedésüket követelték. Ezek egyike volt Varju.
- A köznyugalom elleni bűncselekmény miatt azért folyik eljárás, mert Varju a stúdióba történő bejutás érdekében nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, és dulakodás közben megszorította az egyik biztonsági őr vádliját. A gyurcsányista politikus a gyanú szerint később az MTVA-székház első emeletén be akart menni arra a folyosóra, ahonnan a vezérlőhelyiségek és a hírszerkesztőség ajtajai nyílnak, és többször felszólításra sem távozott onnan. Erőszakos ellenállása miatt végül megpróbálták lefogni, amelynek továbbra is ellenszegült. A földre feküdt, elkapta, majd kihúzta egy biztonsági őr lábát, aminek következtében a férfi a földre esett. Az őr az esés következtében nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
2018. december 17-én Varju amúgy az MTVA-székházában a földön fetrengve arról beszélt, hogy a biztonsági őrök összeverték, összezúzták a lábát és bordáit.
Kórházba vitette magát a mentőkkel, kijelentve, hogy látlelet lesz mindenről, és feljelent mindenkit is. Közben Vadai Ágnessel még „meg is sirattatta” magát. Másnap reggel aztán már az ATV-ben beszélt, onnan tüntetésre ment, magyarán kiderült, hogy valójában semmi baja sem volt, senki nem bántotta, hiába fetrengett a földön.
Varju László most Böjte Csabát támadta
A Krónika kolozsvári magyar napilap beszámolója alapján, 2022. június 29-én a csíkszeredai bíróság első fokon 30 év börtönbüntetésre ítélte a Böjte Csaba-féle Szent Ferenc Alapítvány egy volt nevelőjét, akit a rá bízott gyermekek fizikai és szexuális bántalmazásában találtak vétkesnek. A borzalmas eset miatt ezzel párhuzamosan az Erdélyi Ferences Rendtartomány belső vizsgálatot indított.
A történtekre persze „rárepült” a magyarországi baloldal, élén a médiájukkal és a DK-val. Július 4-i, országgyűlési felszólalásában Varju László már a több ezer gyermeket nevelő Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetest támadta.
A gyurcsányista politikus szerint az ügyben a magyar kormányoldal nem a gyerekekért aggódik, hanem a sajtót hibáztatja és vádolja azzal, hogy lejáratják Böjte Csabát. „Önök az én szememben a gyermekrontók pártja” – fordult a kormánypártok felé Varju, azzal vádolva a Fidesz-KDNP-t, hogy ez már a sokadik eset, amikor „felelősökből csinálnak áldozatokat” és kiskorú áldozatokat vesznek semmibe. A DK politikusa hozzátette: ez olyan mértékű erkölcsi feslettség és morális válság, amire nincs bocsánat. „Aki szexuális ragadozóknak, pedofiloknak falaz, és odadobja nekik a gyerekeket, az egy morális Mariana-árok legalján ücsörög, ahonnan csak pokolba vezet az út” – idézte Varju Lászlót az MTI.
