Baranyi büszke arra, mekkora tahó volt, de sajnos kanyarban sincs a Fekete Doktor Bubóhoz képest

Vakító varázslat, véres karmolás, alantas szándékból elkövetett pofánvágás. A ferencvárosi polgármesternek van még mit tanulnia a profiktól arról, hogyan kell bánni a kritikus újságírókkal.

Kétségkívül nagyot ment múlt hét pénteken Baranyi Krisztina, akit az ATV szerkesztői roppant megalázó helyzetbe hoztak: ahogy a Telex kiválóan megfogalmazta, „a politikus élő adásban került abba a lehetetlen helyzetbe, hogy a Pesti Srácok kérdéseire kellett volna válaszolnia”.

Márpedig egy ilyen súlyos traumán nem teszi túl magát egykönnyen egy vérbeli demokrata politikus. A ferencvárosi polgármester így szokatlan taktikát választott: ha a kritikus újságíró, "az ócska propagandista" kérdezte, nem válaszolt, de ha azt megismételte a két – egyébként baloldali – műsorvezető, akkor válaszolt a feltett kérdésekre.

Bár Baranyi rengeteg támadást kapott a stílusa miatt, ez a legkevésbé sem rázta meg őt, az elejétől a végig büszkén vállalta bunkóságát.

Persze a jobboldali média mindennek elhordta, a „nevetségesen toporzékoló”-tól a „bicskanyitogató stílusú”-ig.  

A liberális politikus dönti el, ki az újságíró? – Botrányosra sikerült az ATV reggeli műsora (Magyar Nemzet)
Baranyi Krisztina élő adásban kelt ki magából az ATV-n (Demokrata)
Baranyi Krisztina nevetségesen toporzékolt az ATV-ben, Gyurcsányné kedvenc bloggerei hisztérikusan ünneplik (Origo)
Baranyi Krisztina stílusa bicskanyitogató (Szilvay Gergely, Mandiner)

Ezen a ponton azonban jeleznénk: közel sem annyira tragikus a helyzet, mint ahogy azt a mindig szigorú konzervatív média megpróbálja beállítani. Ugyanis ha kicsit körbenézünk a mintaországokban, akkor viszonylag gyorsan egyértelművé válik:

Baranyi Krisztina amerikai viszonyok között egy kifinomult úrilánynak, végtelenül korrekt politikusnak számít. Hiszen a régi, Leninről szóló viccet alapul véve, akár fel is pofozhatta volna kérdezőjét, és még átkokat is szórhatott volna rá. De rendes volt, és nem tette!

Nem úgy az alabamai Ames Newsome, aki tanítanivalóan teremtette rendre a vele szemtelenkedő újságírót. A doktor Bubóra hajazó fekete politikus éppen távozóban volt a város bizottsági üléséről, és autója felé tartott, amikor váratlanul megjelent Ken Curtis, a helyi televízió társaság, a WTVY riportere.

Kellemetlen ügy. Az újságíró odalépett hozzá, és pofátlan módon arról kezdte el faggatni, le fog-e mondani tisztségéről azután, hogy csalással vádolták meg a 2013-as újraválasztása kapcsán. A demokrata párti Newsome ugyanis több mint gyanús módon szerzett ismét mandátumot: jóval kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele, de mivel példátlan módon szinte az összes levélszavazatot besöpörte, végül 13 vokssal diadalmaskodott a végelszámolásnál. Akkor ez jó mókának tűnhetett, csakhogy barátnőjét, Olivia Reynoldsot választási csalás miatt ekkorra már bűnösnek találták az illetékesek.

A politikus pár másodpercig egy mappával a kezében sétálgatva viszonylagos méltósággal viselte a riporter közeledését, és sűrűn elnézést kérve próbálta meg elhessegetni őt.

De amikor egyértelművé vált, hogy a nem válaszolós trükk nem jön be, sőt, Curtis egyenesen a lemondásáról kezdett el érdeklődni, akkor elpattant nála a húr, és nemes egyszerűséggel arrébb lökte a riportert a mikrofonjával együtt.

Az oktondi médiamunkás persze nem tanult a leckéből, és a történtek után is folytatta a kérdezősködést, egészen az autójáig követte interjúalanyát.

Ekkor azonban egy életre megtanulta, hogy ha jót akar magának, nem kíváncsiskodik többet!

Newsome ugyanis ritkán látható módszerrel próbálta jobb belátásra bírni beszélgetőpartnerét: jobb kezét felemelve, mutató ujját rászegezve bevetette a vakító varázslatot.

Mivel ez sem használt, akkorát sózott Curtis fejére, hogy célpontja előbb megtántorodott, majd fejvesztve elmenekült a közelből. A demokrata politikus, mint aki jól végezte a dolgát, a tenyerébe köpve elégedetten konstatálta a fejleményeket.

A riporter nem kis ütést kapott, hiszen azonnal el kezdett vérezni az arca.

Ezek után már nem volt több kérdése a pimasz propagandistának!

Baranyi Krisztinának tehát van még mit tanulnia a nagyoktól, de jó úton jár afelé, hogy tökélyre fejlessze képességeit az ellenséges sajtó megrendszabályozását illetően.

Csak remélni lehet, hogy legközelebb, ha kellemetlen kérdést kap, nála is előkerül legalább a vakítós varázslat. Ha az ellenzék eddig mindent átvett Amerikából, akkor most miért ne csapna le erre a kiváló módszerre?