"Bár sokan szeretnék, a jogállamisági eljárásnak semmilyen hatása nem lesz a magyar kormány politikájára"

Hiába tartják vissza az országnak járó forrásokat Brüsszelben, a kabinet ott folytatja, ahol abbahagyta. Interjúnk Nagy Ervin filozófussal, akivel Magyarország ellenfeleiről, a reálpolitika fontosságáról és a kabinet nemzetközi mozgásteréről beszélgettünk.

Kontra: Az Európai Bizottság a napokban indította el Magyarország ellen a jogállamisági eljárást. Mit jelent ez, és mi lehet a folyamat vége? Meddig húzódhat el az ügymenet?

Nagy Ervin: Sokáig. A magyar kormány és a Bizottság közötti hosszú „pingpongozás” következik, és az ügy majd csak ezután kerülhet az Európai Tanács elé, ahol nem fogja megkapni a minősített többséget, ebben biztos vagyok. Ez akár egy évig is eltarthat.

A legnagyobb probléma szerintem jelenleg nem is ez, hanem inkább az, hogy ezzel az üggyel párhuzamosan visszatartják az uniós helyreállítási alap nekünk járó részét.

A nemzetközi baloldal, az európai progresszív politikai csoportok és a Soros-hálózat befolyása alá került uniós intézmények – a szerződésekkel is szembemenve – politikai csatákat vívnak azokkal a kormányokkal, amelyek más politikát követnek – ennek része a jogállamisági eljárás és a helyreállítási alap visszatartása is.

Forrás: AFP

Ez idáig érthető. Ahogy az is, hogy a küzdelmet vagy jogi köntösbe bújtatják, vagy a kettős mérce eszközével élnek. Ez tükröződik a Bizottság által küldött kiszivárgott jegyzékben is. Nem véletlen az sem, hogy éppen az egyik Soros által pénzelt blog hozta nyilvánosságra a részleteket.

Ugyanennyire árulkodó az is, hogy a dokumentumban forrásként használják a Transparency Internationalt és azt a Korrupciókutató Központot (Corruption Research Center Budapest, CRCB), amelynek munkatársai között volt Túry Márton, a Momentum egykori kabinetfőnöke is, és amit a bíróság jogerősen már egyszer elítélt azért, mert manipulált adatokkal próbálta lejáratni a Közbeszerzési Hatóságot. Hosszú politikai küzdelem elé nézünk tehát, ahol az ellenfél egyre világosabban látszik.

Kontra: Befolyásolja-e az Európai Unió döntése az új magyar kormány mozgásterét, és ha igen, mennyire?

Nagy Ervin: Az április 3-i választás demokratikus, törvényes és szabad volt, a leendő kormány legitimitását megkérdőjelezni nem lehet. A történelmi győzelem, a rekordot döntő szavazatszám természetesen növeli a kormánypártok és a kormány mozgásterét is, de az Európai Unióban ennek sokan nem örülnek.

Brüsszelben olyan magyar kormányt akartak, amely nem okoz problémát azzal, hogy kiáll a nemzeti érdekekért. Mondták, hogy Márki-Zay Péter és a mögötte felsorakozott globalista baloldal főnyeremény lenne. Ez nem jött be.

Nem úgy alakult a magyar parlamenti választás, ahogy azt az Európai Unióban szerették volna. Forrás: Facebook
Nem úgy alakult a magyar parlamenti választás, ahogy azt az Európai Unióban szerették volna. Forrás: Facebook Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Nem véletlen, hogy a jogállamisági – hivatalos nevén: kondicionalitási – mechanizmust közvetlenül a választások után indították el, megvárták ugyanis, hogy milyen összetételű kormány lesz. Ha abból indulunk ki, amit az elmúlt tizenkét évben láttunk, akkor én biztos vagyok benne, hogy az ország szuverenitása jó kezekben van.

Az erős gazdasági alapokon nyugvó stabil politika tovább fogja növelni Magyarország mozgásterét, még akkor is, ha továbbra is sokan lesznek  Brüsszelben azok, akik anyagi eszközökkel próbálnak kizsarolni politikai engedményeket.

Kontra: Hatással lehet a döntés a felálló kormány összetételére? Indokolhat ez bizonyos személycseréket?

Nagy Ervin: Szerintem a konkrét ügynek nem lesz ilyen hatása. Az uniós források felhasználása esetében jóval a tagországok átlaga felett vagyunk, tehát a Miniszterelnökség alatt dolgozó államtitkárság jól teljesített. Ágostházy Szabolcs a minap nyilatkozta, hogy márciusban 72 százalékon állt az átutalási mérce, az uniós átlag pedig 64 százalék.

Megítélésem szerint a jogi köntösbe bújtatott politikai vitákat ez idáig Varga Judit is jól kezelte, derekasan beleállt, nem véletlen, hogy egy holland napilap „Orbán elbűvölő ágyújá”-nak nevezte őt.

A kérdés az, hogy a politikai természetű viták generálnak-e akkora turbulenciát, hogy nagyobb humán erőforrásra lenne szükség.

Ezt a miniszterelnöknek kell eldöntenie, aki egyértelművé tette, hogy először az ország előtt álló feladatokat határozza meg, majd a munkára keres alkalmas embert.

Kontra: Politikai értelemben kényszerpályára kerülhet-e Magyarország a jogállamisági eljárás következtében?

Nagy Ervin: A kérdés szerintem az lesz, hogy ha nem is minden ügyben, de számos magyar érdek esetében külön-külön talál-e majd Orbán Viktor szövetségeseket. Meglepő, de ezek lehetnek ideológián felül álló alkalmi szövetségek is.

A reálpolitika mindig kifizetődő. Láttuk például, hogy atomenergia ügyében Macronnal, az orosz gáz esetében a németekkel vagy a bevándorlás kérdésében a dán kormánnyal tudott hatékonyan együttműködni a magyar miniszterelnök, annak ellenére, hogy egyébként teljesen más világképet képviselnek.

Forrás: Mandiner/Ficsor Márton

Ezek az érdekek mentén születő együttműködések hozzák létre a „saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarországot – ahogy Széchenyi nevezte a kényszerpályáról letérő szuverén nemzet ideáját. A kényszerpálya ellen szövetségesekre van szükség.

Kontra: Változhat-e az új kormány viszonya Brüsszelhez a fejlemények ismeretében?

Nagy Ervin: Jogi köntösbe bújtatott politikai viták vagy – ahogy ezt a mostani eljárásban is tapasztalhatjuk – kettős mérce alapján történő támadások eddig is voltak, s ezután is lesznek.

Szerintem nem fog változni a viszony. A szuverenitás megőrzése nem ingyen ebéd, meg kell küzdeni érte. Harcos ciklusra számítok. 

Kontra: Számíthatunk-e bárkinek a segítségére?

Nagy Ervin: Biztos vagyok benne, hogy ha az orosz–ukrán háború esetében el is tér a magyar, illetve a lengyel álláspont, az Unión belüli jogállamisággal kapcsolatos vitákban számíthatunk majd rájuk. De Orbán Viktornak az olasz kormányban is van szövetségese, illetve számos olyan politikai közösség van Spanyolországban, Franciaországban vagy Hollandiában is, amely példaértékűnek tartja a magyar modellt. Láttuk is őket a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson.

Ha azonban a történelmünket nézzük, akkor tudomásul kell vennünk, hogy elsősorban magunkra számíthatunk. A nemzeti összetartozás erősítése határon innen és határon túl éppen ezért sorskérdés lesz a következő egy évtizedben.

Ez pedig nem csupán politikai vagy gazdasági, sokkal inkább kulturális feladata lesz az új kormánynak.

Kontra: A lengyelek kikerültek az eljárás alól. Mi áll a döntés mögött, hogy csak Magyarország ellen indul eljárás?

Nagy Ervin: Egyelőre valóban kikerültek. Szerintem az ukrán–orosz háború, pontosabban a lengyelek álláspontja miatt állt le az eljárás. Ám kétségem sincs afelől, hogy idővel a lengyeleknek is meg kell majd ezzel küzdeniük.