A Washington által kezdeményezett globális minimumadó bevezetése a gyakorlatban azt jelentené, hogy az amerikai ajánlatra igent mondó országokban a társasági adó mértékét egységesen minimum 15 százalékra emelnék. A kulcsszó a minimum. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ahol magasabb a társasági adó, ott változatlanul magasabb maradhatna, ahol azonban 15 százaléknál alacsonyabb, ott kötelezően a minimumszintre kell emelni.
Persze számos olyan ország létezik, ahol nulla százalékos a társasági adó mértéke. Ezeket az országokat adóparadicsomoknak nevezi a szakmai zsargon. A nagyvállalatok semmilyen termelőtevékenységet nem végeznek a területükön, mindössze az adóelkerülés miatt jegyeztetik be magukat az illető országban.
Ez a módszer valahol a szürkezóna határán billeg, viszont eddig nem történtek érdemi lépések annak érdekében, hogy ezt a káros gyakorlatot megszüntessék. A minimumadó azonban nemcsak ezeket az „adóoptimalizáló” országokat érintené, hanem többek között Magyarországot is, ahol alacsony, mindössze 9 százalékos a társasági adó. Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője szerint
a globális minimumadó bevezetése azzal járna együtt, hogy egy sor potenciális befektető gondolná úgy, hogy nem érdemes Magyarországon befektetni, ezért nem Magyarországra hozzák közvetlen befektetésüket. Helyette inkább keresnek egy olyan országot, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek.
„A hazánkban érvényes 9 százalékos tárasasági adó a legalacsonyabb az Európai Unióban. A kedvező adókörnyezet az elmúlt években sok befektetőt vonzott ide, ez a költségvetés stabilitásához is hozzájárult” – tette hozzá Isépy Tamás.
A sikert azonban több uniós ország vezetése is rosszallóan nézte, ugyanis a versenyelőnyünkből jelentős hasznot realizálhattunk. Ez a kegyelmi állapot azonban most egyszerre semmivé válhat.
A globális minimumadó kötelező bevezetése Magyarország versenyképességét jelentősen gyengítené, miközben az adóelkerülés problémáját nem oldaná meg.
Ahol magasabb a társasági adó, ott nem biztos, hogy mindenkinek ugyanakkora az adóalapja, mint ahol 9 százalékos az adóteher mértéke. A transznacionális vállalatok ugyanis oda viszik profitjuk jelentős részét, ahol alacsony az adókulcs. Az „adóoptimalizálásnak” így a minimumadó bevezetése sem vetne véget.
Magyarország számára azonban nagyon fontos, hogy minél több külföldi befektetést vonzzon, ezek ugyanis munkahelyteremtéssel, valamint infrastrukturális beruházásokkal járnak együtt. Isépy Tamás ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon a nagyvállalatok valós beruházásokat hajtanak végre, termelőtevékenység zajlik nálunk, tehát nem vagyunk adóparadicsom. Hazánk nem is vágyik ilyen kétes tisztességű pozícióra.
Túl jól sikerült adópolitikát alkalmazott hazánk kormánya, amelyből a költségvetésnek jelentős bevételei származnak, az alacsonyabb adókat ugyanis a nagyvállalatok is szívesebben befizetik
– mondta Isépy Tamás.
Nyilvánvaló, hogy az amerikai ihletettségű minimumadó célja nem az, hogy rontsák a magyar gazdaság teljesítőképességét. Bár a Biden-adminisztráció kifejezetten „adóemelés-párti” politikát folytat, a regnáló elnök hivatali elődje, Donald Trump pedig alacsonyabb adókkal kívánta hazacsábítani a nagyvállalatok termelőegységeit, a minimumadó bevezetése mögött álló célok sokkal inkább politikaiak, mint gazdaságiak. Valószínű, hogy geopolitikai megfontolás állhat a minimumadó terve mögött, az Egyesült Államok növelni akarja befolyását az Európai Unió felett is.
Isépy Tamás kiemelte, hogy a globális minimumadó elleni fellépésünk nem összehasonlítható azzal, amikor az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat blokkoltuk. Ugyanis míg az energiahordozók szabad vásárlása vagy azok tilalma több uniós országot is érzékenyen érintett, addig a társasági adó minimum szintjének a rögzítése tekintetében merőben más a helyzet.
Az uniós országok többségében ugyanis sokkal magasabbak a cégeket, vállalatokat terhelő adók, mint Magyarországon. Hazánkon kívül Bulgáriában van hasonlóan alacsony, 10 százalékos adókulcs, illetve Írországban 12,5 százalékos.
A legtöbb uniós országot így nem érinti minimumadó kérdése, Magyarország ezért egyedül kell megvívja a harcát a washingtoni tervekkel szemben.
Sajtóhírek szerint akár az is elképzelhető, hogy végül bevezetik a minimumadót az Unión belül is, olyan formában, hogy Magyarország mentesül a diktátum alól. Így csak a 26 készségesen együttműködő országban lépne érvénybe a minimumadóra vonatkozó tervezet.
Egy ilyen forgatókönyvvel jó eséllyel a magyar kormány is elégedett lenne, fel kell azonban készülni arra, hogy a politikai zsarolás folytatódik.
A minimumadó azonban nem csak önmagában kockázatos. Isépy Tamás szerint precedenst teremthet az Európai Unión belül, idővel pedig más területeken is megtörténik majd az „egységesítés”. A költségvetés más tételeinek az egy szintre emelése is terítékre kerülhet, lassan, de biztosan létre jönne a fiskális unió. Közben a nyugati nagyvállalatokat arra ösztönözné a minimumadó bevezetése, hogy Kínába vagy sokkal inkább Indiába helyezzék át a termelésüket.
Indiában ugyanis éppen néhány éve döntött úgy a kormány, hogy a társasági adó csökkentésével kíván befektetőket vonzani az országba.
