Mától minden másképp volt!
– szól a módszertani utasítás a magyarországi baloldal valóságot újra (és újra és újra) magyarázó munkájához.
Az idézett parancs minden esetben érvényes, leggyakoribb alkalmazási területe eddig mégis a politikusok vagy politikai pártok múltját érintette. A politikatudomány azonban fejlődik, úgyhogy a módszert továbbfejlesztették a pártkommunikációra is. Így történt a járványügyi védekezés esetében is.
Az ellenzéki pártok, az őket támogató sajtó és a véleményvezérek úgy változtatták a mondókájukat, ahogy azt az aktuális politikai érdekük éppen megkívánta.
Még emlékszünk arra, hogy a koronavírus-járvány kitörésének kezdetén az ellenzék szigorú lezárást követelt.
Ablakokat bedeszkázni, tartós élelmiszert feltankolni, teljes körű kijárási tilalmat elrendelni, az engedetlenkedőket megbotoztatni!
Majd a kormány járványügyi intézkedései nyomán szinte azonnal megjelentek a szigorítások enyheségét kifogásoló kritikák.
Az ellenzék követelte a még szigorúbb zárlatot, de úgy, hogy közben minden maradjon nyitva. Szerettek volna nagyobb szigort, de úgy, hogy az emberek nehogy korlátozva érezzék magukat!
Mindeközben ajánlásokat tettek azt illetően, hogy a kormány állítsa le a gazdaságot, de adjon mindenkinek ingyen pénzt!
A tavaszi terasznyitást már egy hisztérikus halálkampány kísérte. Azt sulykolták, hogy a nyitás miatt Magyarország minden polgára veszélybe kerül, mindenki megfertőződik, megbetegszik és meghal.
Egy cseppet sem törődtek azzal, hogy a többséget nagyon megviselték a lezárások, és hogy az emberek enyhítenének a szabályokon.
A baloldali ellenzék politikusai mindvégig úgy tekintenek a járványt okozó vírusra, mint legközelebbi politikai szövetségesükre.
A koronavírus majd megbuktatja az Orbánt!
Úgy tervezték, hogy a lezárásokat kísérő elégedetlenség vagy éppen a nyitás miatti halálfélelem elsöpri a kormányt. Nekik politikusként mindössze annyi dolguk lesz, hogy mindig az ellenkezőjét követeljék annak, amit éppen a kormány tesz.
Innen csak egy lépés választotta és választja el ma is az összefogás pártjait attól, hogy a vírust jelöljék köztársasági elnöknek.
Ebben a döntésben lenne is némi ráció, ha figyelembe vesszük, hogy a koronavírus sokkal népszerűbb és ismertebb is, mint néhány baloldali politikai szereplő.
A választások közeledtével azonban minden jel szerint fordult a kocka.
Ellenzéki kommunikátorok nemrég arra szólították fel a vörös front tagjait, hogy a karanténtálib-attitűdtől időlegesen vegyenek búcsút, mivel a vírusra építő taktika nem működik. Két hónappal a választások előtt nincs jele, hogy az emberek elégedetlenek lennének azzal, ahogy a kormány a járványt kezelte.
A vírus nem döntötte meg Orbán Viktor rettenetes uralmát Magyarországon. Sőt!
A védekezésből Magyarország megerősödve jött ki, és gazdasági növekedéssel jutottunk túl a járvány legnehezebb részén.
A vírus tehát gyakorlatilag elárulta az összefogást, ezért ha tehetnék, most etikai eljárás alá vonnák szegényt. Egyesekben meg még arra is van potenciál, hogy a járvány létrejöttében felfedezni véljék a fideszes szálat.
Bármiben lefogadom, hogy Márki-Zay szívesen beszélne erről a kérdésről szokásos vasárnap esti bejelentkezésében.
Nyomában pedig a teljes „független” média segítené a leleplezést.
A kudarc tehát új stratégia kidolgozására készteti az ellenzéki szürkeállományt.
Ennek lett az eredménye, hogy megkezdődött a múlt újraértelmezése, az eddig használt támadóeszközök még ígéretesebbre cserélése.
Ha az összes figyelmünket, intellektuális és érzelmi energiánkat a vírusmizériára fordítjuk, nem marad másra. Mondjuk a kormányzat és az ellenzék ügyeire, a NER működésére, a választás kérdéseire. Az oltásvita kitakarja a kampányt
– szól Bárány Tibornak, a BME adjunktusának intelme a közelgő választásokra.
A kiérdemesült baloldali aktivista már nem hisz a csodafegyverben, ezért szerinte árpilisig új frontot kell nyitni.
Le kell hát tenniük a vírusfegyvert (legalább átmenetileg), hogy az ellenzéki kommunikátorok a hátralevő hetekben minden erejükkel a választásokra koncentrálhassanak.
Úgy tűnik, a vírus elleni védekezés éppen addig volt fontos kérdés a baloldalon, amíg politikai hasznot reméltek abból, hogy a kormány ellen fordíthatják a közvéleményt.
Ez azonban nem sikerült, hiába fűztek nagy reményeket a vírusálomhoz, ezért most hangot váltanak. Eztán nem fontos többé, hogy hányan halnak vagy fertőződtek meg, sokkal lényegesebb az, hogy hány százalékon áll az a futóbolond, akit az ellenzék miniszterelnök-jelöltként indít áprilisban.
Az ellenzék politikusait és stratégáit eddig sem érdekelte az, hogy mi történik az emberekkel, hogy növekszik vagy csökken a fertőzöttség, hogy mit akar lakosság: lazításokat vagy szigorításokat.
Felőlük akár tönkre is mehetett volna az ország, a lényeg, hogy 2022-ben kormányt buktassanak. Nem is olyan nagy ár azért, hogy Magyarország újra az európai úton haladjon.
