Az Apró-villa titkai: Gyurcsány Ferenc - befejező rész

Gyurcsány Ferenc a szocializmusban szerzett politikai tapasztalatait követően immár a korábbi részben bemutatott, erős családi hátszéllel maga mögött lépett be a szocialista pártba 2000-ben. Ennek a körülményeiről azonban nincsenek pontos információk. Annyi tudható, hogy már belépése előtt kritikákat fogalmazott meg az MSZP pártvezetésével szemben. Az Összezárva Friderikusszal című műsorban elmondta, hogy először újságcikkekben kezdett újra  foglalkozni a témával.

A DK 2016-os szegedi fórumán a következőképpen emlékezett vissza erre az időszakra. „Az ember akkor tud sikeres lenni miniszterelnökként, hogyha más feltételek mellett egyívású a pártjával. Én polgáribb jelenség vagyok, mint az MSZP. Viszonylag későn, 2000-ben csatlakoztam a párthoz, nem mentem végig azon a nehéz úton, amelyen az MSZP tagsága, vezetői végigmentek 1989–90 és 2000 között. Későn értettem meg, hogy van közöttünk mentalitás-, kulturális különbség, ami kódolta azt, hogy egyszer lehet ebből valamikor hiba, vagy nem fogunk tudni egyetérteni majd dolgokban.”

Medgyessy mellett

A 2001 júniusában hivatalosan is kormányfőjelöltté előlépett Medgyessy Péter körül szerveződő kampánystábba Gyurcsány Ferenc is bekerült, és Dobrev Klára lett a kampányfőnök. A korábbi részünkben bemutattuk, hogy jó eséllyel Apró Piroska hathatós közbenjárása kellett ahhoz, hogy az ifjú házaspár, Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc bekerülhetett a csapatba.

Később különös jelentőséget kapott, hogy Medgyessy stratégiai tanácsadóként támaszkodott Gyurcsány Ferencre, aki – a kormányfőjelölttel ellentétben – MSZP-tag volt, és 1999–2000-ben több alkalommal a sajtóban adott hangot a szocialista vezetéssel szembeni elégedetlenségének.

A szocialisták (részben miniszterelnök-jelöltjüktől független) választási kampányát az MSZP-t irányító „belső mag” (Szili Katalin, Baja Ferenc, Lendvai Ildikó, Puch László, Juhász Ferenc; illetve a Medgyessy-csapatból Gyurcsány Ferenc és a programalkotásban a leendő kormányfőt képviselő Kiss Elemér) koordinálta.

De ebben a csapatban köttetett a későbbi miniszterelnök és Gál J. Zoltán híres barátsága, amely a rossznyelvek szerint épp az őszödi beszéd miatt romlott meg.

Gyurcsány gátlástalansága már ebben az időben megmutatkozott, hiszen Debreczeni József: Az Új miniszterelnök című könyvében (2006) Gyurcsány elismerte, hogy ő és a Medgyessy-stáb állt a „köteles beszéd”-del kapcsolatos beszéd mögött.

„Mi csináltuk meg a köteles akciót is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, és mi összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó meg a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt, amelynek a vége a köteles tüntetés."

Mint ismert, 2002 márciusában a békéscsabai Ifjúsági Ház nagytermében tartott Fidesz-rendezvényen Kövér László alelnök 150 fő előtt érvelt egy magyarországi olimpia megrendezése mellett. „Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Ezeket a szavakat forgatták ki Gyurcsányék.

De nem ez volt az utolsó aljasság, amit a politikussá vált, későbbi baloldali miniszterelnök elkövetett. Gondoljunk csak a 2004. december 5-i negatív kampányra, a 23 millió románnal való fenyegetésre és így tovább.

Sikertelen sportminiszterség

Gyurcsány Ferenc 2003 májusa és 2004 szeptembere között volt a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

Másfél éves kormányzati szerepvállalása nem volt sikertörténet, még az Index is kudarcsorozatként jellemezte ezt az időszakot. Sőt ő maga is elismerte nemrég, hogy miniszterelnökké válását követően nem sokkal meg is szüntette a minisztériumot.

Bemutatkozásakor nem tagadta, hogy sportszakmai ügyekben nem járatos, ugyanakkor azt mondta, sikeres menedzserként próbál segíteni a szférán. Arról beszélt, hogy miniszteri tevékenységének középpontjában a gyermekek és az ifjúság kérdése áll majd, így próbál változtatni az eddig leginkább sportminisztériumként aposztrofált tárca megítélésén.

Gyurcsányt már Medgyessy bukását megelőzően leváltották. A sajtótálalgatások szerint Medgyessy azért vált meg tőle, mert elege lett túl kritikus hozzáállásából. Egy Magyar Narancs-cikk szerint arra figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy „a kormányzás négyéves politikai harccá fog válni. A sikerhez a politikai harcnak, mint létformának az elfogadása és alkalmazása kell”.

Kimutatta a foga fehérjét: A Medgyessy-puccs

2004. augusztus 18-án aztán Medgyessy Péter bejelentette, hogy távozik a kormány három tagja, Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, akinek utódja Szekeres Imre lesz; Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert Baráth Etele követi a poszton; és a kormányfő Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert is leváltotta. Ezt követően a koalíciós megállapodás értelmében felkérte az SZDSZ-t, hogy jelölje ki Csillag István utódját.

Kuncze Gábor, az SZDSZ akkori elnöke közölte, hogy a párt ragaszkodik a miniszterhez, így nem jelöl mást a posztra, valamint elmondta, hogy az SZDSZ részéről nincs meg a kellő bizalom a miniszterelnök iránt, nem látják, hogy az általa javasolt változások jobb kormányzati munkát eredményeznének, egy ilyen átalakításnak pedig nem hajlandóak a miniszterüket feláldozni.

Augusztus 19-én Medgyessy Péter bejelentette: amennyiben a koalíciós partner SZDSZ aznap estig nem biztosítja őt a bizalmáról, augusztus 26-ig meg kell teremteni a feltételeit egy új kormányfő megválasztásának, ugyanis távozik miniszterelnöki posztjáról.

Ekkorra azonban az MSZP is kezdett kihátrálni Medgyessy mögül, nem csak az SZDSZ. Kovács László MSZP-elnök bejelentette: a nagyobbik kormánypárt sajnálattal és megértéssel vette tudomásul, hogy a miniszterelnök az SZDSZ bizalmának hiánya miatt nem kívánja továbbra is betölteni a miniszterelnöki posztot. Hogy a háttérben milyen machinációk történtek a Gyurcsány–Dobrev–Apró-klán részéről, azt csak sejteni lehet.

Így került Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki székbe. A kormány 2004. október 4-én tette le a hivatali esküt, és egészen 2009. március 21-ig ő töltötte be a kormányfői pozíciót.

miniszterelnökségének kínos ügyei

A kormányzati negyed

A kormányzati negyed építéséről 2006 decemberében döntött a Gyurcsány-kormány. Bár a helyszín kiválasztását célzó pályázaton nagy volt a tülekedés, a kormány végül anélkül döntött a Nyugati pályaudvar mögötti terület mellett, hogy bárki is belenézett volna a MÁV ingatlan-nyilvántartásába. Ez a mulasztás megpecsételte a projekt sorsát.

2007-ben jelentette be a kormány, hogy az összes minisztériumot új épületekbe költöztetik a Nyugati Pályaudvar mögé, azonban hosszas tervezgetés és rengeteg pénz elköltése után ebből semmi sem lett. A 2009 májusára kitűzött átadási határidőt ugyanis tiszta tulajdonviszonyokkal is nehéz lett volna tartani, ám a tulajdoni lapokon lévő széljegyek hálójában gyakorlatilag lehetetlenné vált a terv kivitelezése.

A kormányzati negyed terveire 9,5 milliárd forintot költöttek, és még a projekt leállítása után is kifizettek rá mintegy 3,8 milliárd forintot.

A Sukoró-ügy és Gyurcsány meggyanúsítása

2007-ben egy amerikai befektetőcsoport tervezett egy komplex turisztikai fejlesztést Magyarországra. A King’s City fantázianevű projekt vezetői Ronald S. Lauder és Fred H. Langhammer 1,4 milliárd euró összköltségű beruházásban gondolkodtak.

A luxusszálló, a gyógyfürdő, a konferencia- és koncertközpont, a golfpálya és a szabadidős park mellett egy „amerikai típusú megakaszinó” is szerepelt a terveik között. A megfelelő terület felkutatásával és a kormányzati kapcsolatok ápolásával Joáv Blum izraeli–magyar kettős állampolgárt bízták meg.

Blum 2007 első felében meg is vásárolt két albertirsai földterületet, egy gyümölcsöst és egy közművesített telepet, 2008 februárjában pedig előszerződést kötött egy pilisi ingatlanra. A pilisi telek 2008 júliusában került végleg a tulajdonába; ekkorra már világossá vált, hogy a King’s City nem itt fog megépülni, a pilisi területre cserealapként volt szüksége az üzletembernek. Mind az albertirsai, mind a pilisi földek meglehetősen csalárd módon került Blumhoz. Az üzletember először színlelt ajándékozási szerződést kötött a tulajdonosokkal a területek töredékére, csak ezután vásárolta meg az egészet. Erre azért volt szükség, mert ha Blum „külsősként”, nem pedig „tulajdonostársként” tesz ajánlatot az ingatlanokra, akkor megnyílt volna az állam elővásárlási joga. A machinációért Blum ügyvédjét, V. Bálintot jogerősen pénzbüntetésre ítélte a bíróság.

kapcsolódó

• 

  Az MSZP-SZDSZ ősbűnei: A sukorói kaszinóváros

  Gyurcsány nem tehetett róla

2007 végén a King’s City befektetői tárgyalásokat kezdeményeztek az illetékes minisztériumokkal. A pénzügyminiszter ez idő tájt írt ki koncessziós pályázatot a közép-magyarországi régióban I. kategóriás kaszinó üzemeltetésére. Blumék ezen valamiért nem akartak elindulni, gazdasági és jogi tanácsadóik aggályaira hivatkoztak, de elképzelhető, hogy a Hajógyári-szigeten tervezett konkurens beruházástól szerettek volna távol maradni.

Mivel a jogszabályok szerint egy régióban csak egy ilyen kaszinó működhetett, másik ingatlan után kellett nézniük. Ekkor bukkantak a Velencei-tó északi partján fekvő 70 hektáros állami területre, és elhatározták, hogy telekcsere útján próbálják megszerezni.

A folyamat felgyorsítása érdekében Lauder, Langhammer és Blum 2008. május 21-én a Parlamentben találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Bajnai Gordon fejlesztési miniszterrel, Markó Andrea pénzügyminisztériumi államtitkárral (ő szintén vádlott volt az ügyben, de felmentették) és Tátrai Miklóssal, a Magyar Államkincstár vezérigazgatójával.

A kormány elvi támogatásáról biztosította a projektet, a találkozóról készült összefoglaló szerint Tátrai feladata lett előkészíteni „a Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog-rendezés)”.

Utóbb e feljegyzés miatt gyanúsította meg az ügyészség Gyurcsányt, mondván, hivatali helyzetével visszaélve utasította a cserére Tátrait. Tátrai azonban azt vallotta, hogy az MNV-ben a miniszterelnöki felhívást pusztán úgy értelmezték, vizsgálják meg, hogy van-e törvényes lehetőség a cserére.

De az igazi trükk az volt, hogy az MNV 2008. július 30-án a Perfekting Kft. értékbecslése alapján kötött szerződést Joáv Blummal. Az állam sukorói területeit 1 milliárd 84 millió forint értékben, Blum albertirsai és pilisi ingatlanait 787 millióért számították be a cserébe, így az üzletember különbözetként 297 millió forintot fizetett az államnak. A szerződéses értékekkel kapcsolatban akkor merült fel kétely, amikor az ügyészség értékbecslője Joáv Blum Pest megyei telkeire jóval alacsonyabb, a sukorói területre pedig lényegesen magasabb árat hozott ki.

Az ügyészségi értékbecslés azonban az albertirsai és pilisi ingatlanok értékét 194 millió forintra tette, míg a sukorói területét 1 milliárd 718 millióra. A büntetőbíróság a szerződéses árat és az ügyészség által megállapított értéket összevetve jutott arra a következtetésre, hogy az MNV vezetői a szerződés teljesülése esetén 1 milliárd 227 millió forintos kárt okoztak volna a magyar államnak.

 

Hogy mennyire a bukott miniszterelnök szívügye volt a projekt, azt jól mutatja, hogy a beruházást 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemeltté nyilvánította, ám júniusban Bajnai Gordon már miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Kúria végül 2017-ben három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit.

A Moszkvai kirendeltség ügye

A Gyurcsány-kormány 2005-ben döntött a komplexum eladása mellett. Ezt azzal magyarázták, hogy a lerobbant állapotú épület fenntartása drága, ráadásul nincs is rá szükség, vagyis a szokásos szocialista vagyongazdálkodás esetét láthattuk.

Fontos hangsúlyozni, hogy a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség (Kerki) a valóságban az eladásakor, 2008-ban a magyar állam legnagyobb külföldi ingatlana volt.

A 17 ezer négyzetméteres ingatlant 23,7 millió dollárért adták el egy Viktor Vekszelberg nevű orosz milliárdoshoz köthető offshore cégnek. A vevő nem sokkal később már ennek az összegnek a négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább az ingatlant az orosz államnak. Akkor egy 108,7 millió dolláros értékbecslés készült. Az ügylet miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.

Az ingatlan eladása miatt még 2011-ben tanúként hallgatták ki a Gyurcsány-kormány egykori minisztereit, többek között Bajnai Gordon korábbi gazdasági és fejlesztési minisztert, későbbi miniszterelnököt is.

Korábbi kormánytagokat, ismertebb szocialista politikusokat azonban nem gyanúsítottak meg az ügyben.

A Kreml közelében fekvő épülettel kapcsolatos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárásnak 7 vádlottja volt: közöttük Székely Árpád volt moszkvai nagykövetként, Horváthné Fekszi Márta korábbi külügyminisztériumi államtitkárként, Tátrai Miklós egykori Magyar Nemzeti Vagyonkezelő-vezérként, Császy Zsolt MNV-privatizátorként, Morvai Attila (szintén MNV, jogi és vagyonhasznosítási igazgató), Bodnár Terézia (MNV, ingatlanvagyonért felelős igazgatóhelyettes), valamint Solymosi Ilona volt MNV-jogmenedzser.

A Fővárosi Ítélőtábla végül 2017-ben jogerősen felmentette Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és hat társát a Kerki értékesítése ügyében indult perben. A táblabíróság döntésével helyben hagyta az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletének érdemi részét.

Őszödi beszéd és zavargások

E helyütt nem beszélünk az őszödi beszédről és az azt követő rendőrattakról, hiszen már sok mindent elmondtak róla, és mi is sokat foglalkoztunk vele itt, a Kontra felületén. Annyit azonban érdemes most is  megjegyeznünk, hogy az október 23-i események jól tükrözték az Apró-villában honos módszert, amit 56-ban sajátított el a család.

kapcsolódó

• 

  Az Apró-villa titkai - Apró Antal

  A Kontra új sorozatának első részében bemutatjuk Apró Antal életútját, aki elsőként tette fel a politikai térképre a családot, amelyik most újra a hatalom megszerzésére sóvárog.

Az eredményekről annyit, hogy a 2006-os zavargásoknak 167 sérültje volt (köztük 17 rendőr és 5 külföldi), és 33-an szorultak kórházi kezelésre.

Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is.

Épp a tegnapi napon hunyt el Nagy László, a 2006-os rendőrterror azon áldozata, akinek kilőtték a szemét.

Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, mivel a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőröket – néhány kivétellel – nem lehetett azonosítani, így csupán hat rendőr ellen emeltek vádat 2007 áprilisáig.

Gazdasági válság és bukás

Ami viszont leginkább kifogott Gyurcsányon, az magának a kormányzásnak a hiánya volt. Ennek a legjobb próbája a 2008-as gazdasági válság volt. Ebben az időben Magyarország valamennyi gazdasági mutatója zuhanórepülésnek indult. A helyzetet súlyosították a lakosság és az önkormányzatok elszabaduló devizahitelei, amelyet a most épp okoskodó Gyurcsány az IMF-től és a Világbanktól felvett hitellel igyekezett kezelni – és mint tudjuk: sikertelenül.

2009 tavaszra fogyott el végleg a levegő Gyurcsány Ferenc körül, aki márciusban, az MSZP kongresszusán jelentette be lemondását.  A 2008-as koalíciós szakítást és a kisebbségi kormányzás első néhány hónapját ugyan még túlélte Gyurcsány kormánya – az SZDSZ segítségével még a költségvetést is sikerült elfogadtatniuk –, de a gazdasági válság kezeléséhez már nem maradt elég erejük.

Gyurcsány Ferenc tehát végül március 21-én, az MSZP tisztújító kongresszusán jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról. „Sokan mondják, hogy az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem" – indokolta távozását Gyurcsány, aki akkor még úgy tervezte, hogy pártelnökként továbbra is a politika első vonalában marad, sőt maga is segít megkeresni utódját. Ahhoz azonban jó pár évnek el kellett telnie, hogy valóban újra odakerüljön.

Magyarázata szerint azért hozta meg ezt a döntést, hogy az MSZP még hatékonyabban tudja a jövőben kezelni a válságot, és hogy a kormány valóban nagyarányú, érdemi lépéseket hajthasson végre. A másik szempontja az volt elmondása szerint, hogy javítsa az MSZP esélyeit a 2010-es választásokon. Ekkorra mindez ugyan már késő bánat volt, de minimálisan mégis javíthatott az MSZP esélyein.

Így jutott el a pápai szegénylegény a politika csúcsára és vissza. Trükkök százaival szerezte meg a pozíciót, de a kormányzás végül kifogott rajta.