Az Apró-villa titkai - Gyurcsány Ferenc, 1. rész

• Gyurcsány Ferenc nem örökösként, hanem a házassága révén lett a Szemlőhegy úti villa lakója, és mind a gazdasági, mind a politikai révbe érésében jelentős szerepet játszott a Dobrev Klárával kötött frigy, ahogy erről a korábbi részekben már beszámoltunk.
• Gyurcsány Ferenc, a tehetséges, de gátlástalan pápai munkásgyerek a KISZ-t és a kommunisták közé való besorolást látta a nyomorból kivezető lehetőségnek.
• KISZ-es, majd demiszes karrierjét hátrahagyva a Bajnai családtól tanulta a privatizációs trükköket, amelyeket aztán a saját cégében, a korábban már sokat emlegetett Altusban is kamatoztatott.
• Az Altus – néhány komolyabb privatizációs ügyletet követően – a Magyaróvári Timföld és Műkorund Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1995-ös megszerzésével ért a csúcsra, és szerzett meg egy évente sokmilliárdos árbevételt produkáló ágazatot az anyós, Apró Piroska hathatós közbenjárásával.
• De érdemes megemlíteni az Aldo Kft.-t is, amelyen keresztül Gyurcsányék hozzájutottak a belvárosi Szalay utcai ingatlanokhoz. Ezeket a volt miniszterelnök végeredményben ingyen szerezte meg, hiszen az állami tulajdonú Közlönykiadó Kft.-vel történő átépíttetés és bérbeadás bőven visszahozta az ingatlanok árát.
• Gyurcsány cégei közül nem maradhat ki a Fortus Rt. sem, amely több gyanús ponton is összeérni látszik az olajszőkítésből meggazdagodó, maffiaként működő, Portik Tamás nevével fémjelzett Energol Zrt.-vel.

Folytatjuk az Apró-villa lakóinak bemutatását. Sorozatunk korábbi részeiben megvizsgáltuk Apró Antalt, Apró Piroskát és Dobrev Klárát is. De miért hagynánk ki épp a legjelentősebb személyiséget, azaz Gyurcsány Ferencet a sorból?! A bukott miniszterelnök útja annyiban más, hogy ő nem örökösként, hanem „beházasodva” került a villába. De erről majd később.

Előbb nézzük végig a baloldal régi-új vezérének Apró-villáig vezető életútját!

Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. Édesapja, idősebb Gyurcsány Ferenc lecsúszott polgári család leszármazottja volt, akinek az apja (vagyis az exminiszterelnök nagyapja) kártyaadósság miatt főbe lőtte magát, ezért ötéves korától félárván nőtt fel. Ez a szomorú gyerekkor rányomta a bélyegét az idősebb Gyurcsány egész életére. Nem kell pszichológusnak lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy idősebb Gyurcsány Ferenc  jól láthatóan egész életében hordozta, és nem tudta kiheverni ezt a traumát.

A bukott miniszterelnök édesapja több, kisebb bűncselekmény elkövetője volt, főként lopások és munkakerülés miatt még a börtönt is többször megjárta.

Az iratok tanúsága szerint idősebb Gyurcsány Ferencet 1979. november 19-én például a Pápai Járásbíróság mint különös visszaesőt egyrendbeli lopásért és egyrendbeli, kisebb értékre elkövetett lopásért 11 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől.

A dokumentumból azonban az is kiderül, hogy az egykori miniszterelnök apjának nem ez volt az első közelebbi találkozása  az igazságszolgáltatással, így szólnak a korabeli bírósági iratok:

„[…] többször volt büntetve, utoljára a Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1977. november 21-én jogerőre emelkedett összbüntetési ítéletével lopás bűntette és más bűncselekmények miatt egy év és három hónapi szabadságvesztésre ítélte, és a büntetésből 1978. augusztus 13-án szabadult.”

Az 1979. november 19-én hozott ítélet kitért arra is, a vádlott rendszeresen és nagymértékben fogyasztott szeszes italt, ezért alkoholistának volt tekinthető.

Gyurcsány Ferenc vádlott teljes egészében beismerte a terhére rótt cselekmények elkövetését, és azokat ittasságával magyarázta

– állt az egyik ítéletben, és emiatt a szabadságvesztés ideje alatt el is rendelték a későbbi kormányfő apjának kényszergyógyítását. Azaz olyan büntetést kapott, amely kifejezetten a kóros alkoholfüggőknek rendelnek el.

A bukott miniszterelnök édesapjáról több ízben elmondta azt is, hogy amellett, hogy ivott, szélsőséges nézeteket is vallott: szimpatizált a nácikkal, sőt a karját is lendítette a szobában. Friderikusznak arról is beszámolt, hogy a férfi nem találta a helyét, gyűlölte a rendszert.

A volt miniszterelnök egy 2020-as Facebook-bejegyzésben, Pokorni Zoltán vallomását követően az alábbiakat tette közzé hatásvadász szándékkal:

„Apám nem egyszerűen nagy hóhányó volt, hanem dörzsember. Dörzsölte az életet, a tisztességét, az őszinte szeretetet. Időnként törte is. Ezer munkahelye volt. De jobban szerette a léhaságot, mint a kötelezettséget, a családot. Rosszul, de beszélt németül. Pápán az osztrák tévét grazi tévének mondták. Azt nézte. Imádta a nácikról szóló dokumentumfilmeket. És lendítette karját. Nem értettem. Semmit nem értettem. Anyám fonónő volt. Apám helyett is ő dolgozott és vigyázott ránk. Ő hangosan kiabált ilyenkor, hangja betöltötte a szoba-konyhás cselédlakást. Mellette álltam, de nem értettem mi történik valójában. Ma már értem. Az élet nem szimpla genetika.”

A szülei viszonyáról sokat elárul az alábbi idézet is: „Emlékszem, apám el-eltűnt, majd betoppant, hogy szegény anyám megint megbocsáthasson neki". Az írás vége felé pedig így vall: „Apám nem tudott beosztani semmit, elvert, elherdált mindent".

Gyerekkori nélkülözés

Gyurcsány korábban említett, nemrégiben elhunyt édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke volt, egy helyi gyárban dolgozott egész életében.

A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nevű nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészben, amelyben velük együtt több szegény család is lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkoriban felépült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.

Ennek kapcsán mesélt arról Gyurcsány Ferenc Friderikusznak egy 2015-ös interjúban, hogy többek közt ezen élménye miatt hitt a szocializmus eszményeiben.

„Az, hogy az én anyám, aki soha nem tudott volna magának lakást venni – ezt onnan láttam és egy szoba-konyhában voltam – egyszer csak tizenhárom éves koromban beköltöztünk egy olyan lakásba, ahol volt fürdőszoba, igaz, hogy olajbojler és az apám, aki nem szerette a rendszert, a beköltözés napján elsírta magát az örömtől.”

De visszatérve főszereplőnkhöz, a kis Feri aztán a jó nevű pápai Zalka Máté Általános Iskolában tanult. Jó tanulmányi eredményei miatt felfigyelt rá az osztályfőnöke, aki beadta a jelentkezését egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak nyújtott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumba.

Állítása szerint a tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg. 

Már gimnazista korában megmutatkozott Gyurcsány Ferenc agresszív, összeférhetetlen természete, hiszen egy elfajult vita miatt végül nem az Apáczaiban, hanem Pápán, a Türr István Gimnáziumban érettségizett.

A középiskola után a tanulmányait így végül pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, és 1984-ben főiskolai, majd a Közgazdaságtudományi Karon levelező hallgatóként egyetemi diplomát szerzett.

A már emlegetett, Összezárva Friderikusszal című műsorban elmondta, hogy ő az első értelmiségi a családban.

A szakdolgozatai rejtélyes eltűnéséréről később ejtünk szót, de az egyetemi időszakáról érdemes még itt megjegyezni egy érdekes történetet. A Pécsi Egyetemen oktató és korábban még fideszes, mára azonban – a Párbeszéd színeiben – épp Gyurcsány mellett politizáló Mellár Tamás tanította a későbbi miniszterelnököt, és elmondta, hogy a pártközpontból telefonáltak le neki, hogy „figyeljen oda”, amikor Gyurcsány elvtárs ment vizsgázni.

A Párt jelentette a kiutat

A közélet iránti aktivitása már korán jelentkezett, hiszen már 1986-ban a KISZ  pécsi elnökeként mutatja be a Magyar Ifjúság. Ekkor arról írnak, hogy közadakozásból valósult meg egy klubhelyiség.

De Gyurcsány gátlástalanságát és törtetését megismerve, érthető, hogy már az ifjú KISZ-es sem érte be egy vidéki szervezeti elnökséggel, és rövidesen az országos ifjúsági szervezet alvezére, a KISZ KB alelnöke lett.

Ebben az időben különböző torzsalkodások következtében kikerült a vezérkarból, majd a KISZ megszűnését követően egy 1989-es Népszabadságban már a Demisz alelnökeként hivatkoznak rá.

A konspiráció, a füstös szobákban való szervezkedés már akkor is jól ment Gyurcsánynak, hiszen arról számolt be a lap, hogy a későbbi miniszterelnök igyekezett kis csapatával megújítani a Demiszt, de mivel ez nem sikerült, inkább kiugrott onnan. Gyurcsány persze innen sem távozott üres kézzel, de ezen nem lepődünk meg.

A tanácsadó

Állítása szerint egy rossz élményt követően egy időre szakított az aktív politizálással. 1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. A cég az állami vagyon privatizálásával foglalkozott, ami a korban melegágya volt a visszaéléseknek, a kiskapuk kijátszásának.

Így Gyurcsány jól tudta kamatoztatni a kommunizmusban szerzett komoly kapcsolatrendszerét, és elmondása szerint busás vagyonokhoz juttatta azokat, akik tudták, hogyan kell halászni a rendszerváltás zűrzavarában.

És ugye kik tudták volna jobban mindezt, mint azok, akik az elmúlt rendszerben felül voltak a ranglétrán, vagy épp a KISZ-ben mozogtak.

Egy korabeli újságcikk szerint például Gyurcsány működött közre a balatonaligai pártüdülő értékesítésében. Erről a kétes ügyletről korábban részletesen beszámoltunk a Kontrán.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Creditum nevű cég tulajdonosa abban az időben Bajnai György, Bajnai Gordon édesapja volt, vagyis jó eséllyel erre az időre nyúlik vissza a kettejük ismeretsége.

A privatizáció és az ezzel járó trükközések időszaka azért fontos, mivel Gyurcsány ebben az időben kötött szövetséget olyan további emberekkel, akik követték az MSZP-be és jelenleg is a DK keménymagjának számítanak.

A Pesti Srácok tényfeltáró cikkében beszámolt arról, hogy az egyébként jogilag törvényes jogutódnak nem számító Demisz, pontosabban az ernyője alá tartozó szervezetek hogyan játszották át ügyesen maguknak a KISZ-hez tartozó értékes állami vagyont, drága ingatlanok tömkelegét.

Részletes magyarázat helyett itt most csak annyit mondanánk, hogy a Demiszhez tartozó szervezetek mint törvényes jogutódok egy földhivatali trükkel magukénak írattak át az ingatlanokat, pedig ezek közül sok szervezetet akkor még be sem jegyeztek egyesületként a bíróságon.

Így jutott a Demisz ernyőszervezeten keresztül például értékes balatoni ingatlanokhoz számos későbbi MSZP-s vezéralakhoz, így például Varju Lászlóhoz vagy a néhai Kiss Péterhez köthető civil szervezetek.

Gyurcsány és Varju ismeretsége vélhetően egészen eddig visszanyúlik, és ügyeskedő módszereik is kísértetiesen hasonlítanak, tudniillik a bukott miniszterelnök is kiutaltatott magának – még KISZ-esként – egy zuglói lakást.

Egészen pontosan a következő történt. 1989 áprilisában, amikor a KISZ kongresszusa kimondta a szervezet megszűnését, és átalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszusává, Gyurcsányt a Demisz alelnökévé választották. A Fővárosi Tanács utolsó elnöke, Stadinger István ezért kiutaltatott  Gyurcsány Ferencnek egy zuglói, a Jurisics utcában lévő lakást.

Gyurcsány azonban, akit a kiutaló határozat szerint kifejezetten a KISZ „jogutódjánál”, a Demiszben betöltött magas tisztsége predesztinált a Fővárosi Tanács gesztusára, csupán 1989. június végéig volt a Demisz alelnöke, mivel összetűzésbe került a volt KISZ-esekkel, és ezért kilépett a szervezetből.

Azt követően, hogy az utódszervezet elajándékozta az ötvennégy hektáros csillebérci Úttörőtábort, és eladta a KISZ KB Duna-parti székházát is, óriási volt a felháborodás, és a volt KISZ-esek azt követelték, hogy Gyurcsány haladéktalanul adja vissza a számára kiutalt lakást.

Gyurcsány azonban bejelentette, hogy egy új ifjúsági szervezetet alapít, kitartott, és nem engedett a nyomásnak, nem adott vissza semmit. Jóval később, már a kétezres évek közepén a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntése mondta ki, hogy a Demisz nem volt a KISZ jogutódja, sőt, hatályosan létre sem jött soha.

Trükkök százai az üzleti életben is

Gyurcsány tanácsadóként is ott ügyeskedett, ahol csak tudott.  1992-ben alapította meg a későbbi busás vagyont hozó cégét, az Altus Zrt.-t. Hogy mi volt a valódi titok, arról majd később.

Gyurcsány jellemét jól mutatja, hogy akkori – második felesége –, Bognár Edina családja mecseki házának az árából alapította a vállalkozást, amely szintén a szocialista állami vagyon privatizálásból fejlődött. Gyurcsány bár ebben az időben nem politizált, de szépen kamatoztatta a kommunista rendszerben felépített kapcsolatrendszerét.

Talán emlékeznek a kedves olvasók a korábbi részből, hogy a pletykák szerint olyan hirtelen szabadult meg Gyurcsány Ferenc a második feleségétől, és váltott Dobrev Klárára, hogy az kis híján idegösszeomlást kapott.

 1994-ben került sor a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő, később a Gyurcsány–Dobrev-birodalom központját képező Szalay utca 4. szám VI–VII. emeleti ingatlanainak a megszerzésére, amihez persze szintén köthető volt privatizációs trükk.

Gyurcsány egy másik cégén, a később szintén az Altusba olvadó ALDO Kft.-n keresztül szerezte meg a két Szalay utcai ingatlant a Miniszterelnöki Hivataltól.

Az eljárás a következő volt: a privatizáció során a MeH Gyurcsány Ferenc Altus Rt.-jének értékbecslése alapján eladta a budapesti Szalay utca 4. két ingatlanát Gyurcsány Aldo Kft.-nek, mely később aztán apportként bevitte a két ingatlant az Altusba, miután az Altus – kisebb összegű értéknövelő beruházást követően – új értékbecslést készített, ezúttal már közel háromszorosára beárazva a kérdéses ingatlanokat.

Ezt az ingatlant az Altus Rt. körülbelül az értéke kétharmadáért vásárolta meg a Miniszterelnöki Hivataltól, majd az adásvételt követően az állami tulajdonú Közlönykiadó Kft.-vel közel százmillió forint értékben átépítette, végül utóbbi tíz évre bérbe vette. Vagyis végső soron Gyurcsány lényegében ingyen jutott hozzá a nagy értékű ingatlanhoz, sőt még hasznot is hajtott a bérleti díjból.

Az Altus korai korszakában végezte el az Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolási feladatait. De az igazi áttöréshez újra kellettek a régi komcsi kapcsolatok.

Az igazi sikerhez Szükség volt az Apró-klán segítségére

Az Altus 1995-ös évben „lőtt ki” igazán, amikor is 1995 novemberében megszerezte a cég az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, a Magyaróvári Timföld és Műkorund Zártkörűen Működő Részvénytársaság többségi tulajdonát. A vásárláshoz szükséges 705 millió kifizetéséhez pedig attól a Magyar Hitel Banktól vettek fel 700 millió forint hitelt, amelynek akkori elnöke Gyurcsány anyósa, Apró Piroska volt. Vagyis elég volt 5 millió forint önrész, azaz a teljes összeg mindössze 7 százaléka.

Apró Piroska, akit korábbi cikkünkből már megismerhettek, Horn Gyula kabinetfőnökéből lett a Magyar Hitel Bank igazgatótanácsának elnöke. Piroska mama így könnyedén elintézte, hogy a bank adjon hosszú lejáratú, nagyon kedvező kölcsönt a mosonmagyaróvári timföldgyár megszerzésére a lánya újdonsült udvarlójának, Gyurcsány Ferencnek cége, az Altus számára.

Arról már a korábbi részünkben beszámoltunk, hogy a család milyen értékhez is jutott a MOTIM-mal. Ne felejtsük, hogy még a tavalyi évben is igen szépen jövedelmeztek a MOTIM-hoz köthető vállalkozások.

• A MOTIM ZRt. tavalyi évben is 6 milliárd forintos árbevételt produkált.

• A MOTIM Kádkő Kft. árbevétele 4,8 milliárd forintra rúgott tavaly.

• A MOTIM Műkorund Kft. árbevétele is kilőtt, hiszen 17 milliárd forintos árbevételt értek el. De a többi cég sem szegénykedett, ami a cégcsoporthoz köthető volt.

Ezek több mint 20 évig a Gyurcsány családnak fiataltak, vagyis a 700 milliós hitelt vígan, könnyedén visszafizethették már az első években.

Az olajos ügyek

Gyucsány Ferenc másik botránnyal érintett cége, a Fortus Rt., amelyet az Altus és az MVM közösen alapítottak. Apró Piroska ekkor véletlenül épp az MVM tanácsadója volt.

A Fortus két olajtároló működtetésére jött létre, az Altus 9, a villamosművek pedig 11 millió forinttal szállt be az üzletbe. Azt tervezték, hogy az MVM beviszi a cégbe az összesen négymilliárd forintot érő két tárolót, amit állami pénzből nem sokkal azelőtt építettek. Az üzletet az Állami Számvevőszék akadályozta meg.

A cégben Gyurcsány Ferenc felügyelőbizottsági tag volt 1995 és 1997 között, majd néhány nappal épp az Energol-botrány előtt kiszállt belőle.

A Fortus Rt. azért vált hírhedté, mert közvetve köthető volt a gyilkosságra történő felbujtás miatt elítélt, súlyos bűnöző, Portik Tamáshoz és az olajszőkítéssel foglalkozó cégéhez az Energol Rt.-hez.

Az Energol Rt. egyik fő kőolaj-beszállítója az 1990-es évek közepén-végén az ETL Rt. volt, amely kapcsolatban állt a Fortus Rt.-vel.

A későbbi olajos eljárás egyik vádlottja, Kovács László 1997. május 13-án még tanúként azt vallotta az Országos Rendőr-főkapitányságon, hogy az energolos ügyben az ETL mellett szintén érintett Tóth Béla cége, a Monon Kft. legalizálta saját olajszállítmányait a Fortus Rt. papírjaival.

A férfi elmondta, hogy egy Gyurci nevű százhalombattai férfi, Tóth és annak ügyvédje, Zsiga Zsolt segítségével Fortus-iratokat szerzett, és hamis számlát nyitott a keszthelyi OTP-ben, így „a Monon betette maga alá a Fortust, hogy árumozgásokat tudjon igazolni".

Az Index 2008-ban készített egy interjút egy Milecz Zoltán nevű számlagyárossal, aki szintén arról számolt be, hogy több milliárd forint értékben állított ki hamis számlákat a Fortus Rt., tehát a korábban Gyurcsány érdekeltségébe tartozó cég nevében.

A korabeli cikk arról ír, hogy az Energol-ügy tárgyalásán kiderült, hogy papíron, tehát az Energol könyvelésében fellelhető számlák tanúsága szerint több milliárd forint értékű olaj került Fortustól az Energolhoz. Ezek a számlák ugyanakkor a Fortus könyvelésében nem szerepeltek.

A Fortus egykori vezetői a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy ismeretlenek visszaéltek az olajkereskedő cég nevével, hamis számlákat adtak ki a nevében. Milecz azt állítja, hogy ő 1996 után kizárólag a fortusos hamis számlákra állt rá. Állítása szerint azt nem tudja, hogy azok kinek a megrendelésére készültek.

Az energolos nyomozás során végrehajtott egyik házkutatás alkalmával Gyurcsány Ferenchez köthető offshore-iratokat találtak a rendőrök. Ezek az offshore-iratok a Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore-cég alapító okiratát jelentették, amit az olajmaffiát irányító Energol Rt. egy másik vezetőjének, Dékány Istvánnak a feleségénél, Dékány Irénnél tartott.

Gyurcsány párttársán és szövetségesén keresztül is kötődött az Energolhoz, hiszen Szűcs Erika, aki 1996 és 1998 között olajszőkítési ügybe keveredett, a fentebb már említett ETL Rt. felügyelőbizottsági tagja volt, majd később Gyurcsány Ferenc szociális- és munkaügyi minisztere volt. A volt minisztert soha nem vonták felelősségre az ETL Rt.-nél lelepleződött zűrös ügyek miatt, végül csak a kisebb szereplőknek kellett felelniük. Szűcs Erika a 2010 előtti ciklusban nemcsak miniszterként, de Miskolc alpolgármestereként és szocialista képviselőként, a párt választmányának elnökhelyetteseként és a párt etikai bizottságának elnökeként is feltűnt.