- Cikksorozatunkban felelevenítjük a rendszerváltozás előtti időszak egyik legnagyobb hatalommal bíró családjának történetét, akiknek sikerült átmenteniük mind a gazdasági, mind a politikai befolyásukból. Az egykor kormányzó, vezető politikai pozícióban lévő, mára pedig az ellenzéki oldalon döntő befolyással bíró Gyurcsány–Dobrev házaspár és a mögöttük lévő, a múlt rendszerből induló hátszelet jelentő Apró Antal és Apró Piroska életét és múltját nézzük végig.
- Ezt azért is tartjuk fontosnak, mivel a szimbolikus jelentőséggel bíró Apró-villa eladásával a család mintha igyekezne szabadulni a kínos és sok visszásságot tartalmazó múlttól.
- Apró Antal személyiségét jól jellemzi, hogy még a szintén áruló Kádár János is gyenge jelleműnek nevezte. Apró árva gyermekből tört fel a szocialista vezérkar legtetejére. Útközben persze elárulta az őt megmentő családot és a neki bizalmat adó főnökét, Nagy Imrét is.
- Jellemtelensége és karrierizmusa gyümölcsöző volt, hiszen a Kádár-rendszer megkerülhetetlen figurája, a Minisztertanács helyettese, majd az Országgyűlés elnöke is lett.
- Fő tevékenysége elsősorban a KGST-n belüli ipari kapcsolatokra irányult. Olyan egyezményeket látott el kézjegyével a Magyar Népköztársaság nevében, mint például a Barátság I. kőolajvezeték építése vagy például a magyar–szovjet alumínium- és timföldegyezmény.
- Vagyis véletlenül éppen jó ismerője volt annak az ágazatnak, amit a lánya és annak veje trükkök százaival, aprópénzért szerzett meg a család számára, és ezzel több mint 20 évig évente milliárdokat hozó üzletágat állított a família szolgálatába.
Kezdjük hát az elején! Ki is volt Apró Antal, aki a családot feltette a politikai térképre, és ha nem is túl szép, de kétségtelenül híres vagy inkább hírhedt nevet szerzett a magyarországi politikában famíliájának?
Apró Antal állami árvaként nőtt fel. Miután túlesett szobafestő-mázolóként a tanoncévein, 1930-ban Szegedről Budapestre költözött, és belépett a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségébe. Ő volt az egyik szervezője az 1933-as nagy sztrájknak, és tagja lett az illegális kommunista pártnak is. Már ekkor letartóztatják, de "Nem tudnak rábizonyítani semmit, szabadlábra helyezik. De mint gyanús ember rendőri felügyelet alá kerül. A felügyelet csak a Horthy-rendszerrel együtt szűnt meg. Harcos esztendők következnek. Szervezője az 1935— 37. évi építőmunkás sztrájkoknak, majd a többi bérharcnak. — 1940-ig minden esztendőben."
Számol be egy 1948-as Szabad Nép, amikor Apró épp a Szaktanács új főtitkára lett.
Az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált, és ez év szeptemberében lett tagja az újjászervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének.
Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták – saját villájukban. Jó tett helyébe jót várj: az embermentő Tüdős Klárát a kommunisták kitelepítették, férjét meghurcolták, a fővárosba is csak férje halála után térhetett vissza. Villájukat elkobozták, Tüdős 1961-ben egy panellakásban rendezhette be otthonát Gál Éva szerint.
Apró Antal politikai karrierje már 1956 előtt üstökösként lőtt ki, hiszen már ekkor a Minisztertanács elnökhelyettese lett. A jogtalanul elítélt volt párttagok rehabilitálásával kapcsolatos határozat végrehajtását irányító bizottság, majd 1955 márciusa után a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság tagja lett.
Befolyásának fokozatos növekedését jelzi, hogy beszédet mondott Rajk László temetésén, sőt tagja volt az 1956-os, második Nagy Imre-kormánynak, méghozzá a minisztertanács elnökhelyetteseként. Ennek ellenére a hatalom megszerzése érdekében – Kádár Jánossal egyetemben – a forradalom árulója lett, amikor november 4-én az ungvári rádióban mondott beszédükben kihátráltak a forradalom mögül, és maguk mögött hagyták a társaikat.
„Ungvári rádió – 1956. november 4., 5:05
Nyílt levél a dolgozó néphez
Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink!
Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.”
Egy 1957-es győri beszédében már teljes irányváltásról tanúskodik, hiszen "Emellett azonban tompábbra is döntő feladat az ellenforradalom teljes felszámolása, a munkáshatalom megszilárdítása. A kormány eltökélt szándéka, hogy megszünteti a múlt hibáit, igazi proletárdiktatúrát valósít meg."
1958-ban már ő volt az, aki bejelentette Nagy Imre és mártírtársai kivégzését a parlamentben. A halálbüntetésüket Apró a „nép jogos elégtételének” nevezte.
Az árulásért nem maradt el a hála sem, hiszen Aprót Kádár János helyettesének és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának élére nevezték ki. Ebben a szerepkörében „sok száz nemzetközi szerződésen” olvasható a neve.
Ebben az időben juthatott a Szemlőhegy utca 42. szám alatti rendkívül értékes, a Holokausztot is megjárt - Sebestény Aladártól és nejétől, Grünwald Rózától államosított villához is. És lett Kádár szomszédja.
A Kádár-rendszerben szinte végig tagja az országgyűlésnek és a kormánynak. 1971. május 12-én felmentették addigi tisztségeiből, és az Országgyűlés elnökévé választották – ezt a pozíciót is több mint egy évtizedig, 1984 decemberéig töltötte be.
Apró számos nemzetközi ipari, KGST-n belüli lényeges ügyben járt el a Magyar Népköztársaság nevében. A 75 születésnapjára írt gyomorforgató Népszabadság-cikk beszámol arról, hogy például ő írta alá magyar részről a Barátság I. kőolajvezeték építését.
De ebből a cikkből az is kiderült, hogy többek közt a gyermekének és unokájának is busás hasznot hozó alumíniumipar jó ismerője volt, hiszen az ő vezetésével folytak azok a tárgyalások, amelyek végén 1962-ben létrejött a magyar–szovjet timföld- és alumíniumegyezmény – áll a Népszabadság életútjára történő visszaemlékezésében.
„Feladatköre szerint az újjáépítést, az ellátást segítette. S innen már –miniszterelnök-helyettesként – csak egy lépés választotta el élete főművétől, hogy részese, s gyakran tevékeny kezdeményezője lehessen a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének, s ezen belül is, elsősorban a magyar–szovjet árucsere-forgalmi, kooperációs műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok kiterjesztésének.”
Kikövezett úton
Ez amiatt is érdekes, mert ezek szerint Apró Antal is jól ismerhette azt az alumíniumipari ágazatot, amelyikből aztán lánya, unokája és veje megalapozta magát anyagilag.
Mint ugyanis ismeretes, Gyurcsány–Dobrev–Apró-klán éppen ebben az iparágban érte el a legnagyobb sikereit és tett szert busás vagyonra, köszönhetően a rendszerváltást követő esztelen privatizálásnak.
Korábbi videónkban beszámoltunk arról, hogy hogyan is jutott Gyurcsányék családi cégének tulajdonába a Magyaróvári Timföld és Műkorund Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Apró Antal lánya, Apró Piroska a fentebb már részletezett hatalom közelében nőtt fel, így vélhetően jól ismerte a szocialista vezérkar színe-javát még a múlt rendszerből. Nem csoda, hogy éppen őt választották meg Horn Gyula kabinetfőnökének az 1994-es kormányváltás idején. Ugyan végül csak pár hónapig töltötte be ezt a tisztséget, ez a kiterjedt kapcsolatrendszer biztosan nem ártott neki, hiszen nem sokkal később őt választották a Magyar Hitel Bank vezérigazgatójának.
A történetünk szempontjából ennek azért van jelentősége, mert Piroska mama ebből a pozícióból valószínűleg könnyedén el tudta intézni, és el is intézte veje cégének, az Altusnak azt a rendkívül kedvező 700 millió forintos hitelt, amit a mindössze 5 milliós önrésze mellé kellett felvennie a fent említett timföldgyár megvásárlásához.
Így juthatott a család privatizáció útján épp a szocialista kormányzat ideje alatt, 1995-ben egy sok milliárd forintos értéket képviselő hatalmas vagyonhoz.
Nézzük, hogy ez pontosan mit jelent a számok nyelvén:
- A MOTIM ZRt. tavalyi évben is 6 milliárd forintos árbevételt produkált.
-
A MOTIM Kádkő Kft. árbevétele 4,8 milliárd forintra rúgott tavaly.
-
A MOTIM Műkorund Kft. árbevétele is kilőtt, hiszen 17 milliárd forintos árbevételt értek el.
De a cégcsoporhoz tartozó többi cég sem panaszkodhat.
Gyurcsányék több mint 20 évig voltak a cég tulajdonosai, Fletó egészen pontosan 2017-ben adott túl a MOTIM-ben lévő érdekeltségein, de érdekes módon olyanoknak adták el a céget, akik már az 1990-es évek óta együtt üzleteltek a családdal.
No, de visszatérve a mostani cikkünk hősére, hogy pozitívat is mondjuk Apró életútjáról, 1978. január 5-én ő vette át az amerikai külügyminisztertől a hazatérő Szent Koronát.
Apró komolyan hitt a kommunizmusban, ez jól látszik a Népszabadság fentebb emlegetett, a 75. születésnapjára megjelent visszaemlékezéséből is, amit épp a Szent Korona hazatérte idején mondott:
„Sok ezer harcostársamat, s engem magamat is hányszor, de hányszor ítéltek hosszú, keserves börtönévekre a bíróságok, a magyar szent korona nevében. S lám, most nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy nemzetem nevében, örök megőrzésre, átvegyem e fejedelmi ereklyét.”
Az öreg Apró nem vonult ki teljesen, hiszen nyugdíjas éveiben Magyar–Szovjet Baráti Társaság elnökeként tette a dolgát jó kommunista módjára.
Apró Antal 1994-ben halt meg. A család és a villa története ezzel még nem ért véget, hamarosan folytatjuk.
