- Hogyan értékeled az amerikai elnökválasztást? Menyire számítottál ilyen eredményre?
Várható volt, hogy szoros eredmény lesz, ezt így utólag kijelenteni talán evidensnek tűnik, de annyiban mégsem az, hogy a balliberális média és a közvélemény-kutatók hónapokon keresztül azt sugallták, hogy itt egy sokkal határozottabb Biden-győzelemre lehet számítani.
Ehhez képest azért a szakmai körökben tudni lehetett, hogy szorosabb lehet a végeredmény, mert nem lehetett tudni, hogy pontosan hány rejtőzködő Trump-szavazó van és hányan vannak olyanok, elsősorban latinók és afroamerikaiak körében, akik a sztereotípiák ellenére végül Trump-ra szavaznak.
És be is jött ez a várakozás, mert ugyan a statisztikák szerint még mindig a demokratákra szavaz a latinók és az afroamerikaiak többsége, de Trump jelentősen növelni tudta a támogatói számát ezekben a körökben is.
Az a várakozásom, amely szerint valójában többen támogatják Trump-ot, mint amennyire ez látszik a közvélemény-kutatásokból, teljesen bejött.
Azt is mondhatnánk, hogy ahhoz képest, amilyen lesajnáló eredményt jeleztek előre a republikánusok számára, Trump nagyon szép szavazatszámot kapott.
- Mennyire normális az, hogy ennyit kell várni a szavazás lezárását követően az eredményhirdetésre? Tudsz-e ilyenről még az amerikai történelemből?
Emberemlékezeten belül a legerősebb ilyen példa a 2000-es választás, a floridai eset miatt. Az abból a szempontból volt durvább, hogy egészen december 10-ig elhúzódott a pereskedés, amikor is végül a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Bushnak ad igazat.
A mostani választás során kaptunk lényegében négy „Floridát”. Most épp Florida-ban minden szépen lezajlott, azonban volt helyette egy olyan Arizona, ahol kijelentették a végeredményt, még mielőtt összeszámolták volna a szavazatokat. Volt egy olyan Nevada, ahol egyszer csak azt mondták a szavazatszámlálók, hogy ők akkor most hazamennek pihenni és holnap folytatják a számlálást.
Mindemellett kaptunk továbbá egy Pennsylvaniát, ahol azt mondták, hogy nem nyúlnak hozzá a levélszavazatokhoz, amíg nem számolják meg az egyéb voksokat, és addig fogadják még a levélszavazatokat is.
Az egyik per éppen erről szól, amit a Trump-stáb indított, hogy pontosan meddig fogadhattak volna levélszavazatot?
Kaptunk egy Michigant is, ahol állítólag a Trump-kampánystáb tagjait nem engedték be a szavazatszámláló helyiségbe megfigyelni.
Ezek miatt sokan csalódtak a választási rendszerben, hiszen kaotikussá és bizonytalanná vált a szavazatszámlálás menete. Ennek fő oka pedig az, hogy nincs egységes szabályozási rendszer, az ugyanis eltérő államonként.
De ahogy Florida a 2000-es választásból megtanulta a leckét, és azóta látható, hogy most flottul tudta le a választást, úgy ezek a tagállamok is kiküszöbölhetnék az anomáliákat.
- Hogyan lehetséges az, hogy a világ vezető országában, sokszor vezető demokráciának nevezett országában nincs egy egységes választói névjegyzék? Igaz az, hogy így akár halottak és illegális bevándorlók is szavazhatnak?
Két sajátossága van az Egyesült Államoknak, ami problémát okoz: az egyik az, hogy egy föderatív államról beszélünk, tehát eltérő szabályok vonatkoznak arra, hogy például levélszavazatot meddig lehet feladni. A vita egy része most arról szól, hogy el lehet-e fogadni november 3. után beérkező levélszavazatokat. Hiszen olyan tagállam is volt, amelyik elfogadta 5-ig, 6-ig ezeknek a beérkezését. És van olyan tagállam is, amelyik elfogadja az olyan szavazatoknak is a beérkezését, amelyiken nincs postai bélyegzés.
Mivel más-más szabályok vannak az egyes tagállamokban, ezért benne van a pakliban a félreértéseknek és az ilyen diszkrepanciáknak a lehetősége.
A másik sajátossága az Egyesült Államoknak, hogy nagyon mobil a társadalom, azaz előfordulhat, hogy egy-egy állampolgár több tagállamban is szavazóként be legyen jelentve egyszerre. Például megszületik az egyik államban, iskolába mondjuk egy másikban jár, dolgozni pedig elmegy egy harmadikba. És így tovább.
Emiatt előfordulhat, hogy több állam választási jegyzékben is szerepel egy-egy állampolgár. Mert ugyan megvan a mód ennek a rendezésére, de ez mind papírmunka elintézni.
Itt ismét a föderatív államszerkezet sajátosságát érdemes megemlíteni: nincs szövetségi (össznemzeti) szavazó-regiszter, az adatbázisokat a tagállamok külön-külön vezetik, és ha az illető egy adott államközi költözéséről nem értesíti az érintett államok illetékeseit, akkor utóbbiak nehezen tudják frissíteni adatbázisaikat.
- Mennyire tartod valósnak Trump összehangolt csalásra vonatkozó vádjait? Csak a keserűség szól belőle, ahogy a demokraták állítják, vagy elképzelhetőnek tartod, hogy valóban történt összeesküvés a republikánus elnök ellen?
Itt az egyes visszaélések mellett alapvetően három dolog volt a republikánusok ellen:
a média, a közvélemény-kutatók és a nagy techcégek.
Ezek között azonban elképzelhetőnek tartom az összekacsintást.
A demokraták ezt a Trump-ellenes hangulatot a programjukra is kiterjesztették, hiszen például nem tudjuk, hogy Biden hogyan tervezi kezelni a koronavírus-járványt, csak azt tudjuk, hogy kritizálja a Trump-tervet.
Ezzel pedig ráerősítettek arra az össztársadalmi képre, hogy Trump rosszul kezelte a koronavírus-járványt, holott az nem is az ő feladata lett volna, hanem elsősorban a tagállamoké.
És bár messze nem volt tökéletes a kommunikációja, több demokrata kormányzó is azt mondta, hogy megkapott minden támogatást a szövetségi kormánytól.
Közben a Pfizer érdekes mód a választást követő hétvége után jelentette be, hogy mindjárt elkészül a vakcinával. Mindenféle összeesküvés-elmélet vagy politikai részrehajlás nélkül belátható, hogy utóbbi fejleménynek jóval több köze van az eddig hivatalban lévő elnökhöz, mint ahhoz a személyhez, aki most még csak készül elnöki hivatalba lépni.
Visszatérve a közhangulatra, fontos tény is, hogy a levélszavazatokat korábban, szeptemberben és októberben is feladhatták már, amikor még nem ment le valamennyi vita a két elnökjelölt között. Könnyen lehet, hogy ha meghallgatták volna a második vitát, akkor másképp döntenek a bizonytalan levélszavazók.
A média Trump-al szembeni kettős mércéjét jól mutatja az is, hogy míg most Trump felelőtlenségéről és a közbizalom megingatásáról beszélnek annak kapcsán, hogy a republikánusok megtámadták több államban a választási eredményt, azzal semmi bajuk nem volt, amikor Hillary Clinton éveken át azt szajkózta, hogy elcsalták tőle a választást.
- Donald Trump azt mondta, hogy rengeteg pert fognak indítani. Mennyi ideig húzódhat el a pereskedés? Szerinted változtathat-e bármit ez a végeredményen?
Biztosan néhány hétig elhúzódik még ez a történet. Trump a küzdelme során részsikereket máris elért, például azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Pennsylvaniában a november 3-a után érkező levélszavazatokat el kell különíteni a többitől. Megjegyzendő, hogy ezt végül a bírósági döntéstől függetlenül is megtették, de a perek egyik célja, hogy lépésről-lépésre támasszák alá a Trump-kampány nézetét a választás lebonyolításával kapcsolatban.
Trump-nak körülbelül 4-5 millió szavazatnyi hátránya van, de az elektori rendszer miatt ez nem olyan sok.
Össznemzeti szinten kijelenthetjük, hogy bármi is lesz a pereskedés végeredménye, nagyon erős Trump eredménye, és Bidennek nem lesz könnyű dolga, főleg akkor, ha a demokraták a szenátusban nem szerzik meg a többséget. Most mindenki az elnökválasztásra figyel, pedig ez utóbbi kérdés is nagyon fontos.