Sajnos mindig enyhén összezavarodom, amikor köztudottan gonosz emberek mutatják emberi, barátságos arcukat. Majdnemhogy megsajnálom őket, hirtelen szimpatikussá válnak – az emberarcú ellenzéki szerepében amúgy Karácsony Gergely az egyik origó –, de az ilyen ócska trükkök ellen kifejlesztettem egy régi taktikát, hogy gyorsan visszaszálljak a földre.
Kép: ISZA FERENC / AFP
Ekkor azonnal a Macskafogóra és az Indul a bakterházra kell gondolnom, meg persze két kedvenc, betárazott idézetemre:
Maga akkor a legundorítóbb, amikor kedves próbál lenni.
Illetve:
Micsoda kétszínű alak ez a bakter!
Nem, a bérmálkozást már szóba sem hozom, mert rendkívül elcsépelt vád. Na de! Rónai Egon erős nyitással tiszta hollywoodi forgatókönyves hasonlattal ágyaz meg a végig barátságos hangulatú beszélgetésnek. Gyurcsány Ferenc neki is veselkedik: elmondja, hogy Hugh Grant szerepével egyszer már megpróbálkozott – saját bevallása szerint is kevés sikerrel. De valóban megtért volna, mint a Száva család? Az ATV október 27-ei Egyenes Beszéd c. műsorában az exminiszterelnök kifejti, hogy miért kell a szeretet nyelvén politizálni.
És bele is csap: nem tiszte (dehogy), hogy a krumplivivő Jakab Pétert vagy a Házelnök Urat megvédje a másiktól, de:
Nem az lenne a végső cél, hogy normálisan éljünk együtt ebben a hazában? (…) Miért jó az, ha emberi mivoltában teszünk tönkre másokat? Mert a nap végén (!) együtt kell élnünk ebben az országban. (…)
Nem tudom, hogy erre 2006 körül, vagy csak most, 2020-ban jött-e rá – a néppártosodás reményében. Mindenesetre azt is kifejti, hogy ők kormányra készülnek, és hát ilyenkor bizony előfordul, hogy ott maradnak a jelenlegi kormány tagjai és hívei, akik nem fognak a DK vezette új kormányzatnak örülni – velük mi lesz?
Rónai Egon aztán a sok verbális simogatás közepette feltette az este egyetlen provokatív kérdését Gy. F. egy régebbi nyilatkozatára utalva: Minden értelemben földönfutók lesznek, akikről úgy gondolja, hogy a magyar szabadságnak ártottak – ezt a kijelentését visszavonja? Nos, nem: ebben az ügyben a volt miniszterelnök egy tapodtat sem hátrál. Akik a diktatórikus rendszer kiépítésében közvetlen vezető szerepet vállaltak, azokra ne tartson igényt egy következő demokratikus kormány. Szóval nem azt mondta, illetve mégis, de nem úgy gondolta, meg hozzá is tett valamit, szóval végül is de.
Szerényen ismét nem tudta kikerülni saját magát:
A Gyurcsány-jelenség létezik Magyarországon: nagyon végletes megítélések tárgya az, hogy én mit képviselek, és én (illetve: Én) ki vagyok a magyar politikában. (…) Tényleg a nulláról kezdtük, nagyon nagy ellenszélben.
– fejtette ki a volt kormányfő. Rónai eközben provokatív kérdésekkel izzasztja Gyurcsányt: „vagy csak a párttársaiba vetett hit vitte előre?”
Gy. F.: Az egyetlen ellenzéki párt vagyunk, amelynek politikájában érdemi korrekció az elmúlt 9 évben nem volt. „No man left behind!”, senkit nem hagyunk hátra! Kemény frázisok, képes beszéd: pokolian vigyázunk egymásra (ez igaz, ld. Gréczy), tűzbe megyek, és megint egy pokoli jelző (miért álmodozik ennyire a pokolról meg a tűzről Ferenc testvér?)…
Belül inkább egy csendesebb fickó vagyok. Volt egy csendesebb fél óra a 2018-as választások éjszakáján, amikor arra gondoltam, hogy ha ez nincs meg (a bejutási küszöb), akkor nekem ezt abba kell hagynom.
Bejutottak.
Folytatja: rájött, hogy ha ez a párt csak Gyurcsány-párt, akkor nem lesz elég sikeres. Nyitni, nyitni a pártot!
De ami még fontosabb: azt is megtudtuk, hogy Rónai Egon Barca-szurkoló (bár Gyurcsány gyorsan belefojtotta a szót, pedig érdekes mondat lett volna). Tényleg nem volt hiába végignézni ezt a negyedórát.
Lesz egy nagy, demokratikus közösség (…) szeretetben!
Kicsit bekönnyeztem, ahogy pl. Jakab Péterre és Fekete-Győr Andrisra (sic!) gondolok, és a nagy, mindenkit összeforrasztó szeretetre.
És mondja tovább: az ellenzék az integráció felé tart, bármi is legyen 2022-ben. Létrejött az ellenzéki választó kategóriája. A nép találkozik a végén a történelemmel, nem mi! (…) Merjél együtt menni a történelemmel: ami egy szabad, polgári világ felé megy (nyugatos kultúra).
Kérdésünk: és mi van, ha a történelem továbbra is a jobboldali-konzervatív többség felé megy? Vagy az már csak felületes látszat lesz?
Love Is All You Need!
