Mások külsején ne viccelődjünk, úgyhogy csak tényszerűen leírjuk (már van nekünk is házi, heteró stylistünk): Jakab Péter tudatosan próbálja hozni a 2000-es évek vidéki kisemberét: gondosan, csíkban meghagyott körszakáll, PVC-hatású (?) fekete, törökpiacos bőrdzseki, fekete gombos fehér ing. Remélem, nem volt túl meleg a stúdióban… bár ahogy egyre jobban kezdett kipirulni, feltételezzük, hogy nem csak a lelkesedés fűtötte belülről. Tényleg már csak a digitális fényképezőgép meg a műbőr autóstáska hiányzott az asztaláról.
Kiemelném: a felsoroltak mind választás kérdése, nem adottság. Szinte hallom A tanúból Virág elvtársat: „a nép egyszerű gyermeke!”
Minden idők legdrágább krumplija. Az igazságot nem betiltani kell, hanem ki kell mondani!
…és megy tovább az unalmas ellenzéki toposzgenerátor. Hogy Fekete-Győr András vagy Jakab Péter beszél, tulajdonképpen irreleváns. Úgyis csak a maskarájára figyelsz.
A kampány elején 25%-os esélyt adott a kampányfőnök. A rendszer a szegénységre épít!
Tiszaújváros baloldali körzet, és MÉGIS 2/3 arányban szavazott Bíró Lászlóra: világszám, elszigetelt, egyedi eset! Mi sem hittük volna. Mi lenne, ha akár Ózdon, Dunaújvárosban is hasonló történne?
Jakab Péter megborotválkozott (csíkban), gondosan felöltözött (felöltöztették?), elmondta 7 percben a semmit, Rónai Egon megértően alákérdezgetett, aztán Péter kipirultan távozott.
Győzelem! Köszönjük, hogy befáradt.
Én végig csak a bőrdzsekijére figyeltem.