- A hazai baloldal a Paks II., a Nemzetközi Beruházási Bank és a Fudan Egyetem miatt „egyre növekvő” orosz, illetve kínai befolyásról beszél, noha most már bizonyítottan ők kapnak pénzt külföldről.
- Többek között népszavazást is kezdeményeztek a Fudan ellen még az év elején, de a baloldal miniszterelnök-jelöltje már 2019-es amerikai látogatása óta „aggódik” a magyar kormány állítólagos orosz és kínai befolyásolása miatt.
- Ehhez képest hetek óta a baloldal USA-beli finanszírozási botrányától hangos a sajtó. A Nemzetbiztonsági Bizottság jelentése alapján több mint 3 milliárd forintnak megfelelő dollár érkezett különböző baloldali szervezetekhez a Korányi Dávid-féle Action for Democracyn (a továbbiakban: AfD) keresztül.
- Márki-Zay Péter és Korányi Dávid kezdetben azzal védekeztek, hogy a pénz amerikai magyar állampolgárok mikroadományaiból származik, de Korányi később elismerte, hogy kaptak intézményi jellegű támogatásokat is.
- Az „amerikai magyar állampolgárok pénze” című történet ott bicsaklott meg, hogy az adománygyűjtő-felületen nem lehet ellenőrizni az adományozók állampolgárságát. Rákay Philip videója alapján pedig mindössze 11 személy vett részt az AfD gyűjtésében.
- Az orosz és a kínai befolyás miatt folyamatosan „aggódó” baloldali Political Capital egyik finanszírozója a CIA-val kapcsolatba hozott National Endowment for Democracy. A NED pedig az AfD partnerszervezete, bár Korányi szerint tőlük nem kaptak pénzt.
- Még a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke is nemzetbiztonsági kockázatot emleget, amennyiben valóban nem tisztázott eredetű pénzről van szó.
Több mint 3 milliárddal tolták meg a baloldal kampányát Amerikából

A magyarországi baloldal külföldi kampányfinanszírozási botránya augusztus 27-én kapott nagy nyilvánosságot, amikor a bukott miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter a hang.hu podcastjában arról beszélt, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) részére három-négy alkalommal több százmillió forintnak megfelelő támogatás érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. A pénzt Karácsony Gergely egykori városdiplomáciai főtanácsadója, a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy (AfD) nevű amerikai alapítvány gyűjtötte össze.
Az időközben az MMM honlapjára felkerült beszámolókat a Kontra elsőként dolgozta fel a magyar sajtóban, ebből megtudhattuk, hogy összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő dollár landolt Márki-Zay mozgalmának számláján.
kapcsolódó
-
Megérkezett az MMM elszámolása: 1,8 milliárd forintnyi dollárral támogatták Márki-Zayékat a kampányban
Ez azért érdekes, mert az ellenzék jelöltje nemrég arról beszélt, hogy Amerikából komoly pénzekkel segítették a Fidesz-ellenes küzdelmüket. Újabb kérdőjelek bukkantak fel a baloldal külföldi (párt)finanszírozási botránya körül. Nem csak emiatt volt érdekes a késve közzétett dokumentum, hiszen abban több irracionális tétel is szerepel. Többek között 530 millió ment Facebook-hirdetésekre, 97 millió buszoztatásra, 290 millió robocall- és SMS-kampányokra, de az MMM marketingre és tanácsadásra se sajnálta a pénzt.
A bukott miniszterelnök-jelölt elszólásai is ekkora összegről szóltak, tehát MZP maga támasztotta alá a sejtéseket. A baloldal külföldi kampányfinanszírozási ügyét ezt követően az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága is vizsgálni kezdte. A november 23-án közzétett jelentésük alapján az AfD összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára, nyolc részletben. Ebből az összegből az MMM 2022 márciusa és júliusa között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a Bajnai–Ficsor–Dessewffy-körhöz köthető DatAdat-csoportnak.
Teljesen új információnak számított, hogy a baloldali propagandagyár, az ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a DatAdat Professional Kft.-nek 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az Action for Democracytól.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szerint összesen 3 014 643 717 forintnak megfelelő dollár érkezett Amerikából az AfD-n keresztül a hazai baloldal részére.
A baloldal folyamatosan aggódik a külföldi befolyás miatt, ha oroszokról és kínaiakról van szó, de az amerikai pénzt azért elfogadták
Miközben a magyarországi baloldali pártok kommunikációjában évek óta visszatérő elem a külföldi befolyás, egész konkrétan az orosz és a kínai befolyás állítólagos erősödése az Orbán-kormányok regnálása alatt, addig ők kampánytámogatásra nyugodtan elfogadtak több mint 3 milliárd forintnak megfelelő dollárt az Egyesült Államokból. Ilyen körülmények között nyugodtan beszélhetünk dollárbaloldalról.
Képzeljük csak el, hogy mi lett volna, ha a Fidesz fogad el orosz és/vagy kínai forrásból származó kampánypénzeket!

A hazai baloldal félelmének az állítólagos orosz befolyástól két alapköve van: a Paks II. beruházás, valamint az általuk „kémbanknak” minősített, budapesti központú, de orosz hátszelű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB).
Már számos alkalommal utaltak arra, hogy leállítanák a paksi atomerőmű orosz technológia (Roszatom) segítségével történő bővítését, a Nemzetközi Beruházási Bankot pedig kiutasítanák Magyarországról.
Az elmúlt években többször cikkezett arról a sajtó, hogy Márki-Zay Péter és akkori szövetségese, Kész Zoltán 2019 májusában Washingtonba utaztak. A baloldali politikusok washingtoni útjáról túl sok konkrétum azóta sem derült ki, az viszont igent, hogy
Márki-Zay Péter és Kész Zoltán főként az orosz kémbanként elhíresült Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és a növekvő orosz befolyás miatt fejezte ki aggodalmát az amerikai kormány külügyi képviselőinek.

A hódmezővásárhelyi polgármester Amerikából finanszírozott mozgalmának a 2019. május 14-én közzétett bejegyzésében pedig szó szerint ez áll: „Tartalmas megbeszéléseket folytattunk hétfőn Washingtonban. Délelőtt a Külügyminisztériumban mondhattuk el, hogy mennyire aggasztó Orbán orosz és kínai kapcsolatrendszere, milyen biztonságpolitikai kockázatot jelenthet a katonai és politikai szövetségnek, amiben az ország tagsággal rendelkezik”.
Az orosz–ukrán háború kitörésének a napján, február 24-én az egyesült baloldal a következő közleményt adta ki: „Az ellenzék azt követeli, hogy Magyarország csatlakozzon az EU szankcióihoz azzal, hogy felfüggeszti a Paks II. beruházás engedélyezi eljárását, és kiutasítja a Nemzetközi Beruházási Bankot Budapestről”.
Ezzel párhuzamosan pedig több tüntetést szerveztek. A március 1-i tüntetésen a szokásos, Paks II.-ről és a kémbankról tartott szólamok mellett Márki-Zay Péter a Telex tudósítása alapján kijelentette, az ellenzéknek két követelése van a kormány felé: Szijjártó Péter adja vissza „az orosz érdekek szolgálatért” Lavrovtól kapott kitüntetését, a közmédia pedig „ne folytasson orosz propagandát”.
A baloldalnak az állítólagos kínai befolyás elleni küzdelme a sanghaji Fudan Egyetem budapesti beruházása elleni tiltakozásban nyilvánult meg. A kínai oktatási projekt meghiúsítása érdekében a baloldal Karácsony Gergely vezetésével népszavazást kívánt kezdeményezni. Karácsony tervét a leghangosabban Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina támogatta.

Nehéz elképzelni, hogy hasonló módon sértegetnék Joe Biden amerikai elnököt, aki nagyon úgy tűnik, hogy szellemileg fokozatosan lépül le.
A Nemzeti Választási Bizottság a Fudan-ügyben jóvá is hagyta a baloldal népszavazási kérelmét, de a szükséges aláírásokat túl későn gyűjtötték össze, így az április 3-ra, tehát az országgyűlési választás napjára tervezett referendumokból végül nem lett semmi. Ennek ellenére a baloldal ezzel is kampányolt, Márki-Zay március 9-én például „kínai kommunista migránsegyetem”-nek minősítette a Fudant.
Az Alkotmánybíróság májusi határozata alapján nem lehet a Fudan-ügyben országos népszavazást rendezni, a kezdeményezés mögül pedig kihátrált a Karácsony-féle városvezetés és a DK is.
Tudósítás egy alternatív valóságból, avagy az „amerikai magyarok” mikroadományai
Márki-Zay Péter a botrány kirobbanása után számtalan alkalommal beszélt arról, hogy amerikai magyar állampolgárok tízezreinek a mikroadományaiból érkeztek számukra a támogatások.
A külföldi kampányfinanszírozási-ügy kapcsán a baloldalt mentegetni próbáló Telex október 12-én, Korányi közleményére hivatkozva azt írta:
Korányi leszögezi, hogy az MMM-et csak »a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből támogattuk, akik különleges joggal aggódnak az ország sorsát illetően. Családjuk, barátaik vannak otthon, miért ne segíthetnének rámutatni, mi is a tét? Egy kiépülő autokrácia ellen küzdeni nem pártpolitikai kérdés«.
Tehát egy választási kampány Korányi szerint nem pártpolitikai kérdés…

November 22-én a Telex kérdezte az ügyről Korányit. A cikk szerint „Bár ilyen nincs törvényi előírás, csak a diaszpórában élő magyaroktól fogadtak el támogatásokat a kampányra. Kérdésünkre Korányi kifejtette, hogy az adománygyűjtő oldalon elkérték az útlevél számát, és a formátum alapján ellenőrizhették, hogy van-e magyar állampolgársága a támogatónak”.
[…]
„Elmondása szerint javarészt olyan, évekkel, évtizedekkel ezelőtt kiköltözött magyarok adtak mikroadományokat, akik figyelemmel kísérik a magyar közéletet, és zavarja őket, ami itthon történik, féltik a Magyarországon maradt családjaikat. A neveket pedig a törvényi előírások miatt nem is hozhatnák nyilvánosságra."
Korábban Márki-Zay Péter is azt mondta, hogy az Action for Democracy minden egyes támogatójától a magyar útlevelének a számát kérte el, és ELLENŐRIZTE azt. Tehát csak magyar állampolgároknak a pénze került az MMM-hez.
November 27-én jelent meg Rákay Philipnek egy tényfeltáró videója a baloldali kampányba folyó amerikai pénzekről. A „mikroadományok” mendemondáját Rákay a következőképpen leplezte le:
Az adománygyűjtő-felületükön bekapcsolva hagyták az adományszámlálót. E szerint 11-en adtak adományt. Nem tízezrek, hanem összesen 11-en.
A kommunikációs szakember arra is rámutatott, hogy az adománygyűjtő-felületen nincs mező az útlevélszámok számára, tehát a felület semmilyen hasonló adatot nem ellenőrzött. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy elvileg bármelyik országból bárkinek lehetett adományozni, ellenőrzés és korlátozás nélkül. Rákay a videójában rámutatott arrais, Korányi Dávid a botrány óta ugyan nem elérhető, de küldött egy nyilatkozatot, amelyben ez áll: az Action for Democracy nem adományozott egyetlen fillért sem az MMM számára, az országgyűlési választási kampányra. Rákay szerint ez azért hazugság, mert a saját felületükön is azt írják, hogy „a legkritikusabb választás előtt állunk, amit a világ valaha látott. A demokrácia sorsa ezen a VÁLASZTÁSON, és az Orbán-féle diktátorok megállításán múlik. Ezért harcol az Action for Democracy. Adakozol erre a célra?"
Aznap este a Telexen Korányi reagált Rákay Philip videójára. Korányi „azt állította, hogy a videóban bemutatott felület csak egyike volt az adománygyűjtő oldalaknak. Az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint magyartavasz.hu nevű nyugat-európai diaszpórát célzó magyar nyelvű oldalon keresztül is sokan iratkoztak fel és küldtek adományt. A szervezet direktben ért el támogatókat emailben és a közösségi médián keresztül, többen pedig a banki átutalást választották. Volt olyan nap februárban, amikor több százan küldtek támogatást az Action for Democracynak, így Korányi szerint nem igaz, hogy csak 11 ember adta össze a 3 milliárd forintot, amit a szervezet Magyarországra juttatott.
Azon a ma is elérhető oldalon ugyanakkor valóban nem kell megadni útlevélszámot, amit Rákay mutatott a videóban.
Korányi a Telexnek azt írta, hogy a magyar, útlevélszámot kérő donációs oldal a régi honlapon működött, és az már nem elérhető április óta. Azt ígérte, hogy a szervezet informatikusai előkeresik a tavaszi verziót, ám azt csak később tudja elküldeni, mert levelezésünkkor New Yorkban még hétvégi munkaszünet volt”.
Az ígérete ellenére az AfD vezetője még mindig nem küldte el a tavaszi verziót.
A Mandiner cikke alapján Deák Dániel utánajárt a Korányi által említett magyartavasz.hu nevű weboldalnak.
December 1-én arról írt a HVG, Korányi elismerte, hogy kaptak intézményi jellegű támogatást. „Korányi a mostani közleményében úgy fogalmaz, soha nem állította, hogy csak mikroadományokból gyűlt volna össze a 3 milliárd forint, ám a korábbi nyilatkozatokban az intézményi támogatókat nem említette. Most sem árulta el, kik ezek”, azt viszont cáfolta, hogy az amerikai adófizetők dollárjaiból, a National Endowment for Democracy (NED) vagy a Soros-féle OSF pénzéből gazdálkodtak volna.
A 24.hu-nak még november 22-én nyilatkozott mind az öt (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP) baloldali párt, hogy ők semmit sem tudtak az amerikai kampánytámogatásról, és nem is részesültek belőle.
Ennek ellenére Márki-Zay Péter aznap „hihetetlen”-nek minősítette azt, hogy Karácsony nem tudott volna a pénzekről. November 30-án Karácsony elismerte, hogy mégis tudott a külföldi pénzekről, de részleteket nem osztott meg ezzel kapcsolatban.

Azt viszont tagadta, hogy az ő mozgalmának Korányi gyűjtött volna pénzt.
Magyarán: még mindig fogalmunk sincs arról, hogy kik támogatták a baloldal kampányát, bár az szinte biztosan kijelenthető, hogy szó sincs mikroadományokról, Ezt támasztja alá Márki-Zay Péter legfrissebb elszólása, aki szerint egy jobb nap akár 18 500 dollár (7,4 millió forint) adományuk is érkezett. Bohár Dániel kiszámolta, hogyha mindennap 18 500 dollár érkezett volna, akkor 412 napig tartott volna összegyűjteni a több mint 3 milliárd forintot. Az AfD azonban azt állítja, hogy a szervezetet február 24-én bejegyezték be, és július 14-én utalt utoljára az MMM-nek. Ez összesen 141 nap, a matek tehát nem jön ki, Márki-Zay ismét nem mondott igazat.
Az AfD partnerszervezete, a NED pénzelte a baloldali Political Capitalt
A baloldalon létezik egy saját magára függetlenként tekintő, valójában baloldali agytröszt, a Krekó Péter által vezetett Political Capital, amely hosszú évek óta aggódik a szerintük „egyre növekvő” magyarországi orosz befolyás miatt, újabban pedig az állítólagos, szintén „folyamatosan erősödő” kínai befolyás miatt.
Az Origo szerint a Political Capital 2019-ben 85 ezer dolláros támogatást kapott a National Endowment for Democracytől (NED) a rosszindulatú külföldi befolyás feltérképezésére. Ez azért lényeges, mert a Nemzetbiztonsági Bizottság már említett jelentése alapján a NED az AfD egyik partnerszervezete, amely pénzt kap az amerikai költségvetésből, ami a helyi adófizetőktől származik.
Az országgyűlési bizottság a NED-et a következőképpen jellemzi: a nyílt forrásokban gyakran visszatérő állítás szerint
a NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön.
Allen Weinstein, aki segédkezett a NED létrehozásában, 1991-ben kijelentette:
annak, amit ma csinálunk, annak a nagy részét 25 évvel ezelőtt a CIA rejtetten csinálta.
A Political Capital honlapján egy szó sem szerepel a baloldal amerikai kampányfinanszírozásáról, pedig a NED-től a rosszindulatú külföldi befolyás feltérképezésére kaptak pénzt… Krekó Péterék azonban továbbra is az orosz (és a kínai) befolyással foglalkoznak.
A Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke nemzetbiztonsági kockázatot emleget
Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke december 1-én, a HírTV-ben arról beszélt, a hogy szakmai véleménye az, hogy ha „egy magyar vezető politikust” – aki adott esetben egy „miniszterelnök-jelölt is lehet” – „nem beazonosítható forrásokból finanszíroznak, pénzt fogad el külföldről, vagy akár Magyarországról, aminek az eredete nem tisztázott, és az sem tisztázott, hogy ezért mit vállalt, vagy mit kértek tőle, az szerintem önmagában egy nemzetbiztonsági kockázat”.
Hozzátette, hogy a titkosszolgálatok által eddig átadott iratokból, adatokból konkrét bűncselekményt még nem lehet megállapítani. Sas Zoltán továbbá kijelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésezni fog a téma kapcsán, a titkosszolgálatok pedig folyamatos tájékoztatást adnak nekik a kampányfinanszírozási ügyről. Emlékeztetett rá, hogy ezzel párhuzamosan zajlik egy rendőrségi vizsgálat is.