Az NGO kifejezéssel a közéleti eseményeket követő hírfogyasztó gyakran találkozhat. Az angol betűszó (non-governmental organization) jelentése „nem kormányzati szervezet”. Így ezeket a társaságokat nem az egyes országok finanszírozzák (közvetlenül legalábbis biztosan nem).
Az NGO-k jellemzően ideológiai alapon választott, „nemes ügyek” képviseletében látnak el bizonyos tevékenységeket, sokszor kontinenseken átívelő hatáskörrel és infrastruktúrával. Finanszírozásuk jellemzően nem tárható fel, így az sem, valójában milyen érdekeket és urat szolgálnak.
Magyarországon a leggyakrabban a Soros György nevéhez köthető NGO-szervezetekről hallunk, ilyen például az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság. Közös jellemzőjük (azonkívül, hogy a liberális közvélemény és média előszeretettel ábrázolja őket alturista jóemberek önkéntes csipetcsapatának), hogy markáns értékrend szerint priorizálnak a számukra fontos és kevésbé fontos ügyek között – anélkül, hogy erre demokratikus legitimációjuk lenne.
Létezik azonban az NGO-knak egy másik, ennél sokkal veszélyesebb fajtája: a nemzetek fölötti szervezetek által finanszírozott ideológiai műhelyek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete – amely elvileg vallási, ideológiai és kulturális különbségek felett álló, a legtöbb országot tömörítő, világbékére törekvő platform – is működtet egy ilyet.
Ez pedig az ENSZ LMBTQ-lobbiszervezete, mely a United Nations Free & Equal hangzatos nevet viseli.
- „Minden kormányt és társadalmat felhívok, hogy építsünk egy olyan világot, amelyben senkinek nem kell félni a szexuális orientációja vagy nemi identitása miatt.”
(António Guterres, az ENSZ főtitkára)
Az ENSZ – a 193 tagállam önkéntes befizetéséből működő, kormányokon és kultúrákon felül álló szövetségként – nyíltan állást foglalva működtet egy olyan szervezetet, amely lobbitevékenységet folytat egy megosztó témában. Bár valószínűleg bőven van anyagi forrás, a fő jelszavak mégis a „csatlakozz” „add meg az adataid, és iratkozz fel”, valamint a „támogass pénzzel is”.
A szervezet honlapján különböző kampányok és kezdeményezések jönnek szembe az odatévedővel. Lássunk néhányat a teljesség igénye nélkül!
- A fiatalok megszólítására is külön programot dolgoztak ki:
- Akárcsak a transznemű migránsok támogatására, különös tekintettel a segélyek biztosítására számukra:
- Ahogyan az erőszakos transzgender érzékenyítésre is:
- Arra is javaslatot tesznek a különböző cégeknek, hogyan kellene az LMBTQI+ ügyében viselkedniük:
....és számos további, ínyenceknek és hardcore liberálisoknak szóló, nehézsúlyú érzékenyítő propagandával támadnak.
És hogy miért propaganda mindez?
A „Take action” aloldal mindenféle vizuális munícióval látja el azokat a genderharcosokat, akik úgy gondolják, hogy mindenki orra alá kellene dörgölniük a világgal (és önmagukkal?) szembeni elégedetlenségüket, akár akarják azt a címzettek, akár nem. Mémek, videók, gifek segítségével terjesztjük az igét! Mindezt a Te pénzedből, meg persze az ENSZ tagállamainak hozzájárulásából. Akár tetszik Neked, akár nem.
A LMBTQ-közösségek megítélése a világban távolról sem olyan, kulturális, vallási és jogi normáktól függetlenül egységes kérdés, mint például az gyermekéhezés felszámolása, a járványok megelőzése vagy a világbéke eszméje (bár ez utóbbi is álságos posztkomcsi szamárság, de közös esti mesének végül is elfogadható). A közép-európai konzervatív kormányok által vezetett országok genderőrületet elutasító, a békés egymás mellett élés elvét valló megközelítése mellett az iszlám országok, Oroszország és megannyi másképp gondolkozó tagállam hitét, véleményét és ízlését veszi semmibe egy ilyen kezdeményezés.
Az ENSZ ezzel a lobbitevékenységgel egyértelműen politikai oldalt választott, és állást foglalt.
Teszi mindezt saját tagjai többségének akarata ellenére, ugyanis a Free & Equal honlapja szerint is alig több mint hatvan tagállam tekinti sajátjának hivatalosan is az ilyen kezdeményezéseket. A szebb napokat is látott világszervezet érzékenyitő programja az LMBTQI+ jelenségére tehát eldöntötte, merre van az előre, és a közös pénzből próbálja tolni arra a világ „felvilágosulatlanabb” felét. Ez pedig éppen csak annyival jobb, mint az USA erőszakos demokráciaexportja, hogy itt a kulturális dominanciához nem használnak légi drónos bombázásokat és tengerészgyalogságot.
