Idén nemzetközivé válik, mert Szlovákia és Szerbia is csatlakozott, de sajnos a koronavírus-járvány miatt az előbbi kettő elhalasztotta a rendezést. Szerbiában viszont időben megtartják, így ez lesz az első lépés a határainkon kívül. Cél, hogy hungarikumként elismerve, minél több ország kövesse példánkat.
Az ötletgazda már korábban rendszeres támogatója volt a Fejér Megyei Szent György Kórház gyermekosztályának. Szeretett volna a saját lehetőségein túl többet adni, ezért keresett olyan közösséget, ahol számíthatott az adományozói hajlandóságra. Nyilván nem véletlenül fordult a vadászok felé, hiszen maga is régóta tagja ennek a csoportnak. Nem csalódott, hiszen mára 19 megyében, 19 kórház gyerekosztálya kapja a befolyt összeget. Az első alkalommal negyvenen voltak, tavaly már 1000 vadász és 200 támogató vett részt az eseményen, és idén, a járvány ellenére is 1000 körül van a jelentkezők száma.
A magyar vadászati kultúra méltán ismert a világban. A vadásztársadalom és a kormányzat közös törekvése, hogy egyszerre erősítse meg a hagyományokat, valamint modernizálja a tevékenységet, különös figyelemmel a természetvédelmi szempontokra. Szerencsére nem kell sokat szenvedni a két megközelítés összehangolásával, mert a hagyományok mindenféle különösebb cécó nélkül, természetes módon veszik figyelembe a közös élőhelyeink védelmét. A modernizációra persze szükség van, hiszen mára teljesen átalakult a környezet, az ember által használt területek (települések, úthálózat, ipari, mezőgazdasági és turisztikai létesítmények) szétszabdalták a valaha összefüggően nagy természetes élőhelyeket. És a technikai fejlődésnek köszönhetően a vad kíméletes elejtéséhez is egyre több eszköz nyújt segítséget. Fontos szempont, mert a vadászat egyik legfőbb alapelve, hogy a lehető legkisebb szenvedést okozza az állatnak. Ezért fejlesztik folyamatosan a fegyvereket, a céltávcsöveket és minden mást. És ezért vannak a hagyományok szellemiségében megfogalmazott szabályok is, hogy mikor, mivel, milyen szituációkban és mely vadra szabad vadászni.
A környezetünk és az életmódunk drasztikusan átalakult. Az idős vagy középkorú emberek emlékezhetnek rá, hogy 30-40 évvel ezelőtt mennyire más volt a táplálkozásunk, és általában a fogyasztási szokásaink. Ha vidéken járunk, és közben a régi időkre gondolunk, feltűnik, hogy sokkal kevesebben tartanak állatokat, vagy foglalkoznak veteménnyel. A nyers alapanyagokból otthon főzött ételek helyét egyre inkább átveszik az előre elkészített félkész, vagy készételek. A természetbe is egyre nehezebb kirángatni a gyerekeket (és magunkat), mert a modern technológia élményeihez képest unalmasnak és fárasztónak tartják a kirándulást. Gyors ütemben szakadnak el az emberek a természettől. És bár a könyvekből és filmekből elméleti szinten is hozzájuthatnak a természet rendje szerinti törvényszerűségek ismeretéhez, de ez a tudás nem azonos azzal, amit személyes tapasztalattal szerez az ember. Olvastam, láttam, hallottam az építkezéseken, gyárakban, piacokon és a mezőgazdaságban dolgozókról, de akkor tudtam meg, hogy milyen mindez valójában, amikor betont hordtam, az esztergapad mellett álltam vagy árufeltöltő voltam a kispesti piacon.
Illetve nem csak ennyit tud, mert az iskolában tanult az ökológiai rendszerekről, az együtt élő állat és növényfajok egymástól való függéséről, tehát ha akarná, akkor tudhatná azt is, hogy az egyensúly fenntartáshoz kell a vadász ott, ahol nincs más állományszabályozó tényező. De a legtöbben mégsem tudják, mert a tapasztalat nélküli elmélet könnyen elhalványul az emberben. Helyébe a pillanatnyi érzelem lép, amit a lelőtt állat képe okoz.
A vadász viszont tudja, hogy a területen élő vadállomány és a környezete tőle függ, mert ha nem teszi a dolgát, akkor minden pusztulásnak indul. Azt is tudja, hogy a megfelelően beállított állomány a feltétele annak, hogy a tagjai egészségesen, kedvező feltételek között élhessenek. Az pedig természetes számára, hogy a vadászatai során sokkal több vadat enged el, miután megcsodálta, mint amennyit elejt, hiszen annak, amit csinál, pont az az értelme, hogy legyenek megcsodálható állatok és megfelelő élőhely számukra.