Aki azt gondolja, hogy Lengyelországban az elmúlt hetekben templomokat gyújtogató, rendőröket megdobáló, valamint vallási emlékműveket megrongáló „abortuszpárti” tüntetők tényleg a lengyel anyák sorsáért aggódnak, az téved. Cselekedeteik mögött kőkemény politikai érdek húzódik, hiszen ezt várja el a Lengyelországnak (és Magyarországnak) rövid időn belül kétszer is nyíltan hadüzenetet megfogalmazó megrendelőjük, Soros György.
Fontos leszögezni, hogy a közvélekedéssel ellentétben, a lengyelországi erőszakba torkolló baloldali tüntetések, amelyek kifejezetten a keresztény és nemzeti kultúra szimbólumait és képviselőit vették célba, nem az alkotmánybíróság októberi abortusztörvénnyel kapcsolatos állásfoglalása után születtek spontán módon.
A baloldali düh tárgya akkor nemcsak az volt, hogy a lengyel nép Andrzej Duda - és ezáltal a PiS mellett - tette le ismét a voksát a pandémiás helyzet miatt a nyárra halasztott lengyel elnökválasztáson, hanem az is, hogy Duda elhagyta a korábban használt, jobbközépre pozícionált retorikáját. Ennek fényében a korábbi, mérsékeltebb megnyilvánulásaival szemben, erőteljesen kiállt a nemzeti szuverenitás, a kereszténység, valamint a hagyományos társadalmi és szexuális értékrend mellett. Tette mindezt úgy, hogy leplezetlenül előnyben részesítette nyári kampánykörútja során a katolikus szenthelyeket, templomokat, ahol egy-egy kampányesemény után szívvel-lélekkel részt vett a helyi szentmisén.
Ez pedig a végletekig szekularizált, liberális brüsszeli- és világelitnek nem tetszett, amely a médiáján keresztül ennek azonnal hangot is adott. A kettős mérce alkalmazásáról hírhedt brit Guardian című lap azzal kezdte a színpad megácsolását, hogy azt írta, Duda győzelme zöld jelzést adott a populisták további uralmának kiterjesztéséhez, míg az objektivitásával büszkélkedő Reuters hírügynökség az elnöki újrázást úgy kommentálta, miszerint ez további, még mélyebb unión belüli széthúzást, de talán szakadást fog eredményezni.
- A potenciális tüntetők feltüzelése, Lengyelország nemzetközi porondon való megszégyenítésének újbóli előkészítése, valamint a politikai értelemben vett vérdíj kitűzése ezennel megtörtént. Már csupán egyetlen szereplő hiányzott a képletből: Soros György.
A nemzetközi média felháborodása, valamint a július végi baloldali tüntetések bekövetkezte után alig két héttel, valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva – ahogyan az lenni szokott – időszerűnek érezte a filantrópnak mondott Soros György, hogy megszólaljon Lengyelország (és Magyarország) kapcsán. A Népszavának adott interjújában Soros nemcsak azt fejtette ki, hogy Lengyelország (és Magyarország) az Európai Unió belső ellensége, hanem név szerint meg is nevezte Jaroslaw Kaczynskit (és Orbán Viktort), mint akik „megszállták” a saját államaikat.
Apropó, megszállás. Még ha el is tekintünk attól a gyomorforgató cinizmustól, amiről az idős agitátor egy 1998-as CBS interjú keretében mesélt, miszerint zsidó származása ellenére gyerekként az 1944-es Veesenmayer és Eichman-féle náci megszálláskor zsidó vagyonok elkobzásában vett részt, nehéz komolyan venni Soros megszállással kapcsolatos intő szavait, amennyiben a lengyel médiaviszonyokat helyezzük górcső alá.
Ugyanis a nemzeti kormányt érintő tüntetésekről, valamint megbuktatási kísérletekről beszámoló legnagyobb lengyel médiumok egytől-egyig Soros kezében koncentrálódnak.
- Vegyük például az ország egyik legnagyobb napilapját, a Gazeta Wyborcza nevű print újságot. Az elmúlt hetekben a templomokat és szenthelyeket megbecstelenítő csőcseléket támogató napilap kiadóját, az Agorát 2016-ban Soros György Médiafejlesztési Alapja teljes egészében felvásárolta.
- Hasonlóképpen járt el Lengyelország második legnagyobb rádióállomásával is, a Radio Zet-tel, ugyanis az állomást birtokló cégcsoportban 40 százalékos tulajdoni részt vásárolt az említett Agora kiadó, míg a maradék 60 százalékot Soros a csehországi vállalatán, az SFS Venture-en keresztül vásárolta meg.
- Mi több, 2019-ben Soros milliós nagyságrendű támogatással segítette meg a lengyel szélsőbaloldali Batory Alapítványt is annak érdekében, hogy ne csak a médián, hanem a civilszervezeteken keresztül is nyomást gyakorolhasson a lengyel nép által megválasztott kormányra.
Ám le kell szögezni azt is, hogy a szekuláris, ultraprogresszív – és egyben erőszakos – tüntetőket nem kizárólag Soros közvetett politikai érdekei fűtik, hanem ahogyan Magyarországon is, úgy Lengyelországban is masszív kulturális eróziót idéznek elő a vulgárliberalizmust közvetítő, külföldi tulajdonú bulvárújságok, televíziós csatornák.
- Beszédes, hogy az ország legnépszerűbb bulvárlapja, a Fakt, a német Axel Springer kiadóhoz tartozik, míg a legnézettebb kereskedelmi televízió, a TVN az amerikai Discovery csoport tulajdona.
- A hírpiacon természetesen a hetilapok közt is megtalálható a masszív külföldi tulajdonlás megléte, az amerikai Newsweek lengyel változata a második legolvasottabb hetente megjelenő lap, amely kivétel nélkül a regnáló nemzeti és keresztény kormány álláspontjával ellentétes állításokat, kritikákat fogalmaz meg.
S hiába becsülik sokan alá a külföldi véleményimport és politikai nyomásgyakorlás hatásosságát, a tények magukért beszélnek.
Miközben a Soros-média egy hangos kisebbség feltüzelésén keresztül megpróbálja a világ figyelmét Lengyelországra irányítani, addig maga Soros György Európa ellenségének nevezi annak demokratikusan megválasztott kormányát. Majd ezt után a szinte kivétel nélkül nyugati szimbólumokat (köpeny a Szolgálólány meséjéből, villám alakú szimbólum, amely 2018-ban Dublinban is feltűnt már) felsorakoztató randalírozók miséket zavarnak meg és templomokat gyújtanak fel úgy, hogy közben elnyomásról panaszkodnak. A végszó pedig azé a Brüsszelé, amely gyakrabban látja a nyílt társadalom eszméjének kiötlőjét vendégül, mint a saját tagállamainak a vezetőit.
