Csütörtökön a magyar demokrácia legjobb barátja (*not), Vera Jourová asszony két új tervet mutatott be az Európai Bizottság előtt, amellyel a tagországok választásainak tisztaságát védenék meg a külső behatásoktól, segítenék a médiát, illetve harcolnának az online terjedő dezinformáció ellen – adta hírül nemrég a Politico.
A főként európai ügyekkel foglalkozó portál tájékoztatása szerint az Európai Demokrácia Akcióterv (EDAP) és Média és Audiovizuális Akcióterv (MAAP) 7 sarkalatos témát járna körbe. Vegyük hát szemügyre mi is, mit jelentene ez a lassan a véleményszabadság szempontjából a Szovjetunió szintjére alacsonyodó Európai Unió tagországainak.
1. A Digitális Szolgáltatásokról Szóló Törvényhez (Digital Services Act – a továbbiakban DSA) való kapcsolódásról
Az EDAP-nak eszerint szorosan együtt kell működnie a hamarosan elfogadásra kerülő törvénnyel.
Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy a nagy techcégeknek (Facebook, Twitter stb) KÜLÖNBÖZŐ CIVIL SZERVEZETEK BEVONÁSÁVAL muszáj lenne ellenőriznie és kiszűrnie a potenciálisan veszélyes tartalmakat, amelyeket a saját algoritmusaik közvetítenek a felhasználóik felé.
Ha pedig ezek a cégek nem teljesítik a törvény által rájuk kirótt feladatokat, akkor szankcionálhatják őket. Ez a közösségi médiában terjedő álhírek és vírustagadók világában akár jól is elsülhetne, de ha civil szervezetek kezébe testálnánk ezt a fajta kontrollt, vajon mire számíthatunk? Leginkább arra a politikai cenzúrára, amiből kaphatunk naponta ízelítőt most már évek óta.
2. A dezinformációval kapcsolatos új szabályozásról
Az új szabályozással kapcsolatban a Bizottság sokkal transzparensebben működne a korábbi regulák jegyében a DSA következményeként. Ez tulajdonképpen azt segítené elő, hogy az online térben kevésbé terjedhessenek dezinformációk, álhírek és félinformációk alapján létrehozott médiatartalmak. Ez az előző pontban taglaltak szerint igencsak kétes eredményekkel kecsegtet.
3. Az online felületeken folyó kampányok feletti ellenőrzésről
Ez az új szabály gyakorlatilag betekintést és direkt felügyeletet biztosítana az Európai Bizottságnak a különböző pártok internetes kampányaiba.
Az erre irányuló szándék szerint átláthatóbbak lennének közösségi médiában terjedő fizetett és célzott hirdetések. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a közéleti szereplőket hogy különböztetnék meg egyes magánszemélyektől, alapítványoktól, cégektől. Pont az a bizonyos transzparencia szenvedhet csorbát ennek hatására.
4. A szavazások védelméről
Az Európai Unió szeretne szorosabban együttműködni a tagországokkal a választások idején.
Jól hangzik. 2016-ban is micsoda nemzetközi perpatvar alakult az elcsalt osztrák elnökválasztás második fordulója után. Ja, nem. Hát, ennyit erről.
5. A média sokszínűségéről
Vera Jourová szerint az új szabályok szerint az újságírók nagyobb védelmet kapnának, a dezinformáció terjedését pedig nagyobb vehemenciával gátolnák a szólásszabadság jegyében. Milyen kár, hogy a felrobbantott máltai oknyomozó újságírónő, Daphne Caruana Galizia, vagy a hidegvérrel kivégzett szlovák újságíró Ján Kuciak és menyasszonya ezt már nem érhette meg.
A távozó telexesek vagy érkező indexesek (eseteg ezek kombinációi) azért majd csak-csak megírhatják, hogy életveszélyben dolgoznak a sátáni Orbán-rezsim árnyékában.
Esetleg egy új Sargantini-jelentés fényt deríthetne majd arra is, hogy mondjuk Finnországban vagy esetleg Spanyolországban mennyi teret kapnak a jobboldali médiatermékek.
6. Az EU-s pénzek elosztásáról a médiában
Az MAAP garantálná a médiaszektor EU-s pénzekhez való hozzáférését. Mi ez, ha nem közéleti beavatkozás? Pályázni lehetne ezekre a támogatásokra, esetleg célzottan injektálnák a tőkét a különböző médiumokba? A Bizottság egy új, európai médiafórum megalapításán fáradozik jelenleg is, amely ezen források elosztásáról döntene a jövőben.
7. Országhatárokon át a fenntarthatóság jegyében
Az Európai Bizottság a szerzői jogvédelem alatt álló médiatermékek felhasználásának könnyítéséről is döntene. Ezt nyilván különböző tárgyalások sora előzné meg a médiaipar egyes szereplőivel. De persze már azt is belengették, hogy amennyiben ezek a tárgyalások nem mutatkoznának elég progresszívnek, akár jogi beavatkozásra is sor kerülhet. Magyarul, ha nincs együttműködés a jogos tulajdonosokkal, akkor a Bizottság beavatkozhat. Megint csak, tisztára, mint az 50-es években.
Emellett természetesen a fenntarthatóság jegyében bezöldítenék a médiaipar működését. Bármit is jelentsen ez. Ennek ellenőrzésére szintén egy bizottságot állítanának fel.
Összefoglalva: ez az új tervezet megint csak közelebb vinne minket egy kedves kis kommunizmushoz. A Nagy Testvér figyelő szempárja végigpásztázhatna mindent a social mediától a különböző sajtótermékekig az átláthatóság jegyében.