Kontra: Hosszas egyeztetés után végül létrejött a felvidéki magyar pártok összefogása. Mit érdemes tudni az új formációról?
Pomichal Krisztián: A Szövetség – Magyarok, Nemzetiségek, Régiók Pártját az MKP, a Híd-Most és az Összefogás politikusai hozták létre. Az MKP a felvidéki magyarság tradicionális pártja. A Most-Híd pedig az egykor volt vegyes szlovák–magyar párt, amely 2009-ben azért alakult meg, hogy az asszimiláció útjára lépett magyar nemzetiségű választópolgárokat megszólítsa. A harmadik alapító az Összefogás néven működő szervezet, amely elvileg azért jött létre, hogy kieszközölje a magyar pártok és szervezetek együttműködését. A röviden csak Szövetségként emlegetett párt amolyan ernyőszervezet, amely a felvidéki magyar civil és intézményi hálózatot nagy részét maga mögött tudhatja.
A Szövetség mellett a Magyar Fórum nevezetű formáció is indul a választásokon. Ezt a pártot egy kiugrott hidas politikus hozta létre, egyetlen céllal: valahogy bemenedzselje magát a magyar összefogásba. Ez nem sikerült, hiszen mindenki tudta, hogy érdemi támogatottság nélkül szeretnének pozíciót szerezni maguknak. Azzal azonban, hogy több körzetben is ellenjelöltet indítanak, szembemennek a Szövetséggel. A magyar jelöltek győzelmi esélyeire nem jelentenek valós veszélyt, de egy-két településen vagy megyei listán a felvidéki magyarság képviselői helyeket veszíthetnek.
Kontra: Említette a Híd-Mostot. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Felvidéken a vegyes formáció a nyerő. Végül kiderült, hogy a tisztán magyar pártok hatékonyabbak az érdekképviseletben?
Pomichal Krisztián: Tíz év alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a vegyespárt koncepciója zsákutcába vezet. A Szövetség klasszikus etnikai párt, magyar érdekképviseleti szervezet.
A felvidéki magyarok belátták, hogy a magyarság sajátságos helyzete és igényei csak magyar pártok által képviselhetők. A magyarokat a magyarok értik. Egy szlovák, legyen az bármennyire is jóindulatú, nem érzi át azt, hogy nekünk mi a fontos és miért.
Kontra: Nemcsak önkormányzati, hanem megyei választások is lesznek. Van jelentősége annak, hogy a két választást egyszerre tartják?
Pomichal Krisztián: Most először fordul elő, hogy egyszerre szavazunk a megyei és a települési képviselőkre. Szlovákiának nyolc megyéje van, mindegyik megyének van elnöke és megyei közgyűlése, ami tulajdonképpen parlamentként funkcionál.
A megyei képviselőtestületi választásokon különösen sok múlik a magyar választók szempontjából. A megyei vezetés osztja el ugyanis az útfelújításokra, kultúrára, színházak fenntartására, könyvtárakra, rendezvényekre fordítandó pénzeket, illetve a megyéhez tartoznak középiskolák is. A magyar képviselet megyei szereplése sorsdöntő, a forrásokhoz való hozzáférésünk múlik a választási eredményen.
Kontra: Melyek a magyar szempontból fontos megyék?
Pomichal Krisztián: Az összes szlovák megye észak–déli tájolású, nem nyugat–keleti, pont azért, hogy a szlovák többség mindenhol biztosított legyen. A magyarok a déli régiókban, egy többé-kevésbé összefüggő sávban élnek, így a választókerületi és megyei beosztással sokkal nehezebb jó eredményt elérni. A nyolc felvidéki megyéből ötben indítanak magyar jelölteket, Nagyszombat és Nyitra megyékben pedig önálló megyei elnökjelöltet is állított a Szövetség. Nagyszombatban Berényi Józsefet, Nyitrán pedig Csenger Tibort. Berényi Józsefnek reális esélye van a győzelemre, Nagyszombat megyében több szlovák jelölt is indult, így Berényi akár nyerhet is, ha hozza a megye magyar lakosságának arányát, azaz a 20 százalékot.
Kontra: Milyen eredménnyel lehet elégedett a magyarság?
Pomichal Krisztián: A legfontosabb mérőszám, hogy hány magyar megyei képviselő jut be a közgyűlésekbe. Ide a megyei járások képviselői kerülhetnek be. Az olyan magyarlakta járásokból, mint Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Érsekújvár, jó néhány magyar képviselő bejutására lehet számítani.
Ahogy említettem, ennek pedig a költségvetési pénzek leosztása szempontjából van jelentősége. Megyei szinten dől el, hogy melyik településnek, iskolának mennyi jut, hol épülnek új utak, az infrastrukturális fejlesztések a felvidéki magyar közösség számára kulcsfontosságúak.
A helyzetet nehezíti, hogy a megyei és az önkormányzati választást egyszerre tartják. A megyei voksoláson a szlovákok korábban inaktívabbak voltak, így könnyebb volt jó eredményt elérni az átlagon felüli magyar választói részvétellel. Most nehezített pályán kell megszereznünk a szükséges támogatást, ezért is van nagy jelentősége az összefogásnak.
Kontra: Mi a helyzet az önkormányzatokkal? Mire lehet számítani?
Pomichal Krisztián: A Szövetség szempontjából az számít sikernek, hogyha legalább annyi polgármesteri helyet sikerül szerezniük, mint amennyi az elődpártoknak összesen volt. Ez nagyjából 200 településvezetői pozíciót jelent. Persze sok helyen függetlenként indulnak a magyar jelöltek, akiket támogat a Szövetség. Somorja, Dunaszerdahely, Komárom, Ipolyság, Érsekújvár, Párkány, ezek azok a nagyobb városok, ahol elvárás, hogy magyar jelölt nyerjen, bármilyen formában is indul el a választásokon.
Kontra: A szlovák pártok próbálkoznak magyar jelöltekkel?
Pomichal Krisztián: Magyar jelöltekkel nem jellemző, de a magyar szavazatok megszerzésével próbálkoznak.
Ráadásul sokkal intenzívebben teszik, mint korábban bármikor. Igyekeznek megszólítani a magyar választókat, magyar nyelvű plakátokkal kampányolnak.
2020-ban sok felvidéki magyar szavazott szlovák pártokra, és ebből tanultak a szlovák politikusok. Idén is ebben reménykednek.
