- Feltehetjük a kicsit sem költőinek szánt kérdést azzal kapcsolatosan, hogy az erdélyi magyarság jogvédelme miért nem tud érvényesülni a Bukarest központú román államban. Erre a rövid válasz az, hogy Románia a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése területén egyáltalán nem tekinthető jól működő jogállamnak. Amennyiben a sajátosan értelmezett nemzeti érdek szempontjából ez „szükséges”, akkor a román fél bírósági ítéleteket, törvényeket és kormányhatározatokat „ír felül”, csakhogy ne bővüljenek az erdélyi magyarok jogkörei. Az alábbiakban három példán keresztül bemutatjuk, hogy ez a gyakorlatban miképp működik.
- Néhány hete az AUR nevű magyarellenes, szélsőjobboldali párt engedély nélkül demonstrált az Úzvölgyében.
- A román szélsőjobb ezzel az úzvölgyi osztrák–magyar katonai temető ügyében már több, a román bíróságok által meghozott, a magyar félnek kedvező ítéletet vett semmibe, illetve nyíltan lázított ezek ellen.
- Másodikként említhetjük a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügyét is. Emlékezetes, hogy a gimnázium magyar igazgatója ellen „bevetették” a hírhedt Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA).
- A magyar középiskola működési engedélyét később a Legfelsőbb Bírósággal érvénytelenítették.
- A középiskola mellett a magyar nyelvű egyetemi oktatást sem kímélik a románok. Dacára annak, hogy 2011-ben hatályba lépett, majd rá egy évre kormányrendelettel is megerősített román oktatási törvény rendelkezik a marosvásárhelyi MOGYE (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) magyar karának létrehozásáról, még mindig nincs az egyetemen magyar nyelvű orvosképzés.
- A sajátosan értelmezett egyetemi autonómiára hivatkozva a MOGYE román vezetése egyszerűen nem tartja be a hatályos román törvényeket.
- Összefoglalásképpen: mindhárom esetben arról van szó, hogy a román állam nem tartja be a saját törvényeit, csupán azért, mert azok néhány esetben kedvezőek lennének az erdélyi magyar közösségre nézve. Ez ám a jogállamiság!
Erdélyi magyar sajtóbeszámolók alapján a román hősök napja alkalmából ismét provokált a szélsőjobb az úzvölgyi osztrák–magyar katonai temetőben. A felmérések alapján a harmadik legerősebb bukaresti parlamenti erő, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a szintén szélsőséges Calea Neamului (Nép Útja) nevű álcivil szervezet közösen demonstrált.
A Maszol írja, hogy mivel jogerős román bírósági ítélet rendelkezik arról, hogy Úzvölgye katonatemetője a Hargita megyei, színmagyar lakosságú Csíkszentmárton község tulajdona, a település polgármestere rendeletben tilthatja be a rendezvény megtartását. A Maszol megkeresésére Birtalan Sándor, Csíkszentmárton magyar polgármestere elmondta: a polgármesteri hivatalhoz semmiféle bejelentés nem érkezett a csütörtöki rendezvénnyel kapcsolatosan.
„Mivel jogerős, elsőfokú ítéleteink vannak bizonyos perekben az Úzvölgye kapcsán, ezért nem tettünk jogi lépéseket. Úgy érezzük, nincs miért szítanunk a tüzet. Reméljük, hogy a helyzetet a bíróságok és a perek belátható időn belül megoldják” – fogalmazott a polgármester.
A hírportál nemrég arról írt, hogy Árus Zsolt, a nemzeti kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó Székely Figyelő Alapítvány elnöke beadvánnyal fordult a Hargita megyei csendőrséghez, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy az úzvölgyi temető hovatartozásáról jogerős bírósági ítélet rendelkezik, illetve a
romániai Hősi Halottak Emlékét Ápoló Országos Hivatal (ONCE) hivatalos álláspontja is az, hogy ott nem nyugszanak román katonák.
Ezek mellett pedig azt is a csendőrség figyelmébe ajánlotta, hogy a megemlékezést szervező Mihai Tîrnoveanu ellen több büntetőfeljelentést is tettek, többek között a Székely Figyelő Alapítvány is.
Gheorghe Suciu román főtörzszászlós, a Hargitai Megyei Csendőrség szóvivője a Maszol érdeklődésére elmondta, hogy megemlékezésről lévén szó, a 60/1991. számú gyülekezési törvény értelmében az Úzvölgyében szervezett esemény nem engedélyköteles, mivel az egyházi eseménynek minősül.
A büntető feljelentésekről a román főtörzszászlós a következőképpen vélekedett: „a csendőrség nem kommentálja más állami hivatalok álláspontját, sem a folyamatban lévő nyomozást vagy bírósági eljárást”.
A román szélsőjobb csütörtöki demonstrációján jelen volt az AUR társelnöke, George Simion is, aki hírnevét a hírhedtté vált első, még 2019-ben történt úzvölgyi provokációval alapozta meg. Simion jelenleg parlamenti képviselő. A „megemlékezésen” szintén részt vett a Calea Neamului vezetője, Mihai Tîrnoveanu is, aki 2019 óta az úzvölgyi megmozdulások főszervezője. Tîrnoveanu a közösségi oldalán arról posztolt, hogy „Székelyföld nem létezik, a Dnyesztertől a Tiszáig (!) pedig minden román föld”.
A helyszínen megfigyelőként jelen voltak a Székelyhon magyar hírportál munkatársai is. Az eseménnyel kapcsolatosan ezt írták: Horea, Cloșca és Crișan román népi felkelőket ábrázoló óriásplakát alatt vonult a hősök napja alkalmából összegyűlt tömeg az úzvölgyi katonatemetőhöz. (Horea, Cloșca és Crișan az 1784-es parasztfelkelésük során 130-140 dél-erdélyi települést pusztítottak el, ami nagyjából 4 ezer magyar ember halálához vezetett.)
A temetőben tartott ortodox egyházi szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tîrnoveanu papírra nyomtatott román trikolórral takarta le a román és magyar kétnyelvű tájékoztatóplakátokat az emlékhely kőfalán. Ezt követően arról beszélt: „2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek minket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat – de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral”.
George Simion, az AUR társelnöke elmondta: „Nagy dolog, hogy az utóbbi években sikerült visszavenni az »irredenták és sovének« által elfoglalt objektumokat – többek között az úzvölgyi katonatemetőt. A mi célunk akkor teljesül, amikor nemcsak én leszek itt, hanem minden román pártelnök megjelenik”. Ezt követően bírálta a védelmi minisztert, majd bejelentette: az AUR a jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a Védelmi Minisztériumhoz, és így a román államhoz. A tömeg a hír hallatán üdvrivalgásban tört ki. Simion végezetül Novák Katalin magyar köztársasági elnököt támadta, amiért az Erdélybe látogatott.
Az eseményen „tiszteletét tette” a magyarellenességérő közismert Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, egykori vezérkari főnök is. Mircea Chelaru a 2019-es úzvölgyi incidenskor szintén jelen volt a provokátorok között, az 1990-es fekete március nevű magyarellenes marosvásárhelyi pogromkísérlet kapcsán is felmerült a neve, ezt követően pedig titkosszolga lett.
Az utóbbi években leginkább a korrupciógyanús botrányaival hívta fel magára a figyelmet. Az úzvölgyi eseményen rövid mondanivalójának a lényege az volt, hogy „el kell takarni a magyar jelképeket és éljen Nagy-Románia”.
Három év alatt sem rendeződött ténylegesen a temető sorsa
A moldvai, Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává az úzvölgyi katonatemetőt, és az év áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a csíkszentmártoniak gondozták, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
Emlékezetes, hogy 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Ezután több per kezdődött, jelenleg pedig Dormánfalva áll vesztésre, mert jogerősen már két pert is elveszített. A Bákó Megyei Törvényszék idén februárban kihirdetett elsőfokú ítélete értelmében érvénytelen az úzvölgyi haditemetőben létrehozott betonkeresztek és emlékmű számára Dormánfalva által kiadott építkezési engedély.
Az ítélet természetes következménye annak a korábbi, tavaly ősszel a Bákói Ítélőtábla által jogerőre emelt döntésnek, amely szerint az úzvölgyi haditemető nem tartozik a Bákó megyei Dormánfalva közvagyonába.
A bíróság akkor megerősítette, hogy a moldvai városnak semmilyen jogalapja nem volt saját közvagyonába venni, majd telekkönyveztetni a haditemető 7979 négyzetméteres területét, érvénytelenítve ezzel a Dormánfalvi Önkormányzat erre vonatkozó, 2019. évi határozatait.
A nemrég első fokon lezárult pert szintén 2019-ben indította Csíkszentmárton, kérve a bíróságtól a haditemetőben 2019 áprilisában felállított betonkeresztek és az emlékmű elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítését. Ezt az eljárást később összevonták a Bákó megyei prefektus hasonló keresetével. A februári ítélet szerint a bíróság helyt adott Csíkszentmárton és a Bákó megyei prefektus kérésének, érvénytelenítve az építkezési engedélyt, és elrendelve a kifogásolt építmények eltávolítását a temetőből. Dormánfalva megfellebbezte az elsőfokú ítéletet, erről pedig a Bákói Ítélőtábla dönt majd.
A román bírósági ítéletek ténye azonban a legkisebb mértékben sem zavarta a provokáló román szélsőjobbot, éppen ellenkezőleg. A Maszol szerint a magyar nyelvi jogok gyakorlása és a magyar szimbólumok használata ellen perek tucatjait indító Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő az esemény előtt éppen a román bíróság egyik ítéletét támadta.
Sajnos van egy bírósági ítélet is, amely alapján a román hősök keresztjeit el akarják távolítani a temetőből. Mi ez ellen vehemensen tiltakozunk, elfogadhatatlannak tartjuk.
– jelentette ki Tanasă.
A szélsőségesen magyarellenes politikus ezen megnyilvánulása sokat elárul arról, hogy hogyan értelmezi a román honatya a jogállamiságot. Leginkább sehogy…
De nézzük a másik két példát is!
érvénytelenítette a román Legfelsőbb Bíróság a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működési engedélyét
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügye már évek óta borzolja a kedélyeket.
A magyar katolikus iskola 1702-ben alakult (emlékeztetőül: Románia független országként csak 1878-tól létezik, az állam alapjait Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülése jelentette, a Románia elnevezést pedig csupán 1862-től használják.)
A magyar iskolát 1948-ban a román kommunisták államosították, 1962-ben beleolvasztották a román tannyelvű Unirea Főgimnáziumba, végül hosszas küzdelmek után 2014-ben alakulhatott újjá az oktatási intézmény, de már 2016-tól megkezdődött az ellehetetlenítése, amit egy erős médiakampány előzött meg.
A Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen az iskola létrehozásakor elkövetett mondvacsinált törvénytelenségek miatt. Elsőként a tanintézmény jogi státusát szüntették meg.
Az Origo és a Krónika erdélyi magyar hírportál beszámolói szerint a magyar kormány erre válaszul 2017 szeptemberében bejelentette: a magyar iskola jogi státusának a megszűntetése miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd miután az ország akkori de facto vezetője, Liviu Dragnea biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót.
Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában fogadott el törvényt a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca 2018. augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium néven. A magyar oktatási intézmény kálváriája természetesen itt nem ért véget.
A tanintézetet és az Oktatási Minisztériumot a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Traian Băsescu volt államfő által alapított, EPP-tag (!) Népi Mozgalom Párt (PMP), egy szélsőjobboldali szervezet, valamint az Unirea Főgimnázium perelte be közösen 2019 áprilisában az iskola egy évvel korábbi létrehozása miatt, amit törvénytelennek véltek.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság 2019. november 29-én érvénytelenítette első fokon a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A román Legfelsőbb Bíróság jogerősen 2022. május 4-én vonta meg a magyar középiskola működési engedélyét.
A helyi RMDSZ ez ügyben egyelőre annyit tudott elérni, hogy a katolikus középiskola osztályait átsorolják Marosvásárhely másik magyar oktatási intézményébe, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba. Így legalább a diákság és a tanári kar együtt maradhat.
Kormányt buktatott a MOGYE-ügye, de egyre messzebb áll a rendezéstől az erdélyi magyar orvosképzés
A mai értemben vett MOGYE-ügy 2011 óta létezik. 2010-ben az RMDSZ nyomására, a magyar érdekképviseleti szervezetet is magában foglaló bukaresti kormánykoalíció rendeleti úton keresztül vitt egy, az erdélyi magyar közösség számára kedvező új oktatási törvényt.
A 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény úgy rendelkezett, hogy Románia három, úgynevezett multikulturális egyetemén a magyar tagozatokból sokkal szélesebb jogkörökkel és jelentősebb anyagi forrásokkal rendelkező magyar karok alakuljanak meg, a vegyes tannyelvű oktatást felváltva ezáltal szinte kizárólag magyar nyelvűre.
Ez a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, illetve a marosvásárhelyi Színművészeit Egyetem esetében meg is valósult, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetése azonban az intézmény oktatási autonómiájára hivatkozva a hatályos oktatási törvény ellenére sem volt hajlandó magyar kart alakítani.
2012 februárjában az RMDSZ a jobbközép kormánykoalícióban való maradását attól tette függővé, hogy a törvény értelmében a MOGYE-n végre létrejöjjön a magyar kar, ezt követően a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány sürgősségi rendelettel létre is hozta azt.
Erre válaszul a szociálliberális ellenzék – néhány kormánypárti képviselő árulása folytán – két hónap múlva megbuktatta az Ungureanu-kormányt.
Az új, Victor Ponta vezette szociálliberális kormány egyik első intézkedéseként – a marosvásárhelyi egyetem román vezetésével szorosan együttműködve – megszüntette az éppen csak megalakult magyar kart.
Az ezt követő években nem került közelebb az erdélyi magyarság a MOGYE-ügy rendezéséhez, éppen ellenkezőleg. Az Origo beszámolója szerint az egyetem vezető testületeiben a román oktatók kétharmados többségbe kerültek, és megkezdték a magyar nyelvű orvosképzés fokozatos elsorvasztását.
A MOGYE 2018 szeptemberében pedig – a román vezetés önkényes határozatának megfelelően – beolvadt a marosvásárhelyi, kizárólag román tannyelvű, amúgy gyenge presztízsű Petru Maior Egyetembe, és a „fúzió" által létrejött a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE).
A magyar oktatók és diákok hiába tiltakoztak a két tannyelvű intézmény beolvasztása ellen, fellépésük eredménytelen maradt.
2019 júniusában – teljes titoktartás közepette – a MOGYTTE felvette Emil Palade Nobel-díjas román származású amerikai tudós nevét. Palade (1912–2008) egyébként az egyetlen román származású (de kettős, román–amerikai állampolgárságú) személy, aki Nobel-díjat kapott, de nem a Romániában, hanem az Egyesült Államokban kifejtett tevékenységéért. A magyar oktatók azt szerették volna, hogy az intézmény multikulturális jellegét megőrizve kettős, román–magyar nevet válasszanak az egyetemnek. A román fél azonban lesöpörte a magyarok jogos érveit.
Érdemes megemlíteni, hogy a MOGYE 1945-ben, román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű egyetemként alakult meg. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely aztán fokozatosan háttérbe szorította a magyar nyelvű orvosképzést.
2022-ben pedig ott tartunk, hogy a 2010-ben elfogadott, 2011-ben hatályba lépett, majd rá egy évre kormányrendelettel is megerősített oktatási törvény dacára még mindig nincs magyar kar a MOGYE-n.
Magyarán majdnem minden esetben arról van szó, hogy a román állam nem tartja be a saját törvényeit, vagy éppen olyan közjogi csűrés-csavarást alkalmaz, melynek végén a magyar kisebbség számára kedvezőtlen eredmény jön ki.
Ennyit a román jogállamiságról…
