A radikális baloldali 444 annyira alternatív univerzumban él, hogy számukra már a zsidó újságírónő is szélsőjobboldali

Az adókon és a halálon kívül két dolog biztos még az életben: hogy a radikális balosok hazudnak és gyűlölik a szólásszabadságot.

„Sorra tiltja le a Twitter és a Facebook a szélsőjobbos gyűlölködőket, és most hiába menekülnek" - hazudja a radikális baloldali 444.

Mint ismert, a Google és az Apple is eltávolította alkalmazásai közül a Parlert, amely alkalmazás a Twitter szólásszabadság-párti alternatívája kívánt lenni. Tudjátok, ha nem tetszik a Twitter, meg a Facebook, csináljatok magatoknak - aztán ha csináltok, akkor valahogy elérjük, hogy töröljék azt is. Mert a radikális baloldalit nem csak az zavarja, hogy ahol ő trónol, ott ne legyen másik vélemény. Azt szeretné, hogy sehol se legyen

A radikális baloldali ugyanis a puritán egyenesági leszármazottja: kínzó, fizikai fájdalmat érez attól a tudattól, hogy valahol valaki épp jól érzi magát. 

Ennek vált áldozatává a Parler - annak ellenére, hogy talán még annyira jól sem érezték magukat ott az emberek. Egyszerűen csak létezni és szabadon írni mertek anélkül, hogy a „szép jó reggelt" kiírásokat a megalomán Zuckerbergek és az egyre aggasztóbb fizimiskával megjelenő Dorsey-k online Gestapo-ügynökei lecsaptak volna rájuk. A Parler ugyanis többnyire egy visszahangkamra volt (ennélfogva mérsékelten volt érdekes) - nem a saját hibájukból, hanem pont azért, mert a Facebook és a Twitter a radikális baloldal tomboldájává vált.  

A szintén radikális baloldali 444 a hálózat többi tagjához hasonlóan teljesíti megbízói kéréseit és gátlástalanul hazudozik: azt állítja, hogy a Capitolium lerohanását a Parleren szervezték. Erre persze se a 444-nek, se a hazugság forrásainak (gazdáiknak) nincs semmiféle bizonyítékuk. 

Érdekes módon amikor a BLM/Antifa gyakorlatilag teljes városokat gyújtott fel és tanácsköztársaságosat játszott (ezek többnyire békés megmozdulások voltak!), akkor a 444 és amerikai megbízóik nem voltak ennyire érzékenyek az erőszak kérdésére - sem arra, hogy hol terjedhet. 

De hogy a hazudozás ezen a mindennaposnak mondható szinten is túlmutat, az felfedezhető abban, hogy a már sokkal korábban minden platformról (majd átmenetileg egy telekommunikációs cég által is) letiltott Laura Loomer zsidó újságírónőt „szélsőjobboldalinak" nevezik, a Proud Boyst pedig „neofasisztának" (itt valójában „nemzetiszocialistára" gondolnak, nem fasisztára, de a szélbal skriblerek általában vagy könnyen műveltek, vagy szimplán követik továbba is a Komintern szóhasználatára vonatkozó úmutatását, ha már az egyszer bevált - a szerk.) - aztán a bevarrni készült, „rasszistának" minősített Proud Boys-tagokról rendre kiderül, hogy fekete feleségük van. (A Proud Boys kifejezetten NEM rasszista, hanem „nyugati soviniszta" szervezet: nem kevés fekete, latinó, homoszexuális tagjuk van. A legutóbb letartóztatott Enrique Tarrio is minden bizonnyal skandináv a neve alapján.)

Íme a velejéig hazug radikális baloldal veszélyes „nácijai": zsidók és feketékkel házasodók. 

Hasonlóképpen hazudoznak a Gab nevű alternatív platformról, ahonnan sikerült előásni néhány hobbináci bejegyzését. Nos: a 444-nél valószínűleg nem tudják, de igen, az amerikai szólásszabadság határai igen szélesek. Ott alkotmányos joga bárkinek nácinak is lenni. Ez az egyik. (A Gab-bel sajnos törököt fogtak, mert ott bizony a teljes infrastruktúra az ő kezükben van. De nyilván kitalálnak majd erre is valamit, mert a neosztálinisták fantáziája korlátlan, ha mindenki más megsemmisítéséről van szó.)

A másik, hogy mind Andrew Torba, a Gab ügyvezetője, mind a Parler vezetői mindig is együttműködtek a hatóságokkal, ha bűncselekmény gyanúja merült fel. Sosem engedték bűncselekmények szervezését platformjaikon - nem is ülnek a vádlottak padján.  Ez azonban kevés a Twitter lincselő csőcselékétől a média hivatásos hazudozói köréig érő tandemnek: mindenkit, aki mást gondol, meg kell semmisíteni. A radikális baloldal sosem változik. 

Arról persze nem esik szó, hogy a christchurchi merénylő épp a Facebookon közvetíthette élőben a mészárlást; ahogy arról sem, hogy 16 éves lányok árverezését sem tudták meggátolni - sajnos túlságosan el voltak foglalva azzal, hogy a „veszélyes egyéneket" (mint Loomer, Yiannopoulos, Watson) és a trumpista mémeket eltüntessék a platformról. Ilyen apróságokkal épp nem értek rá foglalkozni. A Twitter is bőven, évekig engedte még a Ku-Klux-Klános David Duke zsidó világösszeesküvésről szóló agymenéseinek terjesztését, amikor az említett „veszélyes egyéneket" eltakarította. 

A neosztálinisták a nagy-tech cégektől a 444-ig a régi sztálinisták módszereit alkalmazzák: gátlástalanul hazudoznak, nem létező összeesküvésekre mutatnak rá, majd ezekre hivatkozva kívánnak megsemmisíteni mindenkit (ha fizikailag nem megy, akkor virtuálisan, de várjuk ki a végét!), aki nem hajlandó totálisan behajolni a politikai korrektség korai, marxista-leninista vagy az update-elt, liberális-demokrata urainak (és hölgyeinek!). 

A cenzúrát szokás hazug, moralizáló érvekkel bevezetni. Most is ez történik. És ha hagyjuk, hogy ők döntsék el, ki a radikális, mi a gyűlöletbeszéd, és mi veszélyes, ez is fog.