Tegnap elhunyt II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynője, Edinburgh hercegnéje, aki az Egyesült Királyság leghosszabb ideig hatalmon levő uralkodója volt. Szeretett apja halála után, 1952. február 6-án örökölte meg a trónt, és 1953. június 2-án koronázták meg a Westminster apátságban.
Királynőként tartott első beszédében a nép szolgálatába ajánlotta magát. Kérte a korona alattvalóit, hogy imádkozzanak érte, hogy Isten bölcsességet és erőt adjon neki az uralkodásban, hogy Istent és a brit nemzetet szolgálhassa élete végéig.
Az imák meghallgatásra találtak, Isten úgy látta jónak, hogy II. Erzsébet 70 éven át uralkodjon, és a vállán cipelje országa ügyeit. Néhány nappal csendes távozása előtt a Balmoral kastélyban kinevezte Liz Trusst miniszterelnöknek. Fáradságos életet tudhatott maga mögött. Viselt méltóságainak mindig megfelelt, miközben szeme előtt zajlott az egész XX. század.
Édesapja 1936-ban lépett a trónra VI. György néven. A koronázás előtt kispolgári idillben élt családjával, Erzsébet pedig szerető légkörben nőtt fel. A hűséges szeretet példája, hogy Erzsébetnek és húgának menedéket készítettek Kanadában a német légitámadások veszélye miatt, az édesanyjuk azonban hallani sem akart arról, hogy a család magára hagyja a királyt, mikor az a legnagyobb veszedelemmel néz szembe.
Ez a hűséges ragaszkodás Erzsébetre is jellemző volt, ahogy a szerető család iránti igényét is megteremtette. Férjével, a görög és dán királyi hercegként született Fülöppel is szép házasságban éltek, mindvégig egymás támaszai voltak, egészen Fülöp közelmúltbeli haláláig.
Nem mellékes nekünk, magyaroknak, hogy II. Erzsébet ereiben magyar vér is csörgedezett. Egyik ükanyja, Rhédey Klaudia, a híres erdélyi magyar nemesi család sarja. Károly – aki a tegnapi naptól király lett – gyakran el is látogat a megmaradt erdélyi birtokára, és a mai napig számon tartják a család magyar ágát.
Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, mintha a korszellem különös figyelemben részesítette volna a brit királyi családot, mintha a pokol erői összeesküdtek volna annak érdekében, hogy a világban maradt nemesség és méltóság utolsó maradványait is a lehető leglátványosabb formában felzabálják.
A királynő halálát követő gyászban is megmutatkozik, hogy tudat alatt nemcsak az elhunyt Erzsébetet siratja a világ, hanem mindazt amit jelképez.
Erzsébettel sírba száll a régi Anglia. Minden, ami az ősi erényekből pislákolt még a trón közelében, az most kialudt. Ami utána marad, az csak a régi monarchia törmeléke lesz.
Ha végig tekintünk utódain, egyértelművé válik az a válság, ami a nyugati világot tönkreteszi.
Elég, ha felelevenítjük azt, hogy Erzsébet kedvenc gyermekét, András herceget Yeffrey Epstein jóbarátjaként tartották számon, miközben azt pedofíliával és egyéb szexuális visszaélésekkel gyanúsították meg.
Mintha két ellentétes világ találkozna egymással a brit királyi családban: A pokol és a menny.
Uralkodói címei mellett Erzsébet az anglikán egyház feje is volt. Igen, az angolok spirituális vezetője. Trónra lépése után Canterbury érseke szent olajjal kente fel, ami azt szimbolizálta, hogy a királynő Istennel kötött szövetséget a világi és az egyházi vezetésére. Helyére most az elvált Károly király ül.
Mintha a gót betűkkel írt kódexek lapjai közé egy valóságshow szó szerinti leiratát keverték volna. A Windsor-ház története egy modern kori ponyvává vált, amelyben sokkal több a kép, mint a leírt betű.
Erzsébet személyével az „ántivilágból” mentett át valamit a minden ízében méltóság nélküli XXI. századba. Elcsépelt bölcsesség, de halálával valóban lezárult egy korszak, a brit monarchia végjátéka következik.
Mi csak azt kívánhatjuk, hogy az Isten kegyelmezzen az angoloknak, legyen tekintettel Erzsébet imáira és érdemeire.
