A nép 2019 után rájött, hogy a szavazat nem játék: így tarolt a Fidesz az idei időköziken

A bajban megjön a fanyalgók esze is, nincs idő "üzengetni". Gyorselemzésünkben 26 időközi idei eredményeit vizsgáltuk meg és vetettük össze a 2019-es adatokkal. 13 esetben fordított a kormánypárt, 9 esetben újra győzött a kormánypárt és javított is 2019-hez képest; 3 esetben az ellenzék nyert, de zárkózik a Fidesz-KDNP; és csak 1 esetben nyert és javított az ellenzék (Isaszegen). 2019-ben talán jó ötletnek tűnt dacból az ellenzékre szavazni, de úgy látszik, mindenki megbánta. A kormánypárti gőzhenger azóta szinte mindent visszavett.

A valóság pörölye 2022-ben orbitális módon vágta arcon az országot és azon belül is leginkább az ellenzéket, illetve annak – átmeneti – szavazóit.

Érdekes jelenséget tapasztalunk az áprilisi választások óta:

úgy tűnik, a protestszavazás luxusa csak békeidőkben működik, a bajban a magyar szavazónak is van annyi esze, hogy nem „üzenget”.

Mire gondolunk itt?

Már többször említettük az amúgy jobbos, konzervatív, esetleg kimondottan fideszes és kormánypárti ismerőseinket. Mindenkinek van ilyen rokona, barátja, és most nem a Magyar Hang-os „igazi konzervatív, a Fidesz ment arrébb, mi maradtunk”-szerű fanyalgókra gondolunk.

Családi körben például klasszikus, stabil Fidesz-párti szavazók voltak képesek megosztani szavazataikat a Jobbik vagy a Momentum felé is az utóbbi alkalmakkor, hogy „üzenjenek” a kormánypártoknak, mert szerintük nem jó irányba haladnak a dolgok. 2019 például tökéletes alkalom volt a dacból való szavazásra:

semmi veszély a láthatáron, minden rendben halad, a városok szépülnek és épülnek, de hát Borkai Zsolt meg a jachtozás, és különben is, Mészáros Lőrinc!

2022 elején akkor kezdtük el sejteni, hogy nagy Fidesz-győzelem körvonalazódik, amikor az orosz–ukrán válságban hirtelen a korábbi „üzengetők” is összekapták magukat, és szó nélkül Orbánékra húzták az ikszet, mert megértették, hogy ez bizony nem a dac meg a fanyalgó jelzések küldésének ideje.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem beszélve arról, hogy a 2019 őszén győztes ellenzéki önkormányzatok – Covid ide vagy oda – nem sok eredménnyel büszkélkedhetnek, hacsak nem számítjuk ide a sünteleltetőket, muskátliosztásokat meg kihelyezett madáretetőket. Nem viccelünk, tényleg ennyit tudnak felmutatni.

A 2022. áprilisi Fidesz–KDNP-s győzelem óta aztán tényleg rájár a rúd az ellenzékre: az összefogás nagyon a múlté, a Jobbiknak annyi, a maradékot pedig a DK zabálta fel sikeresen (de azért Orbán a kisgömböc, ugye?). A 2019-ben az önkormányzatikon még nagy mázlival győztes húzóembereket 2022-ben reciklálni kellett – és eredmények meg elegendő ellenzéki káder híján csak az következhetett, amit alább látunk.

Sorozatos Fidesz–KDNP-s győzelmek, és ahol nem, ott is zárul – mit zárul, lassan csattog – az olló.

A 2022-es időközi önkormányzati választások 2019-hez képest (Forrás: választás.hu)
A 2022-es időközi önkormányzati választások 2019-hez képest (Forrás: választás.hu)

Gyorselemzésünkben 26 időközit vizsgáltunk meg, és 2019-hez választás eredményeihez viszonyítottuk az adatokat. Ebből

  • 13 esetben fordított a kormánypárt, azaz visszavette a kerületet az ellenzéktől;
  • 9 esetben újra győzött a jobboldal, és még javított is 2019-hez képest;
  • 3 esetben az ellenzék nyert, de zárkózik a FideszKDNP;
  • és 1 esetben nyert és javított az ellenzék (Isaszegen).

Persze nem minden esetet lehet tökéletesen összehasonlítani: valahol az egyik fél függetlenként indult már idén, valahol el sem indult az ellenzék – ezeket ki is hagytuk. De arra, hogy a trendeket felismerjük, arra ez a kis kutatás bőven elegendő volt.

felkészül budapest és a városok: Szinte ijesztő kormánypárti fordítások 2019 után

Szentendre 10. egyéni választókerületében, Nyíregyházán (3. EVK) vagy Budapest XVI. kerületében (2. EVK) egészen brutálisan javult a Fidesz eredménye: mindhárom helyen 20, sőt, 25 százalékpont fölötti ugrások tapasztalhatóak.

De 10 százalékponttal jobban teljesített a jobboldali pártszövetség Miskolcon (3. EVK), Budapest XI. kerületében (5. EVK) és a VII–VIII. kerületekben is (4., illetve 5. EVK), mint három éve. 

Szintén sikerült fordítani Egerben, Zuglóban, a Várnegyedben, Óbudán és Dunaújvárosban is.

Ami az ellenzék számára különösen aggodalomra adhat okot, az az, hogy bizony ezek pont a nagyvárosi-agglomerációs választókerületek, amelyekre olyan büszkék voltak nemrég, mondván, a kiköltöző értelmiség öntudatra ébredt! Hát tessék.

Ami eddig is fideszes volt, de most még jobban

Persze ebből is akadt bőven. Kőszeg 2. egyéni választókerületében 34 százalékpontos javulást (!), Szigetszentmiklóson (6. EVK) és Nagykőrösön (5. EVK) is 20 százalékpont fölötti ugrást tapasztalhattunk az időköziken. És majdnem ennyit sikerült feljönnie a Fidesznek az V. kerületben, Békésen vagy Esztergomban is. 

Ahol meg még az ellenzék nyert, de zárul az olló

Újpesten (2. és 12. EVK) és Újbudán (14. EVK) pontosan ez történik. Újpesten 5, illetve 9, Újbudán pedig 7,5 százalékpontot javítottak a kormánypártok 2019 októbere óta.

Az ellenzék egyedüli vigasza az általunk vizsgált eredmények között Salgótarján vagy Isaszeg lehetett, ahol sikerült javítaniuk, esetleg a Fidesz–KDNP nem a megszokott formában indult. Ennyi kell is talán.

Persze ahogy írtuk is, hiányozhat még pár ellenzéki eredmény, de a lényeg tényleg jól látható: a szavazat nem játék és bár lehet, hogy egyszer nyerni tudtak, de dolgozni már kevésbé sikerült nekik.