A nemzetközi összekötő: Korányi Dávid még 2009-ben elkísérte Bajnait a New York-i Soros-tárgyalásra

• Korányi Dávid jelenleg Karácsony Gergely nemzetközi kapcsolatait szervezi, és többnyire urizáló életmódjával kerül be a hírekbe.
• Csakhogy ennél sokkal fontosabb feladatot kapott: Bajnai Gordonnal ő köti össze a hazai és a nemzetközi baloldalt.
• A Kontra kiderítette, hogy a tanácsadó 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt a Soros–Rockefeller-egyeztetésre.
• A 2010-es kormányváltást követően pedig kitartóan követte a Soros–Bajnai-vonalat, így került ki az Egyesült Államokba.
• Miután volt főnökével kiterjedt washingtoni kapcsolatrendszert építettek ki, itthon kezdtek el szervezkedni.
• Korányi a 2019-es önkormányzati választásig háttérbe vonult, de a baloldal budapesti hatalomátvételét követően Karácsony - Bajnai nyomására - bevette őt a stábjába. A rejtélyes tanácsadó most ebből a pozícióból próbálja meg mozgósítani a külföldön élő magyarokat a jövő vasárnapi voksolásra. 
• Bajnai Gordon sem tétlenkedik eközben, és adathalász cégcsoportjával segíti Márki-Zay Péter kampányát.
• A nemzetközi összekötők tehát megmozdultak a háttérben, és megpróbálják befolyásolni a magyar választás kimenetelét. 

2009-ben fontos lépés történt Korányi Dávid karrierjében, miután Tabajdi Csaba volt szocialista uniós képviselő mellől bekerült a baloldali kormányzat felső kasztjába. A fiatal, több nyelven beszélő, az atlantista vonalat képviselő tanácsadó neve ekkora már jól bejáratott volt szocialista körökben, amit jól mutat, hogy 2009-ben felkerült a párt EP-listájára.

A kormányfői székben Gyurcsány Ferencet váltó Bajnai Gordon meglátta benne a tehetséget, és Brüsszelből Budapestre irányította, hogy bevegye a legszűkebb stábjába. A volt kormányfő nem teketóriázott sokat, és frissen kinevezett külpolitikai főtanácsadóját azonnal bedobta a mélyvízbe.

globális trükkök

Korányi pozíciófogásakor a baloldali elit már pontosan tudta, hogy az alig fél évvel később megtartandó parlamenti választáson hatalomváltásra kerül sor. A kérdés csak az volt, hogy a Fidesz–KDNP szimpla vagy kétharmados többséget szerez az Országgyűlésben, illetve az újonnan felálló jobboldali kormány mennyire tud élni a lehetőséggel. Másképp fogalmazva: mennyire hagyják érvényesülni.

A Gyurcsány–Bajnai-vonal észlelve a helyzetet idejekorán elkezdett szervezkedni nemzetközi terepen is.

Ennek egyértelműen az volt célja, hogy megnehezítsék az új kormány dolgát, és szűkítsék a mozgásterét, kiépítve azokat a globális csápokat, amelyekkel kordában tudják tartani Orbán Viktorékat. Persze, ennek megvolt a maga logikája: lehetővé akarták tenni maguknak, hogy minél előbb visszakerülhessenek a hatalomba.   

A vereségre készülő baloldal egyik legmeghatározóbb külpolitikai találkozójára 2009 szeptemberében került sor. A magyar delegáció tagja volt a 28 éves Korányi Dávid is, aki ekkorra már a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkárává lépett elő. Ahogy a Magyar Külpolitikai Évkönyv az évi kiadásában olvasható, Korányi elkísérte Bajnai Gordont és Balázs Péter volt külügyminisztert az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára. A New York-i látogatásnak azonban közel sem csak ez volt a célja.

Bajnaiék ugyanis elsősorban azért utaztak a tengerentúlra, hogy pénzügyi és politikai támogatókat szerezzenek későbbi belpolitikai céljaikhoz.

SOROS LEHELETE

Mint a külpolitikai évkönyv beszámolójából kiderült, a három főből álló magyar küldöttség a színfalak mögött a nemzetközi pénzvilág képviselőinek színe javával egyeztetett. Mielőtt találkoztak volna Ban Ki Mun, ENSZ-főtitkárral, a nagy befektetési bankházak vezetőivel beszélgettek a magyar gazdaság helyzetéről.

Az eseményen jelen voltak a világ legnagyobb pénzügyi befektetői, így a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatója, valamint a Citigroup elnöke. Ezenkívül Bajnai Gordon találkozott a New York-i üzleti élet képviselőivel, Soros Györggyel és Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövettel, illetve felkereste a tőzsdét is.

A magyar csapat nemcsak az üzleti világ képviselőinek mutatkozott be, hanem az Egyesült Államokban élő magyar értelmiség tagjainak és magyar szervezetek vezetőinek is. Kissé meghökkentő módon a sajtószabadságot örökösen féltő baloldali politikusok ellátogattak a The Wall Street Journal szerkesztőségébe is. Bajnai egyébként útja során kitüntetést adott át a Soroshoz erősen köthető, Orbán-gyűlölő politológusnak, Charles Gatinak.

Segítség a háttérből. A Soros Györggyel szorosan együttműködő Bajnai Gordon központi szerepet vállal Márki-Zay Péter mostani kampányában. Sajtóértesülések szerint volt titkosszolgálati miniszterével, Ficsor Ádámmal közös  adathalász céghálójuk nemcsak szakmailag támogatja a baloldali jelöltet, de úgy tűnik, annak finanszírozásából is részt vállal. Az Index által nyilvánosságra hozott dokumentumon ugyanis az látszik, hogy a DatAdat Professional Kft. vállalta Márki-Zay Péter és csapata számláját egy vecsési étteremben. A lap egyébként arról is írt, hogy Bajnaiék adatelemzéssel és kampánytanácsadással foglalkozó cégekkel befolyásolhatták az előválasztás kimenetelét. Ennél is problémásabbnak tűnik, hogy nem lehet tudni, a DatAdat-cégcsoport mit csinál pontosan a begyűjtött választói adatokkal. A Kontra egyébként elsőként cikkezett arról, hogy Bajnaiék erőteljesen nyomulnak Márki-Zay gazdasági hátországában: cikkünkből kiderült, hogy a politikus weboldalának Google-hirdetéseit ők finanszírozzák.

De, ami legalább ennyire fontos: a volt kormányfő New York-i tartózkodása idején két alkalommal is találkozott Barack Obama korábbi amerikai elnökkel.

Ami Korányit illeti: már egészen fiatalon alámerült a globalista elit világába, és azóta is tevékenyen építi kapcsolatait a washingtoni politikai körökkel.

Párhuzamos életutak

Mint az köztudott, a háttérben zajló kavarásoknak nem lett meg az eredménye, a Fidesz–KDNP-pártszövetség kétharmados mandátumtöbbséget szerzett a 2010-es parlamenti választáson.

Korányi a kudarcot követően szinte azonnal az Egyesült Államokban telepedett le, miután ösztöndíjat kapott German Marshall Fundtól.

Korányi esetében ez azért lehet érdekes, mert miniszterelnöki tanácsadóként többek között rálátott Magyarország energiapolitikájára, EU- és NATO-kapcsolataira, valamint hírszerzésére.

A rejtélyes háttérember egyébként huzamosabb ideig tartózkodott a tengerentúlon. Bajnai Gordonhoz hasonlóan állást kapott a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen is, ahol hivatalosan 2010 és 2017 dolgozott a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatójaként. A felsőoktatási intézmény nem meglepő módon Soros Györgyhöz köthető, aki többször is vendégeskedett itt. Tökéletesen mutatja a viszonyokat, hogy Ronald J. Daniels, a Johns Hopkins vezetője „a CEU elüldözése” kapcsán a Washington Postban panaszkodott, amit aztán a 444 szemlézett.

Azt egyébként érdemes megemlíteni, hogy Korányi nem a 2009-2010 körüli időszakban érintkezett először az amerikai milliárdos hátországával, erre már az ezredforduló környékén sor került. LinkedIN-oldala ugyanis arról tanúskodik, hogy az első Orbán-kormány idején, 2001 és 2002 között önkéntes tolmácsként segített az Amnesty Internationalnek.

2012-ben csípte meg az igazán nagy lehetőséget, hiszen ekkor nevezték ki vezetőnek a washingtoni székhelyű Atlantic Councilnál. Soros György  egyébként nagy erőkkel támogatja  a szervezetet, amely egyébként látványosan kötődik a Demokrata Párthoz. Jelzésértékű, hogy 2015. január 29-én az Atlanti Tanács eurázsiai energiaügyekért felelős igazgatójaként Korányit meghallgatták a Szenátus energia- és természeti erőforrásokkal foglalkozó bizottságában.

A baloldali tanácsadó ekkora már meglehetősen kiterjedt amerikai kapcsolatokra tett szert.

A washingtoni építkezés nem a véletlen műve volt, hiszen a Bajnai–Korányi-páros hamar visszacsatlakozott a hazai politikába. Egy komoly stáb dolgozott azon, hogy megdöntse a törvényesen megválasztott magyar kormányt, és visszajuttassa a hatalomba Bajnait.

Próba-szerencse

Egy ideig úgy tűnt, hogy az általuk 2011 második felében alapított Haza és Haladás Alapítvány képes lesz betölteni a baloldalon kialakult űrt. Ehhez minden adott volt: a szervezet a kezdetektől fogva az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) partneri támogatását élvezte, állítólag több tízmillió forintot kaptak innen.

A CAP egyébként a Clinton család, illetve Hillary Clinton volt külügyminiszter szellemi hátországát testesíti meg. Nem mellesleg Soros György e szervezet mögött is ott áll a pénzével.

A Haza és Haladás csak az első lépés volt a tervben: 2012 októberében két másik szervezettel együtt létrehozták az Együtt 2014 mozgalmat, ami a liberális blokk ejtőernyő-szervezeteként funkcionáló Együtt Korszakváltók Pártjának volt az elődje.

Nem jött be a számításuk, hiszen sikertelenül pozicionálták Bajnait a miniszterelnök-jelölti posztra, amit elhappolt előle Mesterházy Attila. A végeredmény 2014-ben is ugyanaz lett, mint négy évvel korábban: a baloldal súlyos vereséget szenvedett az országgyűlési választáson.

A volt miniszterelnök és stábja ekkor valóban a háttérbe húzódott: Bajnai multinacionális cégeknél helyezkedett el, Korányi pedig főként nemzetközi háttérszervezeteknél húzta meg magát. A tanácsadó valósággal halmozta a pozíciókat: a Soros-féle Atlantic Council mellett 2018-tól energiapolitikai tanácsadó is lett az ENSZ-nél.

A hazai feladat

A magyar baloldalnak kilenc évig nem sok babér termett, ezen a helyzeten változtatott némileg a legutóbbi önkormányzati választás. Több nagyváros mellett bevették Budapestet, ami kiváló lehetőséget teremtett a 2010 előtti szereplők számára a politika vérkeringésébe való visszakerülésre.

Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával nagyot nyert Bajnai Gordon is, akinek az emberei kulcspozíciókba kerültek a Városházán. Így, közvetve került Karácsony környezetébe Korányi Dávid is, aki előbb önkormányzati, majd városdiplomáciai főtanácsadó lett.

Ahogy beszámoltunk róla, új munkáját könnyedén össze tudja hangolni a többivel, hiszen aktuális szerződése megengedi a külföldi munkavégzést. Élt is a személyre szabott változtatással, és jelenleg is New Yorkban home office-ból dolgozik.

Bár Korányi sokak számára egy Playboy-életmódot folytató aranyifjúnak, munkáját tekintve egy szürke háttérembernek tűnhet, valójában azonban az átlagosnál sokkal fontosabb szerepet kapott:

Bajnai farvizén ő az összekötő a budapesti vezetés, a baloldali pártok és a nemzetközi, globalista elit között.

Az Indexnek adott tavalyelőtti interjújában lényegében arról beszélt, hogy a főváros a kapcsolatrendszerének köszönhetően kapott egymillió dollárt Soros Györgytől. „Folyamatosan nyitva tartjuk a szemünket, és próbálunk a nemzetközi fejlesztési banki vagy más, akár alapítványi alapokból forrásokhoz jutni. Ez utóbbira volt példa az Nyílt Társadalom Alapítvány tavalyi több mint  egymilliárd forintos támogatása, amelyet Covid-tesztelésre fordítottunk” – fogalmazott a baloldali lapnak.

Tavaly áprilisban pedig megmutatva politikai ambícióit, azt nyilatkozta a Telexnek, ha egy baloldali kormányban megtalálná egy feladat, akkor nem ugrana el előle. Elnézve a pozícióit, egy esetleges kormányváltás esetén minden esélye meglenne az újabb megbízásra. 

A napokban pártpolitikai feladatokba is belevetette magát: útjára indult a Magyar Tavasz nevű honlap, ami a nyugati világban élő magyarokat buzdítja szavazásra. Az oldal és a kampány mögött egy frissen bejegyzett amerikai szervezet, az Action for Democracy áll, amit Korányi vezet.