- Miután a Momentum küldöttgyűlése megvonta a bizalmat Fekete-Győr Andrástól, ideiglenesen Orosz Anna elnökségi tag vette át a párt irányítását.
- Az új vezetőnek kulcsszerepe volt a párt alapítójának megbuktatásában, és állítólag erősen ambicionálja az elnökséget.
- Orosz Anna a baloldali összefogás elkötelezett híve, vélhetően elődjénél is szorosabbra fűzné a baloldali pártokkal a viszonyt.
- Ez olyan szempontból érthető, hogy erősen baloldali családban született. Édesapja a szocialista rendszer kegyeltje volt, nagy hatalmú KISZ-titkárként tevékenykedett a BME-n.
- Arról nem is beszélve, hogy Orosz Anna a migrációs válság csúcspontján adományokat gyűjtött az országba érkező bevándorlóknak.
- Miután a 2018-as tisztújítást követően háttérbe szorult pártjában, a Soros-féle Political Capitalnél kötött ki.
„Egyértelműen Orosz Anna állt a Fekete-Győr András ellen szervezkedők élére, régóta elégedetlen a pártelnök teljesítményével. A szervezeten belül egy ideje köztudott, hogy erősen ambicionálja az elnökséget” – fogalmazott a Kontrának a Momentum belső ügyeire rálátó párttag néhány nappal az vasárnap megtartott küldöttgyűlést követően.
Előbújt a háttérből
Mint ismert, Fekete-Győr azután kezdeményezett maga ellen bizalmi szavazást, hogy miniszterelnök-jelöltként alaposan leszerepelt az előválasztáson. A hivatalos eredmények szerint mindössze 20 944 szavazatot kapott, ami alig 3,4 százalékra volt jó. Összehasonlításképpen: a győztes Dobrev Klárára (DK) 214 319 voks érkezett, amivel több mint 37 százalékot ért el.
„Egész egyszerűen elfogyott Andris körül a levegő. Igaz, ha nem nyújtja be az indítványát, minden bizonnyal megúszta volna. Így viszont magas labdát adott a párton belüli ellenfeleinek, akik szépen kicsinálták.
Anna sajnos elvállalta a hóhér szerepét
– értékelte segítőnk a helyzetet.
Szerinte a volt pártelnök kudarcában erősen közrejátszott a „kifejezetten rosszul sikerült” jelölti kampány, a kínos sajtószereplések (a partizános interjúja és rolleres megnyilvánulása), valamint az elnökségen belüli széthúzás.
„Anna ügyesen keverte a kártyákat, és jó politikai érzékkel vette észre, hogy a gyenge előválasztási eredmények után azonnal meggyengült Andris pozíciója a párt testületeiben. Egy ideje már várta a megfelelő pillanatot, és jókor robbantott” – emelte ki, hozzátéve, hogy a bukdácsolás ellenére a momentumosok nagy része kitartott Fekete-Győr mellett, és kockázatosnak tartotta a lecserélését.
Csakhogy a váltásról nem ők döntöttek, hanem a küldöttgyűlés, ahol kétharmados többséggel a pártelnök eltávolítására szavaztak.
Fekete-Győr ment, Orosz Anna jött – röviden így foglalható össze, mi történt a határozat elfogadása után. Ezzel a pártelnök korábbi ellenzéke átvette a hatalmat, igaz, egyelőre csak ideiglenesen.
A párt ugyanis novemberben választ új elnököt, akkor derül ki, milyen felállásban vágnak neki '22-nek. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a jelentkezők elkezdtek gyülekezni a megüresedett elnöki szék körül. Segítőnk szerint többen is pályáznak a tisztségre, többek között Fekete-Győr András régi párton belüli ellenfelét, Soproni Tamás terézvárosi alpolgármestert, Nemes Balázs pécsi politikust, Bárdi Zsuzsanna elnökségi tagot, erzsébetvárosi alpolgármestert említette.
És mondott még egy nevet, aki véleménye szerint mindenkinél esélyesebb: Orosz Anna. „Már csak annyi a dolga, hogy a nem túl fair módon kiharcolt büntetőt belője a kapuba. Biztos vagyok benne, hogy oda fog állni a büntetőponthoz. Ahogyan abban is, hogy csont nélkül bevágja” – élt focis példával.
Barátságnak indult
2017 februárjában a baloldali média látványosan megtámogatott egy új szervezetet, a Momentum Mozgalmat. Az apropó a 2024-es nyári olimpia budapesti megrendezése ellen irányuló NOlimpia-kampány volt.
A kezdetekkor rendre egy fiatal, mosolygós, göndör hajú lány szerepelt Fekete-Győr András mellett a nyilvánosságban, arcot adva a szervezetnek. Orosz Anna az elsők között, 2015-ben kezdte a momentumozást, de jó kommunikációs képességének és megjelenésének köszönhetően hamar előre lépett a ranglétrán. A mozgalom 2017-es tisztújító közgyűlésén elnökségi tagnak választották a küldöttek.
Kettőjük kapcsolata ekkor még kiváló volt, a nézeteltérések ellenére összekötötte őket a tenni akarás és persze a kormányellenesség. Egyértelműen a közöttük meglévő összhangot jelezte, hogy életük első televíziós interjúját közösen adták.
Egyébként ebben az időben a baloldali médiumok tárt karokkal várták a jövő reménységeit, és valós politikai súlyuknál jóval nagyobb médiaszereplési lehetőséget biztosítottak számukra.
Az ellenzéki sajtó 2017 elején feltűnő gyakorisággal és lelkesedéssel cikkezett „a friss arcokról”, „a politikai árvákról” és a (szerintük) szimpatikus kezdeményezésről. Kérdés, hogy Orosz Anna mennyire számított politikai árvának vagy az új politikai generáció releváns szereplőjének. Feltehetően semennyire.
Kellemetlen szocialista múlt
Családja ugyanis a kommunista rendszer kegyeltje volt, ennek következtében erősen baloldali neveltetést kapott.
Édesapja, dr. Orosz Csaba a rendszerváltás előtt a KISZ BME bizottsági titkára volt, ami akkoriban meglehetősen befolyásos pozíciónak számított.
A korabeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy rendszeresen részt vett az MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülésein. Nem sokkal a szocialista rendszer összeomlása előtt, 1989 májusában pedig más minőségében bukkant fel az összejöveteleken: a Budapesti Pártbizottság felsőoktatással megbízott tagjaként, és értelemszerűen a BME volt a „vadászterülete”.
Ahogyan később lánya, Orosz Csaba is kiválóan tudott helyezkedni. A Petőfi Népe 1988 márciusában arról cikkezett, hogy felszólalt a Reformpárti Esték Sorozatán. A rendezvény jelszava az volt, hogy „irány a demokratikus szocializmus!".
Ebből pedig az következik, hogy a momentumos politikus édesapja egy évvel a politikai fordulat előtt még nem elhagyni akarta a szocializmust, hanem megújítani.
Ahogy az nem egy esetben előfordult, a hithű kommunista Orosz megúszta a rendszerváltást, és jelenleg egyetemi docensként taníthat a műszaki egyetem Út és Vasútépítési Tanszékén. Kutatási területe a városi közlekedés, közlekedéstervezés, közlekedésgazdaság.
Időközönként megszólal politikai kérdésekben: nyilatkozataiban jellemzően a jobboldalt vagy az Orbán-kormányt támadja. Ilyen családi háttérrel nem feltétlenül véletlen, hogy lánya a nemzetközi baloldalt mindenben követő Momentumban kötött ki.
Régóta a migráció bűvöletében
Hivatalos életrajza szerint 2007 és 2008 között a Budapesti Gazdasági Egyetemen, majd 2008 és 2010 között a Corvinus Egyetem Nemzetközi Gazdálkodás szakán tanult. Később Berlinbe sodorta az élet, ahol két éven át a Humboldt Egyetem Közgazdaságtan és Üzleti Tanulmányok szakának a hallgatója volt.
A külföldi kaland után hazatért, és a Budapest Intézetnél helyezkedett el. Az intézmény önmeghatározása szerint „2008 novemberében alakult fiatal, elméleti és gyakorlati tudással, kormányzati és kutatási, valamint hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező közgazdászok-politológusok partnerségében”.
A Tűzfalcsoport Blog nevű oknyomozó oldal júniusban arról cikkezett, hogy az elemző intézetet a nyílt társadalom szolgálatába állították. Ezt arra alapozva írták, hogy a szervezet honlapján nyíltan kiálltak a CEU mellett, és partnerei a szintén Soros által támogatott Magyarországi Európa Társaságnak.
A Momentum jelenlegi ügyvezető elnökét ekkoriban már élénken foglalkoztatta a migráció, illetve a migránsok helyzete. A Kontra birtokába jutott poszt arról tanúskodik, hogy
már 2015-ben adománygyűjtésbe kezdett a „Magyarországra érkező menekülteknek”. A bejegyzés szerint 100 ezer forintot sikerült összeszedniük, amit aztán pokrócokra költöttek el.
Mint ismert, a migránsok ekkoriban támadták rá az ország déli határánál szolgálatot teljesítő rendőrökre, és tüntettek a Keleti Pályaudvar előtt. Orosz mentségére szóljon, hogy a Momentumban a migrációpártiság nem számít kirívónak, sőt, mintha egyenesen kötelező lenne.
Eltávolodtak egymástól
Orosz Anna baloldali családi hátterével, aktivista-elemző múltjával érkezett meg a Momentum Mozgalomba, ahol egyből politikai otthonra lelt.
Ahogy korábban említettük, eleinte kifejezetten jó volt a kapcsolata Fekete-Győr Andrással, már-már barátiként lehetett jellemezni.
Csakhogy a NOlimpia-kampány sikerében fürdőző párt gyorsan lejtmenetbe került, aminek következtében felszínre törtek a belső konfliktusok. 2017 végén komoly hatalmi harc bontakozott ki az elnökség két tagja, Fekete-Győr András és Soproni Tamás között, amit egyúttal a mozgalom történetének legsúlyosabb válságaként lehet értékelni.
Orosz Anna pedig – szintén elnökségi tagként – elkötelezte magát az egyik oldalon, de nem a pártelnök mellett. Egy kiszivárgott belső levél szerint a belháború kirobbanása előtt egy hónappal összejött Sopronival. „Érzelmileg zsarolják egymást a politikai döntéseknél, így egyszerűen nem szavaznak egymás ellen fontos kérdésekben az elnökségben” – derült ki az írásból, milyen feszült volt a helyzet a pártban.
Ez volt az a pont, amikor Orosz kikerült Fekete-Győr bizalmi köréből, és a két politikus eltávolodott egymástól.
Ekkor már látni lehetett, hogy a 2018-as parlamenti választás nem lesz diadalmenet a Momentum számára. Így is lett: az alig több mint 3 százalékos eredménnyel nem sikerült bejutniuk a parlamentbe, aminek következtében a párt teljes vezérkara – Fekete-Győrrel, Sopronival és Orosszal együtt – lemondott.
A pártelnök emlékezetében élénken éltek a kavarások, így mindenáron meg akarta akadályozni, hogy Soproni újra bekerüljön az elnökségbe, és Oroszt is megpróbálta partvonalon kívülre helyezni. Fekete-Győr akarata szerint alakult minden, és a nem kis választási bukta ellenére újra megválasztották elnöknek. Soproni háttérbe húzódott, Orosz Anna pedig átmenetileg kivonult a politikából, abban bízva, hogy a politikában a szerencse forgandó. Neki lett igaza.
Soroséktól tért vissza
„Örömmel közöljük, hogy mától Orosz Anna elemzőként és kommunikációs munkatársként a Political Capital csapatát erősíti. Ezt megelőzően a Momentum Mozgalomban viselt tisztségeiről lemondott, párttagságát és politikai tevékenységét felfüggesztette” – írta ki a PC meglehetősen váratlanul a közösségi oldalára.
Az erősen meglepő váltásra pár hónappal a tisztújítást követően került sor. Úgy tudjuk,
Orosz sértődöttségében hagyta ott a pártot, és nézett új munkahely után. Nehezen tudta elfogadni, hogy parkolópályára került, és nem nézte jó szemmel, hogy minden úgy megy tovább, ahogy korábban.
Mint ismert, a Political Capital egy erősen baloldali elemző cég, bevételeinek jelentős része Soros Györgytől származik. Tehát Orosz özel sem került ki a pixisből, megmaradt ugyanabban a körben.
Mint kiderült, nem bírta sokáig politika nélkül: tavalyelőtt júliusban közleményben jelentette be, hogy az önkormányzati választáson közös ellenzéki képviselőjelöltként méretteti meg magát Újbudán. Orosz úgy kerülhetett újra a képbe, hogy a Momentum továbbra is komoly káderhiányban szenvedett, kevés volt a kiállítható és alkalmas politikus a pártban.
A száműzött politikus élt a lehetőséggel, és miután megnyerte körzetét, az ellenzéki alkuknak köszönhetően alpolgármesternek választották meg. Ezzel értelemszerűen ismét megerősödött a párton belül, befolyása számottevően nőtt. Főleg, hogy a tavalyi tisztújításon 2018 után ismét bejutott a Momentum egyik legfontosabb testületébe, az elnökségbe.
Bosszú, édes bosszú
A tavalyi év közepére így már bőven előnyös helyzetbe került ahhoz, hogy megvalósítsa a terveit. Információink szerint az elnökségben a kezdetektől fogva tudatosan pozicionálja magát Fekete-Győr belső ellenzékeként.
Ez eleinte kevésbé domborodott ki, de ahogy időben közeledett az előválasztás, egyre egyértelműbbé vált. Pártbeli pletykák szerint nem egyszer előfordult, hogy egy másik elnökségi taggal, Bárdi Zsuzsannával erősen konfrontatívan viselkedtek a testület ülésein, nehezítve Fekete-Győr elképzeléseinek megvalósítását.
Több forrásunk is azt állította, hatalmas stratégia hiba volt a pártelnök részéről, hogy elindult a miniszterelnök-jelöltségért. „Senki nem gondolta komolyan, hogy nyerni tud” – tette hozzá egyikük, kiemelve, hogy „ez vakmerő húzás” volt, és „az egész eleve kudarcra volt ítélve”.
Egyébként ezt Fekete-Győr is elismerte, egyik televíziós interjújában arról beszélt, hogy nem számolt győzelemmel.
Az sem erősítette a versenyben, hogy a hátországa erősen ingott, az elnökség gyakorlatilag két részre szakadt. Az is egyértelmű, hogy ekkor már többen is fenték rá a késüket, és nagyban készültek a hatalomátvételre.
Érdemes megfigyelni, hogy milyen mozgások történtek az erősen irányított baloldali sajtóban: Orosz Anna kimagasló újbudai szerepléséről számos cikk született, miközben Fekete-Győrről sorban érkeztek a gyászos hírek. Ez már erősen abba az irányba mutatott, hogy a Momentumban időközben megváltoztak az erőviszonyok.
És ki volt az a momentumos politikus, aki burkoltan ugyan, de elsőként kritizálta a pártelnök gyenge szereplését? Éppen Orosz Anna. „Ekkora győzelemre nem számítottam, Fekete-Győr eredményéből viszont tanulnunk kell” – jelentette ki a 444-nek, ami utólag visszaolvasva több mint jelzésértékű.
A sokáig mellőzött Orosz Anna tehát bosszút állt Fekete-Győr Andráson. Most már csak a tizenegyest kell berúgnia.
