Az 1100 éve Kárpátalján élő magyarok őshonos mivoltáról döntött az ukrán parlament nemrégiben. Már az is probléma, hogy más nemzetiségű politikusoknak joghatósága van magyar emberek fölött, ahogy az is, hogy a második világháború után a Szovjetuniónak adott Kárpátalja Ukrajnához került és nem valamelyik másik országhoz.
Azonban, ha ezeken nagyvonalúan tovább lépünk, még akkor is egy fura mellékíze van annak, hogy a magyarság őshonosságáról egy csak papíron létező állam politikusai döntenek, egy nemlétező nemzet tagjai ítélnek az 1100 éves kárpátaljai népcsoport fölött.
Kórtünet. A világot uraló zűrzavar jele, hogy két férfi és egy kutya viszonyát családnak, a gyorséttermi termékeket ételnek, a Telexet és a 444-et független sajtónak, Ukrajnát pedig létező országnak tartják egyesek. Ezt a sort hosszan lehetne sorolni.
Bajnak most éppen elég, hogy az ukránok szerint a magyarok nem őshonosok a szülőföldjükön. Ez pedig azért okoz fejtörést nekünk, magyaroknak, mivel egy darabka magyar területet is hozzácsaptak megalapításakor a rozoga ukrán államhoz.
Tudniillik Ukrajna a Szovjetunió összeomlásának köszönheti létezését, területei jelentős részét pedig szintén a Szovjetuniótól kapta ajándékba. Hatalmas olyan területek tartoznak Ukrajnához jelenleg, amelyekhez történeti szempontból semmi köze a most többségben levő vágynemzetnek.
Hogy Kárpátalja miért került az Ukránokhoz, és miért nem a függetlenné vált Szlovákiához vagy vissza a jogos tulajdonosához, Magyarországhoz, arra mai napig nincs becsületes válasz.
Ahogy arra sincs, hogy a kijevi honatyák, hogy bírták nevetés nélkül összeírni az őshonos népekről szóló törvényt. Aki ugyanis csak felületesen is ismeri a régió vagy Ukrajna történetét, azok számára nem nehéz felismerni, hogy az őshonos népek ukrajnai kritériuma gyakorlatilag megsemmisítette az ukrán nemzetről szóló legendát:
„Ukrajna őslakos népe egy őshonos etnikai közösség, amely Ukrajna területén alakult ki, eredeti nyelv és kultúra hordozója, hagyományos, társadalmi, kulturális vagy képviseleti szervekkel rendelkezik, önmagát Ukrajna őslakos népeként azonosítja”.
Ezen kitételek egyikének sem felel meg az ukránként azonosított szláv csoport. Nem úgy mint például a románok, lengyelek, ruszinok, és persze az oroszok. Orosz nemzetiségű emberből legalább 20 millió él a mai Ukrajna területén.
Oroszok, ukránok, saját nyelv, kultúra és hagyomány. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy Ukrajna nevének jelentése „külső terület” kontextusba helyezve: Oroszország külső területe.
Egy ilyen névvel büszkélkedő ország biztos hősies történelemre tekint vissza, ahogy az ősi mivoltában sincs okunk kételkedni.
Saját kultúrával és nyelvvel rendelkezik! Az csak rosszindulatú feltételezés, hogy nem teljesen ellengyelesedett oroszokról van szó az ukránok esetében.
Ahogy az is véletlen, hogy az ukrán elnök néhány hónapja orosz népi inget öltött magára abban a tudatban, hogy a „teljesen” más kinézetű ukrán inget viseli.
Mert az ukrán az egy annyira külön nemzet, hogy tagjai a népviseletüket és a nyelvüket is képesek időnként összekeverni. Ilyen végül is előfordul. (Nem, soha, valóban létező nemzeteket nem lehet összekeverni.)
Ennek a mindenkitől önálló és független nemzetnek a politikusai azonban nem mindenkivel olyan szűkmarkúak, mint a magyarokkal. Példának okáért a Krím félszigeten élő három népcsoportot, a krími tatárokat, a karaiakat, és a krimcsákokat elismerik Ukrajna területén élő őshonos nemzeti kisebbségnek.
Micsoda véletlen, éppen azt a három népcsoportot ismerik el, akik lassan 10 éve már az Oroszországhoz tartozó területen élnek, és akik miatt már sosem fog fájni a fejük, mivel Krím mindenestül elúszott Ukrajna számára.
Ukrajna így nagyvonalú. Pontosan úgy, ahogy önálló nemzet.
Egyébként félek, hogy a magyarországi (de nem magyar) ellenzék az ukránokkal ért egyet. Ha ezek hatalomra kerülnek, akkor nagy összhang lesz magyarellenesség kérdésében az ukrán politikai vezetéssel.
Baranyi Krisztina, a legrútabb polgármesternek járó kitüntető cím örökös birtokosa a ferencvárosi városháza tanácstermének faláról nemrég le is szedette Beregszász címerét. A IX. került ugyanis testvérvárosi kapcsolatot ápol a kárpátaljai kisvárossal.
Baranyi azonban meghallotta az idők szavát és cselekedett:
ha nem őshonos ott, akkor nem jár neki címer itt!
Döntött a külső és belső jellemzői tekintetében tökéletes összhangban levő politikusnő.
Emlékezzünk vissza arra, hogy a liberális, minden másságot elfogadó magyarországi ellenzék az ukrán nyelvtörvényt is támogatta, amelynek értelmében teljes egészében felszámolják a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján, a magyar nyelv csak magán érintkezésben lesz használatos. Akkor is, most is az ukránok mellett állnak a magyarok ellenében. Közös bennük, hogy annyira nem szeretik a magyarokat.
Ukrajna esetében bízhatunk abban, hogy elintézi őket az idő. Hamarabb, mint gondolnánk. De mit kezdünk a magyarországi ellenzékkel, a nemzet ellenzékével?
Igen, erről is döntünk jövő áprilisban.
