A Századvég Vidék 2021 konferenciáján jártunk, ahol a szervezők a magyar vidék állapotát, valamint jövőképét vizsgálták meg a témában járatos előadók segítségével.
Kenyeres Kingától, a Századvég üzleti vezérigazgató-helyettesétől megtudhattuk, a konferenciát egy tavalyi közvélemény-kutatás előzte meg, amely során 60 ezer ember megkérdezésével készítettek felmérést a vidék településeinek megítéléséről, helyzetéről, valamint a kormányzati fejlesztési programok hatásairól.
A konferencia alapötletét ez a közvélemény-kutatás adta, amelyben a tanácsadó cég a magyar vidék állapotát és jövőképét vizsgálta. A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a kutatás során a Századvég szoros kapcsolatba került a témában illetékes valamennyi szereplővel: az önkormányzatokkal, a helyi szervezetekkel és a döntéshozókkal is.
A konferencia elején a vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy a vidéknek ugyan nincs pontos definíciója, de éppen ezért egész Magyarországgal egyenlő.
A vidék fejlesztése így lényegében egyet jelent az ország fejlesztésével.
Város nincs vidék nélkül, és fordítva. A vidék érték és erőforrás egyben - fejtette ki a rendezvény háziasszonya.
A konferencia első előadója, Nagy István agrárminiszter volt, aki elmondta, hogy a vidék Magyarország gerincét adja. És hogy mennyire így gondolja ezt a kormányzat, jól mutatja, hogy jelenleg háromszor annyi fejlesztési pénz - 4265 milliárd forint - jut a vidéknek, mint korábban.
Ennek érzékeltetésére a miniszter elmondta, hogy az elkövetkezendő évben annyit fog költeni a kormányzat a vidéki Magyarországra, mint amennyit az elmúlt hét évben összesen.
Beszámolt arról is, hogy a határozott szándékot a magyar vidék erősítésében jól tükrözi, hogy a magyar kormányzat 80 százalékosra egészítette ki a vidékre irányuló EU-s támogatásokat nemzeti társfinanszírozással.
Az agrárminiszter elmondta, hogy a
A magyar vidék újra felemelkedőben van.
Ez annak apropóján is kijelenthető, hogy a statisztikákból kiderül, hogy az utóbbi években jellemző tendencia, hogy a nagyvárosok helyett vidékre költöznek a magyarok, nem pedig fordítva. Az elmúlt időszakban mintegy 16.000 ember költözött a fővárosból, míg 2600 ember a többi városból vidékre. A községekben élők száma pedig 19.000-rel nőtt.
A második előadó, Gyopáros Alpár a Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt.
A politikus elmondta, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányok milyen lépések mentén építették le következetesen a vidékfejlesztést és ezáltal a vidéket. Ezekből egyébként pontosan látszik, hogy mire számíthatnánk a balliberális vezetés visszatérésével.
- Megszüntették a területfejlesztési alapot;
- bezártak számos vasúti mellékszakaszt;
- bezártak 381 vidéki óvodát és iskolát;
- adósságcsapdába (100 milliárd forint) sodorták falvakat
- emlékeztetett a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár kifejtette, hogy a jobboldali kormányzat a magyar falvakat is az ott élők bevonásával, megkérdezésével fejleszti. Elmondta továbbá azt is, hogy melyek azok a főbb irányvonalak, amelyek mentén a magyar falvak épülnek, szépülnek:
- Pályázati rendszer
- Falusi CSOK
- Falusi Útalap
- Piaci szereplők támogatása.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az összes intézkedés komoly eredményeket tud felmutatni a közelmúltból, hiszen többek között az útalapnak köszönhetően 3000 kilométernyi út újult meg a falvakban 2019 és 2021 között, és további 1500 épülhet újjá 2022-re.
A Falusi CSOK révén pedig még a legdepressziósabb környéken is elkelnek a házak. Olyan településeken, amelyeket korábban kihalás fenyegetett.
Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa elmondta, hogy a vidékfejlesztés nem létezik településfejlesztés nélkül, és fordítva.
Kifejtette, hogy bár az általa felügyelt észak-dunántúli régió Magyarországon belül előkelő fejlettségi szinten áll, a közelség miatt mégis bécsi, burgenlandi és pozsonyi régiókkal kell hogy versenyezzen az életminőségben és a munkaerőpiacon, nem pedig Kelet-Magyarországgal.
Az Észak-Dunántúl a budapesti fejlesztési központú politika kárvallottja - fejtette ki Navracsics.
Dr. Pillók Péter, a Századvég vidéki kutatását vezető kutatója ismertette a kutatásuk módszertanát, és részletesen beszámolt azokról a részeredményekről, amelyeket már le tudtak szűrni az adatokból.
Dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy óriási eredmény, hogy 2013 óta folyamatosan csökken a szegénységnek kitettek száma Magyarországon.
Ágostházy azt is elmondta, hogy a fejlesztéspolitika célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön.
Az államtitkár előadásából kiderült, hogy az ellenzék által fegyverként hangoztatott Helyreállítási Alap összege mindössze a negyedét adja a hétéves EU-s költségvetés által a részünkre biztosított fejlesztési pénzeknek, ezért korántsem akkora a jelentősége, mint amennyire azt az ellenzék hangsúlyozza.
Elmondta, hogy a Gazdaság Újraindítási Akcióterv már nagyobbrészt hazai forrásokból dolgozik.
Ezt kiegészítve hangsúlyozta, hogy a következő hét év történelmi lehetőség a fejlesztéspolitika tekintetében is, hiszen eddig soha nem látott mértékben állnak majd rendelkezésre fejlesztési pénzek.
Megint a vidéken állnának bosszút
Jó volt hallani a magyar vidéket érintő pozitív fejleményeket, a falvak fejlődését, viszont itt is fontos látnunk, hogy minden fejlődés, építő és előremutató folyamat szinte azonnal megszakadna, amennyiben egy baloldali kormány kerülne jövőre hatalomra.
Több előadásból is kiderült, hogy a balliberális kormányok mindig csak büntették és gyengítették a vidéket a főváros és nagyvárosok javára és minden javító, építő fejlesztést leállítottak. Nem lenne ez másképp egy esetleg most felálló szivárványkoalíció esetén sem. Inkább ne próbáljuk ki!
