Soros után a napokban összeomlott kriptokirály adta a legtöbb támogatást Bidenéknek

Bármilyen patetikusan hangzik is, a világgazdaság átláthatatlanul szövevényes rendszerét az érdek mellett leginkább a bizalom (és persze annak hiánya) irányítja.

Annak megítélése, hogy egy ország vonzó helyszín-e gyárat építeni, vagy hogy egy vállalat (vagy állam) által kért – kötvénynek nevezett – kölcsönt milyen valószínűséggel fizetnek ki a hitelezőnek, vagy hogy mennyit ér az euróhoz képest a forint, mindig attól függ, hogy az erről mindenkor döntést hozók milyen következtetést vonnak le a vélt vagy valós tényekből a jövőre vonatkozóan. Tisztán racionális választás nincsen, a jövőről való spekulációba még az intézményi befektetőknél is kerülnek érzelmek.

Bár a bizakodásnak és félelemnek az alapját gyakran a reális tendenciák, hírek és fundamentális adottságok által hozott döntések adják, valójában

a körülmények összjátékaként, vagy tudatos manipuláció hatására pillanatok alatt tönkre tud tenni egy nagyvállalatot a vele szemben felébredő bizalmatlanság, ahogy a megfelelő erejű hit tartalmatlan, valódi érték nélküli „lufiknak” képes dollármilliárdokat vagyonokat kreálni.

A 21. század globális, digitalizált gazdasága kitermelte ennek a mechanizmusnak egy sajátos és szélsőséges intézményét: a kriptovalutákat.

A legtöbb felhasználó által a Bitcoinon keresztül megismert, digitális fizetőeszközök sok mindenben különböznek az államok által kibocsátott pénznemektől:

• Kizárólag a digitális térben léteznek: egy egységnyi kriptopénz valójában egy lemásolhatatlan, egyedi digitális kód.
• Nincs olyan intézmény vagy állam, mely a fennmaradásáért vagy az értékéért közvetlenül felelősséget vállalna.
• Létrejöttét egy bonyolult matematikai számítást végző algoritmus generálja, melyet „bányászatnak” hívnak.
• A vállalati részvények, valuták vagy államkötvények értékét meghatározó gazdasági erőknek nincs közük értékükhöz, a velük szemben támasztott értéknövekedési vagy csökkenési várakozások mögött tisztán az áll, hogy az adott befektető milyen magatartásra számít a többi befektetőtől.

Annak ellenére, hogy józan paraszti ésszel szürreális agyrémnek tűnik, a koncepció valóban hegyeket mozgatott meg: a Tesla egy darabig elfogadott autóért cserébe bitcoint, a Közép-afrikai Köztársaság 2022 áprilisa óta az ország hivatalos fizetőeszközeként tartja nyilván. A több mint 4000 kriptopénz közül egyedül csak a bitcoinból több mint 318 milliárd amerikai dollárnyi befektetést tartanak nyilván.

Hasonló folyamat játszódott le a kifejezetten a digitális fizetőeszközök kereskedésére szolgáló kriptodeviza-tőzsdeként működő FTX-szel is.

A Sam Bankman-Fried nevű, kriptokirálynak is nevezett harmincéves amerikai befektetési vállalkozó által vezetett platform egyre több bizonyíték szerint q rosszhiszemű vezetés és q meggondolatlan pénzügyi manőverezés okán veszítette el ügyfelei bizalmát. A befektetési világban SBF-ként ismert, bukott milliárdos majdnem olyan hirtelen emelkedett a magasba, mint ahogy most elvesztette vagyonát. A kemény munkával felépített cégekkel ellentétben az ilyen spekulatív üzleteknél nem feltétlenül szükséges szakértelem a sikerhez:

SBF hírhedt volt arról, hogy a fontos befektetőival folytatott online megbeszélések alatt figyelmének egy részét a League of Legendsre fordította.

A „madarat tolláról, embert barátjáról” elve alapján figyelmébe ajánljuk olvasóinknak a bukott kriptovezér barátnőjének egyik Twitter-posztját, amelynek szövege szó szerinti fordításban:

Semmi sem hasonlítható egy átlagos amfetaminozáshoz, hogy belássuk: általában nagyon unalmas a betépett állapoton kívüli emberi élet.

Az úgynevezett „függetlenobjektív” sajtó arról persze nem számolt be, hogy az amerikai Demokrata Párt második legnagyobb támogatója (Soros György után persze…) az FTX.  Nem is csak általánosságban: a nemrég lezajlott félidős választásoknál is számottevő pénzügyi támogatással járult hozzá a demokraták meglepően jó eredményű szerepléséhez. 

Bradley Beychok, aki társalapítója az Amerikai Híd a XXI. századba nevű super PAC donorszervezetnek ki is emelte, hogy a fiatal kriptocsászár a semmiből emelkedett az amerikai baloldal legnagyobb támogatóinak soraiba, számos lokális ügyet és jelöltet támogatva.

Ennek ismeretében aztán különösebben nem kell meglepődnünk azon, hogy Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozásában is jelentős szerepet vállalt a nem létező pénzek tőzsdéjeként funkcionáló vállalat. Egy márciusi cikk beszámolója szerint a platform közreműködésével kriptovaluta formájában érkező támogatásokat konvertáltak pénzre, melyek egyenesen az ukrán nemzeti banknál landoltak.

A világ minden részén tapasztalható gazdasági nehézségek hatására jó néhány, a kriptovaluta-kereskedelemben érintett vállalkozásra hatással volt. Bankman-Fried vélhetően tartott attól, hogy cégére rossz hatással lesz, ha a kriptopénzekkel foglalkozó partnerei összeomlása bizalmatlanságot generál ezzel a befektetési formával szemben. Ezért

úgy döntött, hogy az ügyfelei által rábízott pénzekkel igyekszik kisegíteni a bajba jutott szereplőket, méghozzá megdöbbentő, 4 milliárd dollár értékű pénz kivonásával. A befektetők azonban megneszelték, hogy a brókercégnek jócskán megcsappant a fedezete a valódi pénzekből, és pánikszerűen elkezdték kimenekíteni vagyonukat: 72 óra alatt több, mint 6 milliárd dollár értékben.

Noha SBF még mindig kétségbeesetten igyekszik az FTX megmentéséhez elegendő alkalmi befektetést találni, a további eszközök mozgatásától tartva a Bahamákon befagyasztották a cég mozgatható eszközeit.

Kérdés, hogy ez a botrány milyen, hosszú távon is meghatározó változásokat generál majd a nemzetközi pénzügyi világban. Látható ugyanis, hogy a kriptovalutákkal kapcsolatos bizalom törékeny, különösen egy olyan időszakban, mikor a reálgazdaságban sem tűnnek túl rózsásnak a kilátások.