A leginkább médiaszerepléseiből, mintsem szakmai teljesítménye okán közismert stylist, a homoszexuális életforma nagykövete, Lakatos Márk ismét a közérdeklődés fókuszába igyekszik magát tolni.
A Partizán műsorában egy órás interjút készített vele Gulyás Marci és interjút adott az Indexnek is.
A Lakatos Márkkal készült interjúból a gyanútlan olvasónak az a képzete támadhat, hogy az általa elmondottakkal a melegek többsége azonosul, azonban az LMBTQ emberek csoportja sem életmód, sem politikai hovatartozás szempontjából nem tekinthető egységesnek.
Szép számmal akadnak olyan – nem ritkán kormánypárti szimpatizáns – melegek, akik szerint a Pride egy kontraproduktív, öncélú deviancia és a párkapcsolati életük minden aspektusát szigorúan magánügynek tekintik.
Márpedig a szexualitás és vonzalom éppen annyira magánügy, mint az, hogy ki szereti a párizsit és krumplifőzeléket fasírttal.
(ezzel véletlenül sem akarunk egyenlőségjelet tenni a figyelemhajhász prájdos férfinők és Jakab Péter közé, de azért a párhuzam elgondolkodtató)
Amiről viszont a divatszakember beszél, az egyáltalán nem magánügy: a kihalás, sorvadás kultúrájának népszerűsítése.
- „Amikor hétmilliárd ember él a földön, és gyakorlatilag elfogy a levegő, a víz és minden körülöttünk, és a világ leggazdagabb embereinek, akik még a Covidból is hasznot húznak, azon jár az eszük, hogyan tudják itthagyni ezt a bolygót, és elmenni a Marsra, szóval ilyen helyzetben, akiknek jutalmat kéne kapniuk, azok pont mi, melegek vagyunk. Igaz, hogy nem mi szüljük tele az országot magyarokkal, de ha globálisan nézzük a föld helyzetét, azoknak a melegeknek, akik nem szülnek újabb gyerekeket, jutalmat kéne adni.”
(Forrás: index.hu)
Gyermeket vállalni ma Magyarországon éppen annyira magánügy, mint az, hogy ki kivel és mikor bújik ágyba. A különbség csak annyi, hogy aki gyermekvállalással hozzájárul az életmódunk és társadalmunk fennmaradásához, azt támogatni, jutalmazni, ösztönözni kell. Büntetni az ellenkezőjét senki nem fogja, de nehogy már jutalom járjon valamiért, amire biológiai okok miatt képtelenek a „kitüntetésre felterjesztettek”…
Amit Lakatos Már képvisel, az rövidlátó kulturális és gazdasági öngyilkosság.
Mert amíg az Európai Unióban a reprodukciós ráta 1,6 között mozog, viszont a bevándorlók aránya évről évre nő, addig nem csak hazánk, de az egész kontinens életmódja veszélyben forog. Minden családnak legalább 3 gyermeket lenne érdemes vállalnia, ha azt szeretnénk, hogy unokáink ugyanebben a biztonságban és jóléti társadalomban élhessenek. Mert minden kritika mellett azért lássuk be: ami ezután jönne, az sokkal rosszabb lenne.
Az önmagában női lelket diagnosztizáló divatszakember hajlamos elfelejteni, hogy
Ha emellett a bevándorlással nő azoknak az aránya, akiknek kulturális mintája a homoszexuálisok üldözése, kiközösítése (bizonyos országokban barbár módszerekkel – például megkövezéssel - történő kivégzése) és ezt nem ellensúlyozzák a „levegőt pazarló” gyermekek, akkor egy-két emberöltőn belül ismét illegalitásba kell vonulnia mindazoknak, akik ma békében és biztonságban lehetnek „mások".
Ami viszont már Lakatos életében is reális probléma lehet, az a nyugdíjas évek egzisztenciája.
A felosztó-kirovó rendszer szerint a mindenkori nyugdíjasok megélhetését az adófizetők folyamatos járulékai garantálják. Nincs reális mozgástér tartalékok képzésére. Minden kormányzati erőfeszítés mellett a mai demográfiai viszonyokkal sem igazán rózsás egy átlag nyugdíjas havi jövedelme, de ha abbahagyjuk a „bolygó teleszülését” a mostani helyzet tragikus fordulatot is vehet.
A gyermekvállalás ösztönzése tehát egyéni érdeke azoknak is (sőt, főleg nekik), akik olyan életmódot választanak, hogy saját utódjuk nem lehet.
Egyébként pedig az, hogy ki akar egyedül, támogató, szerető család nélkül, macskák között megöregedni (nem, mi nem Homonnay Gergelyre gondolunk!!!) már ugyancsak magánügy.