Az Újmúlt 2000 Kft mindig az ön rendelkezésére áll, asszonyom! Pedig sokan felednék azokat a daliás időket, amikor Peti bohóc Jákob Jakab Péter és a Nemzetiszocialista Ifjúsági Szövetség Jobbik még buziparádénak titulálta a meleg büszkeség LMBTIQ+ emberek éves felvonulását, a homoszexuálisokat pedig aberráltnak nevezte. Az idő múlásával pedig idén az is megesett, hogy bár hivatalosan ott se volt, meg ott is volt, az azóta félig-meddig libsivé vedlett parlamenti kötekedők pártja mégis képviseltette magát a szivárvány alatt.
Arra a csúfságra azonban talán még a legfaramucibb forgatókönyveket kiötlő konteósok sem gondolhattak, hogy épp egy kiugrott (?), egykoron (?) jobbikos városi vezető fogja majd a Pride-ról tudósító Pesti TV riportereit inzultálni. A szivárványos trikóban, csillogó szolibarnán feszítő kapuvári (hehe -a szerk.) Hejner Krisztián a feltétlen elfogadás és tolerancia nevében kötekedett a riporterekkel, pont, mint ahogy azt Jakabtól is látni szoktuk.
Amikor pedig később egy újabb adás keretein belül telefonon felhívták, idegesen csak terelni kezdett. Hát, ennyit a messzi földön híres jobbikos fegyelemről. becsületességről és kiállásról.
Mi jöhet még? Egy tagjukról kiderül, hogy egykori antiszemitaként mégis zsidó származású, és azután ő lesz a legzsidóbb zsidó? Esetleg bebizonyosodik, hogy pártelnökük régen bőszen zsidózott (és/vagy egyértelműen utalt rá), majd a Politiconak saját magára, mint üldözött zsidóra hivatkozik?
Oh, wait…
Elég vastag az a bőr, úgy tűnik! Az már csak hab a tortán, hogy jobbikos képviselőként a DK-sokkal, momentumosokkal együtt bőszen az egész Pride valószínűleg legnagyobb molinóját tartó Bereczki Miklóst a hírek szerint saját (!!) párttársai jelentették fel és etikai vizsgálatot rendeltek el ellene.
Az etikai vizsgálat kezdeményezését viszont a párt utólagos közlése szerint mégsem tartják meg. Mit lehet még ehhez hozzáfűzni?
A Jobbikkal kapcsolatban az lenne a meglepő, ha bármi konzekvens vagy komoly lenne részükről. A lassan a Kétfarkú Kutyapárt szintjével vetekedő alakulat egyre inkább hasonlít egy viccpártra. Ember legyen a talpán, aki megállapítja, mikor kell őket komolyan venni és mikor nem (többnyire mondjuk nem – a szerk.). Parlamenti ülések híján, katonáik látványosan nem találják a helyüket. Nincs krumpliszsák-himbálás, nincs sállal integetés, nincs szitkozódás.
Van helyette éjszakai diafilmvetítés, parizerezés, pirosaranyozás meg Pride.
